PostHeaderIcon ÜZENET A MÚLTBÓL

A Jász Múzeum és a Jász Múzeumért Alapítvány rendezésében 2011. június 16-án 18 órakor „Üzenet a múltból” című időszaki kiállítás nyílt a Jász Múzeumban. A kiállítást a közönség figyelmébe Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató ajánlotta. A kiállítás 2012. április 30-ig tekinthető meg.

 

Kedves Vendégeink!

Talán sokan nem is gondolják a muzeológusi munka milyen sokrétű. A nagyközönség legtöbbször csak azt látja, hogy a múzeum különböző kiállításokat és rendezvényeket szervez, de szinte soha senki nem látja azt a rendkívül komoly tudományos kutatómunkát, amely a múzeumokban folyik. Pedig a muzeológusi munkának ez a sava-borsa. A régész feltárásokat folytat, a történész-néprajzos pedig levéltárban és terepen végez kutatómunkát. A muzeológust a kutatásban mindig egy-egy kérdés megoldásának reménye ösztönzi. S mikor lehetőség adódik ilyen kutatásra, akkor azt mindig meg kell ragadni és élni vele. Így történt ez a Jász Múzeum munkatársaival is 2007-ben, amikor a Jászberényi r.k. Főplébánia 2006-ban tervbe vette a Nagytemplom alatt lévő kripta felújítását.

Jászberény Főtemploma alatt a 18. század második feléig nem volt kripta. A köztiszteletben álló személyeket a templom belsejébe, a padozat alá, téglával bélelt sírboltba temették, mint Gyöngyössy Gergelyt is, aki 30 évig volt Jászberény plébánosa. Ugyanakkor Aranyossy Zsigmond kanonok urat, aki 1735 és 1750 között volt a város plébánosa, a tanácsi jegyzőkönyv bejegyzése szerint:”…1750. október 10-én a  Boldogságos Szűz Templomának a nagy oltár elejébe Tisztességesen  el is temettetett.” 1912-ben a Nagytemplom karzata bővítésekor a főtemplom belsejében a kórusláb fundamentuma letételekor egy előkelő pap koporsóját találták meg. Tudjuk, hogy az 1774-ben lebontott régi templom szentélye a torony mögötti jobb oldalon volt, ahol most a karzat van, vagyis ott lehetett a nagy oltár, így valószínű, hogy 1912-ben Aranyossy Zsigmond koporsóját találták meg.

A 18. század közepéig a város legmódosabb, redemptus polgárait a templom melletti cinteremben, illetve annak kerítésében helyezték örök nyugalomra. Nemzetes Kovács Józsefet halála előtt néhány nappal, 1758. november 26-án készült végrendelete szerint a templom kerítésébe temették. Ugyancsak ide került testvére, nemzetes Kovács Mihály esküdt úr is, aki meghagyta: „Temetésem pedig...Boldogult Édes Anyám mellett legyen a Czinteremben.”

Gróf Eszterházy Károly egri püspök 1766 augusztusában tartott kanonika vizitációt, s az erről készült jelentésben rögzítik, hogy a templomban és a templom melletti temetkezéstől az épület meggyöngülhet, ezért szigorúan megtiltják az ide való temetést. Mindemellett szorgalmazzák egy kripta mielőbbi megépítését. Kriptát építeni azonban a kegyúri jogokat gyakorló városi tanácsnak kellett, akik hozzá is fogtak a tervek elkészítéséhez. A pénz mellett a legnagyobb gondot a Zagyva folyó közelsége jelentette, éppen ezért a városi tanács a leendő kriptát nem a Nagyboldogasszony templom alatt kívánta felépíttetni, hanem a tér alvégi részén álló Szent Lőrinc kápolnában vagy pedig a távolabb álló Szentkúti kápolnában. A kérdést egy természeti csapás döntötte el.

A Jászberényt sújtó 1772. október 10-i földrengés a Nagyboldogasszony templomot annyira megrongálta, hogy további használata életveszélyessé vált. A városi tanács a püspöktől kérelmezte a templom lebontását és helyette nagyobb templom építését. Miután az engedélyt megkapták, 1774 és 1782 között megépült az új templom, s végre alatta elkészült a kripta is.

A jászberényi Nagyboldogasszony templom kriptáját 1782. július 28-án nyitották meg, ekkor szentelte fel gróf Eszterházy Károly püspök. Ezt követően ide temetkeztek a város jeles polgárai, s a közéletben jelentős szerepet játszó személyek és családtagjaik. Az 1786-ban készült kimutatás így írja le a kriptát: „szélessége 3 öl 14 ujj, hossza 8 öl 16 ujj, és 100. ürege van.”

Rigó Ferenc plébános 1805-ben a kanonika vizitációra készített anyagában azt írja, hogy a templomnak „Szabályszerű kriptája van, természetesen a templom falán kívüli sírhelyekkel és kapuval a föld alatt, elég mély és száraz, de a gyakori temetkezés miatt már majdnem megtelt.”

