febe fejlec lekerekitett

csehorszag 3 3 csehorszag 3 4

   Kirándulásunk harmadik napján július 2-án (vasárnap) Prágát hátunk mögött hagyva elindultunk Csehországi körutunk következő szálláshelyére Ceské Budejovicébe, de útközben még csodás programok vártak ránk.

   csehorszag 3 2A gyönyörű tájakban gyönyörködve, pihenés véget és, hogy megkóstoljuk és vásároljunk is megálltunk az - 1581-ben állapított királyi sörfőzde - Krusovice Královsky Pivovar márka boltjánál. A két órás út után érkeztünk meg a varázslatos Ohre folyó szépséges völgyébe, a Karlovy Varytól 13 km-re fekvő azonos nevű városkában lévő Loket várához.
   Loket jelentése, könyök. Arany János a nevét Könyökvárnak fordította. A várnak és közvetlen környezetének helyet adó gránit hegyet körülvevő folyó, éppen a vár tövében vesz egy igen éles fordulatot innen a könyök elnevezés. A vár egyike a Csehország legrégebbi építményeinek. A XIV. század húszas éveiben gyermekként Vencel herceget és testvérét, a későbbi IV. Károly királyt a várban tartották fogva. A királynak és fiának IV. Vencel kedvenc helye volt, sűrűn látogatták a várat melyen jelentős felújítást végeztek. A XV. században több mint száz évig a Slik család tulajdonában került. A Harminc éves háborúban a szász csapatok leverése, a Habsburg császári erők győzelme után a „hűtlen” várat 1788-ban börtöné alakítják át. A vár épületei 1948-ig teljes mértékben a büntetés céljait szolgálta, ezt követően a nagyközönség elől zárva tartották. A 1990 években a tulajdon jog visszaszállt a városra, komoly rekonstrukciós munkálatokon esett át és megnyitották a nagyközönség előtt. A várban több kiállítást rendeztek be, - fegyver, börtön, kerámia, porcelán, üveg, ásvány, régészeti - melyeket mi is láthattunk. Igen érdekes volt egy óriás meteorid darab, amely régen a környéken csapódott be. Két órás itt tartózkodás után utunk következő állomásához Karlovy Varyba vezetett.
   A város szélén kijelölt autóbusz parkolóból gumikerekű kisvonat 15 percenként szállítja be és vissza a városba látogató turistákat. Nevét az 1370-es években alapító IV. Károly német-római császárról nevezték el. Csehország északnyugati részén helyezkedik el, három hegység veszi körül. Minden oldalról erdők övezik, a város területének 36 %-át erdők, parkok teszik ki, jelenleg a promenádjainak, sétálóutcáinak hosszúsága 130 km. Lakóinak száma 50 ezer körül van. Évente 70 országból 85 ezer vendég és 2 millió átutazó - melyhez mi is tartoztunk - keresi fel.
   1508-ban Európa első gyógyhelye, a 18. században híres európai fürdőhellyé vált. A 1759-es tűzvész után, klasszicista épületeket emeltek. A 19 század végén legtöbb épületet Fellner és Helmer Vállalat építette. 1920-as években létrejöttek porcelán- és üveggyárai. 1992 óta műemlékvédelem alatt áll az egész város.
   Karlovy Vary a világ egyik leghíresebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező gyógyfürdővárosa, 13 nagyobb és 300 kisebb gyógyvíz forrása van. Az egyes források hőmérséklete 34-73 °C között alakul. A vizeket ívásra, fürdésre és speciális gyógykúrákra, az emésztőszervek és az anyagcsere zavarainak gyógyítására használják. A 73 °C-os glaubersós hőforrások adják a hashajtó szerként használatos karlsbadi sót.
   Itt gyártják a híres cseh gyógynövény likőrt, a Becherovkát, melyet többségünk vásárolt az itthon maradottaknak. Szintén többek útitáskájában megtalálható volt az itt gyártott híres tányérnagyságú, ropogós vékony, ízletes ostyaalap az úgynevezett fürdőostya.
  
