PostHeaderIcon Prága és Csehország világörökségi kirándulás 2. rész

    praga 1 CLNEKirándulásunk második napján július 1-jén (szombaton) kipihenve az első nap fáradalmait ébredtünk a Prága külvárosában levő Roztoky Academic 4* Hotelban. A reggeli elfogyasztása után 8 órakor indultunk be Prága központjába autóbuszos városnézésre.
   A Budapesten elő Hegedűs Judit hajdanán Prágában szerezte vegyészmérnöki diplomáját, öt évig itt élt, majd pálya elhagyóként idegenvezetői hívatást választotta. Ő volt velünk öt napon keresztül, Prágát úgy ismerte, mint a tenyerét igyekezett minden ismeretet átadni számunkra egy-egy szoborról, épületről a benne található tárgyakról. Az autóbuszon idegenvezetőnk szólt a város történetének főbb állomásairól, fénykorának egy–egy meghatározó személyéről.

praga 2 CLNE praga 3 ZSJNE  

A 10. század végén megalakultak az első kolostorok, 973-ban létrejön a püspökség. Az első nagyarányú fejlődés a 12. században II. Vladislav fejedelem uralkodásához kötődik. A várban új palota épül, megerősítik a várost körülvevő bástyafalakat, megépül az első kőhíd. A város történetének következő aranykora IV. Károly, német-római császár uralkodásának idejére esik. A várban 1344-ben lehelyezi a Szent Vitus-székesegyház megalapításának alapkövét, a prágai püspökséget érsekséggé nevezte ki. A birodalma központjává teszi Prágát, 1348-ban, megállapítja Közép-Európa első egyetemét - ma az ő nevét viseli -, 1357-ben új kőhíd megépítését rendeli el, melyet ma Károly hídnak neveznek. IV. Károly halála után (1378) közel egy évszázados hanyatlás indult el, melyben nagy szerepet játszott a vallásháború és a társadalmi ellentétek, Husz Jánost a szegények szószólóját elfogták és 1415-ben máglyán elégették. 1471-ben Jagelló Ulászló foglalja el a cseh trónt, háborúk útján tudja megszilárdítani hatalmát. A 15. század végén nevéhez főződik az Ulászló-terem vagy a Lőportorony megépítése. 1526-ban I. Ferdinánd cseh királlyá koronázásával megkezdődik a Habsburgok csaknem négyszáz évig tartó uralma. 1583 és 1612 között II. Rudolf német-római császár birodalmi központja lesz. A harmincéves majd a hétéves háborúk jelentős pusztulást és visszaesést hoztak. Az I. és II. Világháború az emberi veszteségeken túl az épületekben számottevő károkat nem okozott.
   Az autóbuszos városnézés közben az 1989-es bársonyos forradalom, s a demokrácia győzelme után Prágában sok érdekes épület épül, melynek többségét szerencsénk volt látni, mint pl. a Táncoló ház, Arany Angyal ház, Danube House, Nemzeti Technikai Múzeum és a Main Point.
   Tíz óra tájban a várhoz közzel szálltunk ki az autóbuszunkból és megkezdődött a kilencórás gyalogos városnézés.
   A várba a főbejáraton léptünkbe, a kapukban a várőrség állt posztot. A főbejárattal szemben a Mátyás-kapu, amelyen keresztül haladva a II. várudvarra léptünk be. Az udvar közepén barokk stílusú homokkő díszkút áll, középen egy Hieronymus Kohl alkotta szoborral (1686), mellette egy másik, kisebb, kovácsoltvas tetőzettel kiképzett XVII. századi dísz kutat is megnéztük.
   A III. várudvarba jutva, mintha ismét évszázadokkal léptünk volna vissza az időben. A barokk kor hangulata után a gótika levegője csapott meg bennünket.
   Elénk tárult a Szent Vitus-székesegyház mesés épülete. Nagyságát méretei jelzik: a katedrális hossza a kereszthajóval és a kápolnák füzérével együtt 124 m, a kereszthajó szélessége 60 m, magassága 34,24 m. A főtorony magassága 96,6 m. A boltívet 28 pillér tartja.
