Városi

Dr. Palla Gábor közgazdász – szülei, nagyszülei révén – gyökerei itt található, tagja a Fényszaruiak Baráti Egyesületének nem először tesz nagylelkű felajánlást. Dr. Palla Gabor palyazatanak nyertesei
A februári lapszámunkban tettük közzé felhívását a helyi 7. osztályos tanulóknak. Fontosnak tartotta, hogy a tovább tanulás szempontjából az év végi bizonyítvány eredménye minél jobb legyen. Ennek ösztönzésére 25.000 – 25.000 forintértékben tanulásszempontjából fontos tárgyi eszközöket (hátizsák, hasznos tanulást segítő kellékek) ajánlott fel egy leány és egy fiú számára, aki a félévi bizonyítványhoz képest minél jobb átlageredményt ér el, vagy is minél több tantárgyból a félévihez képes javít.

   Az évet lezáró értekezlet után az iskola vezetése javasoltatott tett, egy leány és egy fiú személyére, aki félévi átlagát legnagyobb mértékben túlszárnyalta.
   A tanévzáró ballagási ünnepségen június 15-én Palla Gábor megbízásából Tóth Tibor a FÉBE elnöke két volt hetedikes diáknak Kocsis Mercédesznek (a félévi bizonyítványhoz képest négy tantárgyból) és Donnert Szlávió (három tantárgyból javított), adta át a megérdemelt tárgyjutalmakat. A két diáknak az év végi bizonyítványa négy illetve három tizeddel lett jobb, mint félévkor volt, melyhez gratulálunk. Bízunk bene, hogy az elért eredményeket a 8. osztályban is tartani tudják, illetve javítják, és ezzel segítik tovább tanulási esélyeiket.
Tóth Tibor
Fotó: Glonczi Rudolf

A Városi Értéktár iratgyűjteményében található Kiss Tibor által adományozott képeslap.
A XXI. században a fiatalok a modern technika segítségével kommunikálnak egymással, mobiltelefon, sms, internet, messenger.
A múlt század első felében még szerényebb eszközök és lehetőségek álltak rendelkezésre. A képeslapra ragasztott bélyegek állásával „jelbeszéd” formájában is közölhettek érzéseket, eseményeket a szerelmesek egymással. Nem volt gyors, de romantikus igen. 😊

Kép és szöveg: Tóth Tibor

 

Jászfényszarun a földművelés mellett mindig jelen volt az ipari tevékenység csírája. Tudjuk, hogy 1817-ben a kézműveseknek czéh-beli privilégium adatott. A céhek megszűnése után iparosok dolgoztak. Az iparosok egy részéből alakult meg 1951-ben a Vegyesipari Szövetkezet.
A hatvanas évek második felében községnek a nők foglalkoztatása jelentette a legnagyobb gondot. A község akkori vezetői - Török Sándor, Kolozs János, Dugonics György - főleg varroda létesítésében látták volna a megoldást.

A Budapesti Kalapgyár Jászfényszarura történő részbeni letelepítése nagyban köszönhető két jászfényszarui származású személynek. Így: Bukó Sándornak, aki a minisztérium megbízásából Szolnok megye iparletelepítését intézte, valamint dr. Kuti Györgynek, aki ekkor, a

A Városi Értéktár iratgyűjteményében található egy nyomdai meghívó, amely Disznótoros vacsorára invitál Pünkösd első napján. Régebben sok esetbe, manapság néha elfelejtik az évszámot kiírni helyette folyó év, vagy jelen esetben Pünkösd első napján kerül az esemény megtartásra. A kutatóknak később a pontos év megállapítása kész „rejtvényfejtést” igényel.

egy közel 80 éve előadott operett szereplői

   A Városi Értéktár fotógyűjteményének egyik fényképe az 1941-ben előadott Kálmán Imre: Csárdáskirálynő nagyoperett szereplőit örökítette meg az utókor számára.
Kálmán Imre (Siófok 1882- Párizs 1953) legnépszerűbb operettje.  A zeneszerző 1914 tavaszán Leo Stein és Béla Jenbach szövegkönyvére kezdte el a komponálást, a világháború kitörése miatt nem folytatta egy éves szünet után 1915 novemberére készült el az operett. 

csardaskirályno 19410001

A bécsi bemutatóra a Johann Strauss színházban 1915. november 13-án került sor.
A magyar bemutatásra a szövegkönyvet Gábor Andor fordította le. Az előadás 1916. november 3-án került színpadra. A Csárdáskirálynő szerepét Kosáry Emmára kapta, a darab óriási sikert aratott.
Az operett elindult világhódító körútjára, 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel.
A szövegkönyvet 1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső átírta, döntően nemi rendezői változtatással ma is ezt a változatott játsszák. Szinetár Miklós rendezésében 1971-ben NSZK-magyar-osztrák koprodukcióban operettfilm készült.