Számvitel
FÉNYSZARUIAK BARÁTI EGYESÜLETE
5126. Jászfényszaru, Fürst S. út 1.
Adószám: 18822317-1-16
SZÁMVITELI
POLITIKA
Tartalomjegyzék
I. Bevezető
II. A könyvvezetéssel, a beszámolókészítéssel, értékeléssel kapcsolatos feladatok
- A könyvelés módja
- Évközi és év végi zárlatok
- Éves beszámoló és bevallás
- Eszközök és források értékelési szabályzata
- immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenése
- Értékvesztés, értékhelyesbítés
- Készletek
- Követelések
- Céltartalékképzés
- Eladásra beszerzett értékpapírok
- Pénzeszközök
- Kötelezettségek
- Az ellenőrzés, az önellenőrzés által feltárt előző évet, vagy éveket érintő jelentősebb hibák minősítése
- Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata
- Pénzkezelési szabályzat
I. Bevezető
A Fényszaruiak Baráti Köre Számviteli politikája a „Számvitelrol szóló" többször módosított 1991. Évi XVIII. Tv. (Szvt.) rendelkezései alapján készült.
A számviteli politika eloírásai, az annak alapján kiadott szabályzatok a társaság minden tagjára és munkatársára kötetező érvényű.
Hatálybalépésidőpontja: 1997. október 15.
Jászfényszaru, 1997. október 11.
II. A könyvvezetéssel, a beszámolókészítéssel, értékeléssel kapcsolatos feladatok
1. A könyvvezetés módja:
A társaság egyszeres könyvvitel keretén belül naplófőkönyvet vezet, a pénzügyi teljesítéseket követően könyvelve, a gazdasági események sajátosságaitól függő tételes analitikus nyilvántartásokkal kiegészítve. Követelések, kötelezettségek analitikája, szállító-analitika, tárgyi eszközök egyedi nyilvántartása, szigorú nyilvántartások bizonylati tömbökről.
2. Évközi és év végi zárlatok:
Valamennyi analitikus nyilvántartást év végén ellenőrizni és a naplófőkönyvvel egyeztetni kell. A vevők- és szállítók nyilvántartását, amennyiben követelést, illetve kötelezettséget mutat, folyamatosan figyelemmel kell kísérni, év végén a vevő- és szállító partnerekkel egyeztetni szükséges a fennálló tartozásokat. A naplófőkönyvben a szükséges elszámolások (kerekítési különbözetek), az áfa és a közvetett költségek megosztása után, valamint az előírt átvezetések (pénzügyi eredmény átvezetés, a társadalmi szervezet vagyon elszámolásának átvezetése) után összesíteni kell, majd a két és háromoszlopos rovatokat le kell zárni, és meg kell állapítani a naplófőkönyv főösszegeit.
3. Éves beszámoló és bevallás
Minden évben december 31. fordulónappal készül a leltárak, tételes számbavételek és az egyszeres könyvvitel - Naplófőkönyv - alapján az Egyszerűsített mérleg, évet követő május Kimutatást kell készítem az év gazdálkodási számadairól: bevételek megosztlása, milyen szervezettől, milyen célra kapott a szervezet támogatást, mely pályázatokra mennyi összeget nyertek, más forrásokból befolyó bevételek, elkülönítve a vállalkozási jellegű bevételeket. A kiadásokat, költségeket jellegük szerint, illetve a felhasználás célja szerint kell kimutatni. A követeléseket és kötelezettségeket azok várható teljesítésének megjelölésével kell felsorolni az írásos beszámolóban.
4. Eszközök és források értékelési szabályzata
Az Immateriális javak és tárgyi eszközök mérlegben kimutatott értéke általában a beszerzési ár, illetve előállítási költség csökkentve az időszak értékcsökkenés értékével. A vásárolt tárgyi eszközöknél a beszerzési ár tartalmazza az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, a használatbavételhez (üzembehelyezéshez) szükséges szállítási, alapozási, szerelési, közvetítői és más ehhez felmerült költségeket, vám- adó- és illeték összegeit, le nem vonható áfát, a szükséges tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési áras értékét, hitelvásárlás esetén a fizetett kamatokat.
Nem része a beszerzési árnak a levonható áfa.
A térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, vagy többletként fellelt eszközöket az állománybavétel idopontjában meglévő piaci áron kell értékelni.
A saját eloállítású tárgyi eszközöket aktiválásig Befejezetlen beruházásként, illetve Felújításként kell nyilvántartani.
Értékcsökkenés meghatározása a mindenkori Társasági adótörvényben előírt mértékű, amelytől csak indokolt esetben lehet eltérni, amit az egyedi nyilvántartó kartonon jelezni kell.
A Terv szerinti értékcsökkenés %-os mértéke lineáris formában kerül alkalmazásra, melynek alapja a bruttó érték.
Terven felüli értékcsökkenés csak abban az esetben kerülhet elszámolásra, ha a tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökkent, a tevékenység változása miatt véglegesen feleslegessé vált, megrongálódott, illetve megsemmisült.
A 30.000 Ft beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értéke beszerzéskor egyösszegben kerül elszámolásra a könyvelés során.
Értékvesztés megállapítása a Befektetett pénzügyi eszközök esetében egyedi elbírálás alapján történhet, melynek okát és mértékét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
Értékhelyesbítés ha az év végén történő felülvizsgálat során eltérés tapasztalható, külso szakértot kell megbízni és a szakértői írásos javaslat alapján végezhető el.