A kriptában a betemetés után fatáblákra festették, később pedig vörös márványtáblára vésték az ott nyugvó személynevét. Sajnos a kripta gyorsan megtelt, és időközönként fel kellett számolni néhány fülkét. (1930-as években és 1966-ban)

Komáromy József későbbi múzeumigazgató 1942-ben még látta a kriptában Horváth Péter történetíró nyughelyét, és családi címerrel díszített fatáblás fülkezáróját, a későbbi években azonban már hiába keresték.

A Nagyboldogasszony templom kriptájának feltárása

A jászberényi kripta ma is működik, de mintegy negyvenöt fülkét semmilyen tábla nem jelölt már, az egykori festett táblák lassan elenyésztek a múló időben. A márványtáblák sokkal időt állóbbak voltak, mert közülük jó néhány mind a mai napig a helyén van.

A kriptába temetettek nevét a 18-19. században még nem vezették be a halotti anyakönyvbe, ezért az ott nyugvók teljes névsora örökre ismeretlen marad. Néhány korabeli végrendelet, kevés halotti bejegyzés, a fülkezáró táblák, valamint a feltárás során előkerült koporsók feliratai alapján azonban mégis megismerhetővé vált a kripta néhány jeles lakójának neve.

nemes Bartal Ferenc Jászkun kerületi partikuláris perceptor (1753-1800)

nemzetes és vitézlő Bartsik József ny. táblabíró (1765-1839)

szentiványi Csomortányi Imre cs. és kir. lovaskapitány, táblabíró (1757-1846)

Csomortányi Mária, makfalvi Dósa József első felesége (†1818)

makfalvi Dósa József nádori táblabíró, jászkapitány (1758-1826)

Fehér Erzsébet, makfalvi Dósa József második felesége (1786-1864)

Herpay Gábor Jászkun kerületi Phyzicus (1764-1808)

 

nemzetes Kállai András szenátor, a nádori sereg kapitánya (1693-1780)

nemzetes Kállai István szenátor, a nádori sereg kapitánya (1729-1785)

Katskovits Bálint jezsuita pap, teológiai doktor (1726-1815)

Kiss Katalin, Nagy Mihály özvegye (1773-1833)

dicskei Komáromy Menyhért Jászkun kerületi nádori alkapitány (1734-1802)

Kosotzky Terézia, ürményi Pintér Mihály édesanyja († 84 éves)

kőhalmi Horváth Péter Jászkun kerületi nádori alkapitány, a Jászkunság első történetírója (1756-1829)

Marhoffer Eleonóra, Lutmanperger Ferenc özvegye (1717-1795)

Mezei György malomtulajdonos (1718-1794)

nemes Molnár Anna, Kállai István felesége (1734-1799)

Nagy Győri Julianna, Bartsik József táblabíró hitvese (1773-1831)

Radimeczky József kántor (†1802)

A kötelező hirdetési idő leteltével, 2007 februárjában dr. Medvegy János apát plébános engedélyt adott a Jász Múzeumnak a jeltelen kriptafülkék szakszerű feltárására.

A régészeti feltárás vezették:

Dr. Selmeczi László régész (Budapest) és Dr. Szabó Géza régész (Szekszárd)

A régészeti feltárásban közreműködtek:

Dr. Papp Ildikó antropológus (Budapest)

Brenner Zsolt antropológus (Budapest)

Dr. Bathó Edit etnográfus (Jászberény)

Mármarosi Anita asszisztens (Szekszárd)

Bugyi Gábor asszisztens (Jászberény

Nagy Gábor igazgató (Jászberény)

Iusta Temetkezési Szolgáltatás (Jászberény)

A kriptafülkék feltárása során rendkívül értékes 18-19. századi leletanyag került napvilágra. Különösen érdekesek voltak a festett, illetve a gömbölyű fejű vas illetve fehér porcelán szögekkel kivert koporsók, amelyeken olvashatók voltak a nevek. A kriptában mérhető magas páratartalom sajnálatos módon a csontokat teljesen szétporlasztotta, csupán nagyon kevés épnek nevezhető csont maradt fenn. Ugyanakkor elfogadható állapotban kerültek elő a különböző ruhadarabok, textíliák, amelyek jelentős információkkal szolgálnak Jászberény 18-19. századi viseletét illetően. A viseleti darabok közül különösen értékesek a csipkével borított fátyolfőkötők, a selyemből, taftból készült különleges szabású halotti ruhák, a vállkendők, ruhagallérok és kötények.

Dósa Józsefné fehér Erzsébet jászkapitányné asszony fekete taft halotti ruhája 1864-ből.

Bartsik Józsefné Nagy Győri Julianna haló ruhája 1831-ből.

A férfi öltözetek közül viszonylag jó állapotban maradt meg Bartsik József nádori táblabíró zsinóros posztó nadrágja és dolmánya, a nyakravalóval együtt.

Viseleti kuriózumnak számít a 18 éves korában villámcsapás által meghalt ifj. Kállai István 1794-ből származó nagyszélű posztókalapja, amely szinte teljesen épen fennmaradt. Különösen nagy számban maradtak meg lábbelik is: bőrkapcák, bőrcipők, steklis sarkú csizmák, selyem papucsok. A cipőket a legtöbb esetben nem is húzták az elhunyt lábára, hanem az ölükben helyezték el.

