PostHeaderIcon Páratlan leletanyaggal gazdagodott a Jász Múzeum

   suvegcsucs 1 suvegcsucs 2

Manapság mindenről és igen gyakran tartanak sajtótájékoztatót különösen a politika világában, de azon túl is. Jász Múzeum történetében ez ritkán fordul elő. Október 18-án délután ragyogó időben a múzeum udvarára invitálták a sajtó munkatársait és az érdeklődőket. A szervezők előre látását igazolta, hogy a nagy érdeklődés miatt az épületben a megjelentek nem fértek volna el. Itt jelentették be és mutatták meg, hogy páratlan leletanyaggal gazdagodott a Jász Múzeum.

   Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató köszöntötte a nagyszámú érdeklődőket. Kedves színfoltként honfoglalás kori öltözetben több hagyományőrző egyesület, csoport képviselői is jelen voltak. Különleges és igen ritka napként értékelte az összejövetelt. Egy lokálpatrióta pusztamonostori fiatalember Hajzer Kálmán ez év tavaszán egy páratlan értékű lelet együttest adományozott a Jász Múzeumnak. A lelet anyag egy darabja a honfoglalás kori süvegcsúcs a mai naptól a múzeumnak a jászkürt mellet másik ékessége.
   A házigazda szerepét Gulyás András, a múzeum régésze vette át, aki átadta a szót dr. Fodor Istvánnak, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes igazgatójának a régészeti leletanyag bemutatására.
   A tárgyak feldolgozása alapján az igazgató kijelentette, hogy a Jász Múzeum olyan kinccsel gazdagodott, amely az országban kettő található – a másik a Nemzeti Múzeumban -, de Euróban sem került elő hasonló tárgy. A leletanyagokat egy Jászberény határában homokbánya kitermelése során megtalál honfoglalás kori temető rejtette, szerencse hogy egyszerű emberek felismerték ennek értékét, és amit megtaláltak megmentették az utókor számára. Az emberi, a ló csontok mellett lószerszámok, kengyelek, zablák, ruhadíszek, tűzcsiholók, nyílcsúcsok mellett, a legértékesebb a honfoglalás kori süvegcsúcs. Őseink ruházata sokban hasonlított a keleti viseletre, a szkíta rokonok keleti öltözékére. Beregszászon került elő a mostanihoz hasonló ezüstből készült palmettával díszített áttört mintás süvegcsúcs. A jászberényi vastagabb lemezből készült 12 cm hosszú ötvösmunka, a beregszászi nagyobb méretű 17 cm, de kettétörött sérült és hiányos lelet.
   A professzor érdekes történetet vázolt fel. A magyarokhoz kalandozása során hadizsákmányként jutott ezüstpénzek 888-915 között - Lombardia király, később császár korában - keletkeztek, melyet Beregszászon és Jászberényben is találtak. A magyarok az ezüst tallérokhoz 889-es fényes győzelműk során hadi sarcként juthattak. A pénzeket átlyukasztva ruha és tarsolylemez díszeknek használták. Dr. Fodor István a jászberényi sír keletkezését 915 körülire teszi, hasonló korú a beregszászi sír is.
   A leletanyagok szépségét Dombóvári Judit restaurátornak köszönhetjük.
   Szót kapott a „nap hőse” Hajzer Kálmán a leletanyag adományozója is. Elmesélte az értékes tárgyi anyagok összegyűjtésének kalandos történetét. A süvegcsúcsot a megtalálója permetező-alkatrésznek nézte és azért vitte haza jó lesz még valamire. A megtalált gyöngyöket rokonnak elajándékozta. Később rájött, hogy ez értéket képvisel félt a megtartásától, de ragaszkodott is hozzá, végül tűzijáték-petárdaért cserében kapta meg az adományozó, azzal a feltétellel, hogy nevét soha senkinek nem árulja el (időközben a megtaláló elhunyt). Hajzel Kálmán maga is járt a Monostor-Berény határában sírokat rejtő homokbányában, de sok szerencsével már nem járt régészeti kutatása.
   Beszámolója végén még tartogatott meglepetést, az igazgató asszonynak, Editkének az ingzsebéből elővette az általa a rokonoktól visszavásárolt a honfoglalás kori gyöngyöket.
   Dr. Bathó Edit hálás köszönetét fejezte ki az adományozónak, példaértékűnek nevezte Hajzer Kálmán tevékenységét, aki önzetlenül segítette, gyarapította a nagy múltú gyűjteményt.
   Megígérte, hogy a következő évben régészeti időszaki kiállítás nyílik a múzeumban, melynek keretében az előkerült értékek és a raktárban található becses leleteket a nagyközönség elé tárják.
   Az süvegcsúcsnak méltó helyet találnak az állandó kiállításban, hogy a látogatók már a Lehel kürt mellet, a süvegcsúcs miatt is felkeressék a Jász Múzeumot, és idővel mindkét tárgyról a jászok, a Jászság és Jász Múzeum jusson eszébe mindenkinek.

Tóth Tibor                                                                                           

Képek:

1./ Süvegcsúcs - Gócsa Mihály fotója

2./ Hajzer Kálmán, a leletanyag ajándékozója - Bugyi Gábor fotója

Módosítás: (2017. december 03. vasárnap, 12:22)

 
Bejelentkezés
Levelezés

Be kell jelentkezni!

Beérkezett üzenetek

Be kell jelentkezni!

Jelenleg Online
Nincs
Eddig
Regisztrált tagok : 166
Utoljára regisztrált : kpvnorytyk1994
Ma : 0 új regisztrált
A héten : 0 új regisztrált
A hónapban : 1 új regisztrált
Eseménynaptár
Regisztrált tagjaink