   Ezen a helyen már Vencel fejedelem 930 körül kis szentélyt emelt. Ezt Spytihnév fejedelem háromhajós román bazilika stílusban kibővíttette, de az építést csak II. Vratislav fejeztette be 1096-ban.
   A mai gótikus katedrálist IV. Károly kezdte építtetni 1344 és 1352 között, a francia Narbonne dómjának mintájára. A katedrális építése sok évig szünetelt, a huszita háborúk kitörése, a harmincéves háború, és pénzhiány miatt évszázadokon át csak kisebb munkálatok folytak. A belső kövezeten jól láthattuk, hogy mikor állt le az építkezés, mert a félkész részeknél az időjárás által szürkévé váltak a kövek. 1860 után készült el a székesegyház nyugati szárnya a két neogótikus toronnyal. Szent Vencel halálának ezredik évfordulójára - 585 év után - 1929-ben fejeződött be az építkezés.
   A főhomlokzatnak három portálja van, bronzajtókkal, ezek 1927 és ’29 között készültek. A homlokzaton 14 szent és IV. Károly szobra áll, valamennyi 1903 és ’08 között helyezték helyére. A székesegyháznak a főoltár mellett 21 oldalkápolnája van. Legtöbbet két kápolnánál töltöttünk.
   A Szent Vencel kápolnája gótikus műremek, a dóm legszebb kápolnája. 1362 és ’67 között építette a szent király eredeti sírhelye fölött Peter Parler. A falakon féldrágakövek ragyognak, s középkori freskómaradványok is láthatók. Szent Vendel faragott kő síremléke szintén ebben a korban készült. Üveg alatt áll Szent Vencel hermája.
   A másik a Nepomuki Szent János-kápolna, Vlasimi Ocko János 1380-ban elhalálozott érsek márvány síremlékével. Az érsek volt a székesegyház második építtető főpásztora, ő építtette ezt a kápolnát. Az oltáron négy ezüst mellszobor: Szent Vitus, Vencel, Adalbert és Cirill. A kápolna előtt áll Nepomuki Szent Jánosnak, a híres védőszentnek barokk stílusú ezüst síremléke (1736) két kis oltárral. Kiss kristálykoporsóban nyugszanak a szent csontjai. A bordó színű baldachin Mária Terézia ajándéka.
   A III. várudvar közepén áll a Szent György-szobor a magyar műtörténetből jól ismert remek munka Kolozsvári György és Kolozsvári Márton alkotása. 1373-ban öntötték, valószínűleg Nagy Lajos király ajándékozta apósának, IV. Károlynak, így kerülhetett Prágába.
   A Régi Királyi Palotában II. Ulászló király által a XV. század végén épített Lovagtermében időztünk néhány percet. A terem hossza 62 m, szélessége 16 m, magassága 13 m. A terem homlokzatán látható a cseh és a magyar címer. Az Ulászló terem északi oldaláról nyílik a régi gyűlésterem, melyen áthaladtunk. A falakon a Habsburg-uralkodók arcképei függnek.
   A György tér keleti oldalán áll a kéttornyú, háromhajós Szent György-bazilika. A legrégibb, épen maradt épülete a prágai várnak. Vratislav fejedelem alapította 920-ban. Itt helyezték el Szent Ludmilla csontmaradványait is. Szent Ludmilla Csehország első keresztény vértanúja volt, Szent Vendel nagyanyja.
   Ebéd előtti vári sétánk az Arany utcácskába vezetett. Egész Prága legfestőibb utcácskája, európai hírű. Rejtély, hogy miként lehetett ezekben az apró, a várfalhoz tapasztott kis fecskefészkekben lakni, különösen nagyobb családdal. Ma idegenforgalmi látnivaló, illetve emlékáru kereskedés működik többségében.
   A várból a főbejáraton kijövet szerencsénk volt őrségváltást végignézni.