Bizonyos jelenségek révén megismerhettük a régi temetkezési szokásokat is: például a már korábban említett ifj. Kállai Istvánt vőlegényként temették el. Jól mutatta ezt a fejére helyezett rozmaring koszorú és a kezében lévő rozmaring ág. Szinte minden koporsóban fennmaradt állkötő és a lábat összekötő selyem szalag. Két koporsóban is találtunk ürömfüvet. Az 1788-ban elhunyt Valner Katalinnak a szoknyájára terítették az üröm csokrot, míg Bartsik József nádori táblabírónak a feje alá helyezték. Minden valószínűség szerint az élet utáni halál szimbólumaként, esetleg rontás elhárító célzattal kerültek oda.

Minden koporsóban találtunk imakönyvet, amelyek 1842-ig kivétel nélkül kinyitva kerültek az elhunyt ölébe. Mivel az imakönyveknek csak a borítója és a csatja maradt meg épségben, így nem lehet tudni, hogy egy bizonyos oldalon voltak-e kinyitva, vagy pedig mindegyik másik imádságnál.  Különösen nagy változatosságot mutattak a kezekre kulcsolt olvasók is. A legtöbbjük faragott fa szemekből készült, de volt közöttük egy kuriózumnak számító darab is. Az 1795-ben elhunyt Márhoffer Eleonóra olvasóján a tizedeket csontból faragott kéz- és lábfejek választották el, a végén a keresztnél pedig, egy aprócska kulcs függött.

Az egy héten át tartó feltáró munka nagyon sok leletet eredményezett, amelyek rendkívül fontosak a helytörténeti, néprajzi és kultúrtörténeti kutatások szempontjából.

A feltárást követően a jászberényi kripta leletanyaga a szolnoki Damjanich János Múzeumba került, majd pályázati és egyéb támogatások révén megkezdődött a tárgyak konzerválása, restaurálása.

Hortiné dr. Bathó Edit

A Kriptaleletek konzerválási és restaurálási munkáit

végezték:

 

Dr. Bakayné Perjés Judit (Budapest)

Bakó Ádámné (Felsőzsolca)

Császár Péter (Szolnok)

Kissné Bendefy Márta (Budapest)

Lakiné dr. Tóth Ilona (Budapest)

Romváriné Kutas Eszter (Budapest)

Túróczi Tiborné (Szolnok)

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Iparművészeti restaurátor szakos

és a Műtárgyvédelmi asszisztens tanfolyam hallgatói

Balázs József és Kovács Petronella vezetésével:

*

A feltárási és restaurálási munkát támogatták:

 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Budapest)

NKA Múzeumi Szakmai Kollégiuma (Budapest)

Magyar Nemzeti Múzeum

Műtárgyvédelmi Módszertani és Képzési Osztálya (Budapest)

Természettudományi Múzeum (Budapest)

Wosinkszky Mór Múzeum (Szekszárd)

Damjanich János Múzeum (Szolnok)

Jászberény Város Önkormányzata

Jászberényi r.k. Főplébánia

Jász Múzeumért Alapítvány

Iusta Temetkezési Szolgáltatás

Selena Kft.

Dr. Dobos László – Budapest, Bánkúti Albin – Budapest

Sugárné Koncsek Aranka (Budapest)

Dr. Gedei József, Gulyás Erzsébet, Hasznos Rozália,

Kispál Béla, Mátics Béláné,

Német Kristóf Vince (Jászfényszaru)

A restaurált leletekből készült e kiállítás, amely által tisztelettel hajtunk fejet őseink emléke előtt.

 

 

A kiállítás rendezői:

 

Rendezte: Hortiné dr. Bathó Edit, Kókai Magdolna

 

Művészeti kivitelezés: Asztalos György, Sisa István

 

Fotók: Baráth Károly, Bugyi Gábor, Boommédia Kft.

 

Technikai munkatársak: Bugyi Gábor, Földi Attila,

Magyar Mihályné, Sipos Tiborné

 

*

A kiállítás támogatói: Jászberény Város Önkormányzata

Jászberényi r.k. Főplébánia

Diego Áruház, Jász Plasztik Kft.

Berénykom Kft., Selena Kft.

Baráth Károlyné, Tajti Erzsébet

Miklós István, Szabó Zoltán

 

A kiállítás anyagáról készült képek a www.febe.hu galériában látható.

Módosítás: (2017. március 22. szerda, 12:34)

 
Bejelentkezés
Levelezés

Be kell jelentkezni!

Beérkezett üzenetek

Be kell jelentkezni!

Jelenleg Online
Nincs
Eddig
Regisztrált tagok : 203
Utoljára regisztrált : dylanwilder930226
Ma : 0 új regisztrált
A héten : 1 új regisztrált
A hónapban : 15 új regisztrált
Eseménynaptár
Regisztrált tagjaink