Forgóeszközök Készletek: A vásárolt készleteket, árukat, anyagokat az utolsó beszerzési áron kell értékelni és év végi, vagy évközi leltárban szerepeltetni. A beszerzési ár az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár, növelve a felmerült közvetítői, bizományosi díjakkal, a vám- adó- és illetékek összegével, le nem vonható áfával, és egyéb költségekkel.
Nem tartalmazza az elozetesen felmerült áfát és a fuvardíjat.
Importbeszerzés esetén, ha a számlát devizában állították ki, a forintértéket a teljesítéskori MNB középárfolyamán kell meghatározni, vagy a bonyolítóbank által közzétett eladási árfolyamon.
A saját termelésű készletek értékét, az árképzés során megállapított áfa nélküli nyersanyagértéken kell a mérlegben szerepeltetni.
A vásárolt és saját termelésu készletek értékét csökkenteni kell, ha a készlet megsemmisült, megrongálódott, feleslegessé vált (immobil), piaci ára a beszerzés óta jelentősen csökkent.
A selejtezést csak jegyzőkönyv alapján lehet elvégezni.
A készletre adott előlegeket a kifizetett összegben kell a mérlegben szerepeltetni.
Követelések: Az áruszállításból, szolgáltatásból származó belföldi követelés értéke a kiszámlázott, áfát is tartalmazó, a vevő által elismert még kiegyenlítetlen összeg, a külföldi követeléseket a bonyolító bank december 31-i vételi árfolyamán kell értékelni. A dec. 31-i árfolyamra történo korrigálás csak akkor történhet meg, amennyiben a kiszámlázás időpontjában érvényes árfolyam magasabb.
Ha a követelést a mérlegkészítés idopontjáig kiegyenlítik, a vevő-követelést a tényleges pénzügyi teljesítés időpontjában érvényes árfolyamon kell értékelni.
Egyéb követeléseket a mérlegben mindenkor a még teljesítendő összegben kell kimutatni. A követeléseket minosíteni kell az alábbi csoportosítás szerint:
- -teljes köru (határidőn belüli),
- -lejárt (határidőn kívüli),
- -kétes
- -és behajthatatlan követelésekre.
Céltartalékképzés:
A határidon túli, kétes követelésekre, mint potenciális veszteségre, melynek megállapítását a mérlegkészítés idoszakában kell elvégezni egyedi elbírálás alapján. A határidőn túli követeléseket meg kell bontani 30-90; 91-180; 181-360 nap között lejárt, valamint a 360 napon túli követelésre.
Vizsgálni kell a fizetési készséget és képességet, a felszólító levelekre történt reagálás, folyamatban lévő bírósági eljárás, a csodegyezség, a felszámolás, végelszámolás esetén annak várható kimenetele és minden egyéb információ alapján a várható garanciális kötelezettségekre.
Eladásra beszerzett értékpapírok értéke általában a vételár (beszerzési ár), a tőzsdén jegyzett értékpapíroknál (amennyiben tartósan, a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy évig alacsonyabb a könyv szerinti értéknél) az év utolsó közzétett tőzsdei átlagárfolyamán kell értékelni.
Ha az értékpapír kibocsájtó vagyonát, vagy annak egy részét elvesztette a tőzsdén nem jegyzett értékpapírt is le kell értékelni, de csak megfelelő dokumentálás mellett.
Pénzeszközök (készpénz, csekk, bankbetét) a könyv szerinti értéken kerülnek a mérlegben kimutatásra. A deviza-, illetve valutakészlet könyv szerinti értékét a pénzintézet által dec. 31-ére meghirdetett KKB vételi árfolyammal számított értékre kell csökkenteni, ha az alacsonyabb a könyv szerinti értéknél.
Kötelezettségek: A hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeket általában könyv szerinti értéken kell szerepeltetni. Az import beszerzésből, vagy devizahitelből eredő év végi tartozást a bonyolító bank dec. 31-i eladási árfolyamán kell értékelni, ha az magasabb a könyv szerinti értéknél.
Az ellenőrzés, az önellenőrzés által feltárt előző évet, vagy éveket érintő jelentősebb hibák minősítése Szokásos mértéket meghaladónak minosül a bírsággal, kötbérrel, késedelmi kamattal, kártérítéssel, hitelezési veszteséggel kapcsolatos bevétel, illetve ráfordítás, ha az a 100.000 Ft-ot eléri, s az eloző időszakban ilyen címen elszámolt összegnek legalább kétszerese.
A mérlegben és eredmény-kimutatásban az önellenőrzés és hatósági ellenőrzés megállapítását akkor kell külön oszlopban kimutatni, ha annak összege a tárgyidőszaki éves mérleg főösszegének l %-át meghaladja, illetve eléri a 10.000 Ft-ot.
A számviteli politikában nem rögzített kérdésekre a számviteli törvény előírásai az irányadóak.
5. Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata Az Egyszerűsített mérleget szabályszerű, az eszközök és források teljeskörét magában foglaló dec. 31-i fordulónappal elkészített leltárral kell alátámasztani.
Az szervezetnél az eszközök és források leltározásánál a számbavétel módja:
Mennyiségi felvétellel | Nyilvántartással (analitikával) történt | |
egyeztetéssel | ||
Immateriális javak | ||
Tárgyi eszközök | ||
Befektetett pénzügyi eszközök | ||
Készletek (anyag, áru) | ||
Vevőállomány | ||
Egyéb követelések | ||
Értékpapírok | ||
Pénzeszközökből pénztár | Pénzeszközökbol bankbetétek | |
Céltartalék | ||
Szállítóállomány | ||
Hitelállomány | ||
Egyéb kötelezettségek |
A leltározásról az egyesület elnökének utasítása alapján a kijelölt munkatárs (munkatársak) köteles intézkedni.