   A Kisoldal vár alatti részén fakultatív formában 90 percünk volt ebédre és prágai vásárfia megvételére.
   Utunkat az Óváros felé folytattuk, ugyan a fáradság jelei többünknél már jelentkezett, de utunk során az épületek szépsége, a hatvan méterenként lévő „kocsmák” barátságos nyugalma erőt adott a folytatáshoz.
   A Károly-híd, ami Rómának a Colosseum, Athénnek a Parthenon, Párizsnak az Eiffel-torony, az Prágának a Károly-híd. A híd hossza 516 m, szélessége nem egészen 10 m, 16 pillér tartja, anyaga csehországi fehér mészkő-kváder. A híd építőmesterének az akkor még csak 27 esztendős, de már jeles építészt, Péter Parlert bízták meg. Az építkezést a XV. század elején – közel 45 év alatt – fejezték be. A híd a barokk szobordíszítéséről vált híressé. 1683-ban elsőként Nepomuki Szent Jánosnak, a hidak védőszentjének szobrát helyezték föl. 1714-ben már 26 szobor állott a talapzaton. 1857-ben a híd közepén felállították Szent Kristófnak, az utak védőszentjének, 1859-ben Szent Vendelnek, a csehek nemzeti szentjének szobrát. Ma a hídon 30 szoborból, szoborcsoport áll 15-15 oldalanként. A turisták áradata a híd teljes szélességében hömpölygött.
   Igyekeztünk az Óvárosi térre, hogy 17 órára a városházatornyához érjünk, hogy meglássuk a 12 apostol figuráit, hogy áldásukat osszák, az összegyűjt tömegre. A tornyon lévő óra és csillagászati és figurás szerkezetet 1410-ben Koppenhágai Miklós mester készítette.
   Az igyekezetünket siker koronázta, majd egy óra szabadprogram következet.
   Sétánk kilencedik órájában elindultunk a Zsidóváros irányába. Prága megalakulásának a kezdetétől laknak zsidók a városban, ezek kezdetben főleg utazó kereskedők voltak, majd a 10. századtól letelepülnek. A királynak, vagy általa kijelölt hűbérúrnak adóznak. Lakórésznek külön területet, gettót jelölnek ki. II. József reformjai alapján lebontják a gettó falait és bárhol lakhatnak ezt követően. 1850-től a Zsidóváros önálló városrésszé válik a lepusztult elhanyagolt házak helyén a 20. század elejétől szebbnél szebb neoreneszánsz és szecessziós paloták, bérházak épülnek. A Régi zsidó temető, a Régiúj zsinagóga megmarad, használatban a többi öt zsinagóga múzeumként funkcionál. A 120 ezer zsidó közül a II. világháború során 80 ezer vesztette életét.
   Sétánk végén 19 óra előtt kijutottunk a Moldva pártjára, a hajóállomásra. Kétórás vacsorával egybekötött hajókázás során, jól esett a pihenés és a sok hideg-melegfogásból álló ételek megkóstolása. Oda és vissza a Moldva két partján látható épületekben gyönyörködhettünk. Szemben találkoztunk egy másik hajóval ahol egy ázsiai fiatal pár tartotta esküvő utáni vacsoráját.
   21 órára érkeztünk vissza, a Moldva túloldalára hídon átsétálva várt bennünket autóbuszunk, hogy szálláshelyünkre vigyen bennünket.
   Talán ez volt a legfárasztóbb napunk, de Prágára - a tornyok városára - legalább egy hét kellene és nekünk csak egy napunk volt rá. Az napeste senkit nem kellett elringatni, az álmot a fáradság gyorsan meghozta számunkra.
                                                                   Tóth Tibor

Módosítás: (2017. október 02. hétfő, 11:00)

 
Bejelentkezés
Levelezés

Be kell jelentkezni!

Beérkezett üzenetek

Be kell jelentkezni!

Jelenleg Online
Nincs
Eddig
Regisztrált tagok : 159
Utoljára regisztrált : otelen
Ma : 0 új regisztrált
A héten : 0 új regisztrált
A hónapban : 2 új regisztrált
Eseménynaptár
Regisztrált tagjaink