jaszsagi evkonyv 2018   A Jászsági Évkönyv Alapítvány által novemberben megjelent kiadványt ünnepélyes keretek között december 10-én – a 250 éves fennállását ünneplő intézményben - a Lehel Vezér Gimnázium könyvtárában népes közönség előtt mutatták be. A Pethő László ny. egyetemi decens által alapított és szerkesztett Jászsági Évkönyv sorrendben a huszonhatodik kötete. Az ez évi kiadvány 260 oldalán öt fejezetben 26 írást, tanulmányt tartalmaz. Minden alakalomra szép és tartalmas ajándék.


   jaszsagi evkonyv 2018 2

Az évkönyv ünnepélyes bemutatójára Jászberényben a Lehel Vezér Gimnázium könyvtárában került sor. A népes szerzőgárdát, törzsolvasókat és érdeklődőket dr. Kertész Ottó, az alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte később a moderátori szerepet is ellátta. A házi gazda jogán Antics István a nagy múltú intézmény igazgatója is üdvözölte a megjelenteket.
   Az évkönyvet Deméné Ilonka Gabriella a gimnázium tanára – aki rendszeresen publikál a kiadványban – ajánlotta az olvasók figyelmébe. Az évkönyv szerzői a Jászságban elő vagy innen elszármazott kutatók, helytörténészek, művészek, pedagógusok, gazdasági szakemberek hiteles írásai őrzik meg az utókor számára a múlt és jelen eseményeit. A szerzői gazda most is színes, vannak rendszeres szerzők, de a szerkesztő tudatosan bevon fiatalokat, aki minden bizonnyal tovább viszik a negyedszázados hagyományt.
   Néhány tanulmány, írás felkeltette érdeklődésemet, melyet most meg osztok az újság olvasóival.
   A művészet rovatban Kugler Erika Iparművészek a Jászságból című írásából megismerhetjük az innen indúlt iparművészeket és tevékenységüket, egy kivételével valamennyien az „Iparművészeti Egyetem” hallgatói voltak. A szerző így fogalmaz: „Iparművészeink a legkülönbözőbb karakterek. Vannak magányos tehetséges alkotók, inkább a hagyományos értelemben vett iparművészetet művelik. Vannak, akik cégeknél komoly tervezői munkát végeznek. Mások grafikai stúdiókban dolgoznak…” Az egyes személyek életútját, tevékenységét további terveit önvallomás alapján, illetve alkotásaik fotóival mutatja be a szerző. Így közelebbről megismerhetjük: Ambrus-Varga Eliza – öltözék- és nyomott-anyagok tervezőt; Demény Andrea – állóképtervező grafikus, textil (szövő szak) munkát végzőt; Kovács Zsigmond – képző- és iparművész, porcelántervezőt; Máté Eszter – formatermező, fémművest; Papp Anett – textiltervező, design és vizuális művészet tanár, tanársegéd, DLA doktorjelöltet; Papp Zsófia – textiltervezőt; Simon Zoltán – textiltervezőt; Soós Andrea – képző- és iparművész, grafikust. Magam sem gondoltam ennyi tehetséges fiatal pályája indult a Jászságból.
   A história rovat nyolc írása egyaránt érdeklődésre számit. Csörgő Terézia a közelmúlt nagy tudású Leheles matematikatanárról, Szikszai Józsefről, még Wirth Lajos Szép János 1767-ben született tudós tanár életét és munkásságát dolgozta fel.
A gazdaság rovatban található Jászfényszaru vonatkozású tanulmány Bende Andrea A munkaszervezés alapjai egy dél-koreai nagyvállalatnál címmel írt. Ebben az értekezésben a Samsung fejlődését és a dél-korai cégek munkakultúrájának bemutató áttekintés olvasható. A tanulmányban bemutatja a közel 30 éves Samsung Electronics Magyar Zrt. jászfényszarui gyáregységet is.
   Örökségünk rovat hét írást tartalmaz, igen érdekes gondolatokat feszeget Fábián Nikolett: Új módszerek a holokauszt oktatásban című írása.

   A kötet végén Jászberényhez kapcsolódóan négy könyvismertető ajánlás került publikálásra.
A könyvből hiányzik az egyes jásztelepülések megszokott éves krónikája, amelyet a könyvtárosok állítottak össze. Jászfényszarui éves krónika (események időbeni felsorolása), ha elkészült illetve elkészül célszerű lenne a könyvtár és a városi honlapra feltenni.
   A Mi újság Fényszarun? olvasói közül, aki szeretné az évkönyvet megvásárolni, úgy 1700 forintért Jászberényben a főtéren a LÍRA könyvesboltban megvehetik, helyben a helyi 3A Takarékszövetkezet kirendeltségén Hangosiné Réz Máriánál és a Városi Értéktárban Tóth Tibornál megrendelheti.
                                                                                                Kép és szöveg: Tóth Tibor

Fotó: A Jászsági évkönyv borítólapja{jcomments off}