csehorszag 3 1 Az újabb és régebbi forrás kutak épületében az idegenvezetőtől kapott műanyagpoharakba sorra kóstolhattuk meg az egyes gyógyvizeket. Csoportképünk is a régebbi kolonád épület végén készült.
   A város h
íres az évenként megrendezett Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválról, amelynek a programjai éppen ott jártunkkor zajlottak, így többeknek volt szerencséjük az épület előtt, illetve az utcán világhírű színészekkel találkozni.
   A város vendégszeretete, illetve a gyógyfürdő kedvező egészségügyi hatása miatt Arany János 1867-ben járt itt először, majd azt követően még kilenc alkalommal kúrálta magát. Goethe 13 alkalommal járt itt. A várost felkereste többek között I. Péter orosz cár (1711-12), Friedrich Schiller, Gogol, Lev Tolsztoj, Liszt Ferenc, Chopin, Ludwig van Beethoven és sokan mások.
   Szabadprogram után a kisvonattal visszaérkeztünk az autóbuszunkhoz és indultunk szálláshelyünkre.
   Közben áthaladtunk Plzen (régi magyar neve Pilzen) Csehország negyedik legnagyobb városán, ami Nyugat Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja 2015-ben Európa kulturális fővárosa. A cseh sörök fővárosának is nevezik.
   Késő este érkeztünk meg a
Dél-Csehország legnagyobb városa, egyben központja is az osztrák határ mentén fekvő Ceske Budejovicebe. Sokan Európa egyik legfinomabb sörének szülővárosaként ismerik. 1265-ben II. Ottokár alapította a települést védelmi céllal. Halála után a fejlődés nem állt meg, a város új urai az eredeti tervek szerint folytatták az építkezést. A 15. században a huszita forradalom söpört végig Dél-Csehországon kivéve egy települést, Ceske Budejovicét, ami nagyrészt katolikus lakossága révén feltétel nélkül hű maradt a királyhoz. Ez a hűség meghozta jutalmát, a település az ország egyik leggazdagabb és legjelentősebb városa lett, prosperitásának csúcspontját a 16. században érte el. Ahogy a jómód egyre nőtt, a régi gótikus épületek lassacskán reneszánsz külsőt öltöttek az új divat szerint. Ekkor épült az új Városháza és a piac, a város számos új épülettel gazdagodott.
   Szálláshelyünk a város főterén a 4* Hotel Dovákban volt. Először megvacsoráztunk, majd elfoglaltuk a szálláshelyünket és gyönyörködhettünk a főtér esti megvilágításában. A város II. Ottokárról elnevezett főtere az egyik legnagyobb az országban és Európában. Szerencsétlen kialakítása folytán azonban a nagy, pontosan egy hektáros üres tér körül eltörpülnek a szebbnél szebb épületek, melyek a város apró ékkövei. A téren áll a 18. századi Sámson szökőkút, ami szinte elveszik a hatalmas, macskakövekkel kirakott tér közepén. A főtéren kapott helyet a barokk stílusban 1727-1730. között épült Városháza, ami Martinelli nevét dicséri. A Városháza tetején egy Dietrich által tervezett, életnagyságúnál is nagyobb szobor hirdeti a városi polgár fő erényeit, az igazságosságot, a bölcsességet, a bátorságot és a szorgalmat.

   A főtér másik érdekes látványossága a Fekete-torony a város szinte valamennyi pontjáról látható. A 72 m magas, gótikus és reneszánsz jegyeket ötvöző építmény 1553 óta uralja a Ceske Budejovice látképét. Őrtoronyként és a szomszédos Szent Miklós templom harangtornyaként is használták. Benne két harang is van, az egyik az 1700-as évek elejéről származik, a másikat az 1990-es évek közepén avatták fel, minden délben megkongatják őket.
   A negyedik napon reggeli után elindultunk a Hluboká-i kastélyt megnézni. A kastély bejáratához a buszparkolótól gumikerekű kisvonattal érkeztünk.
   A kastély helyén már a XIII. század közepén I. Vencel cseh király által építettet koragótikus vár állott. A király birtoka volt azonban sokszor zálogba adták, így sok tulajdonos váltotta egymást. A XVI. század második felében reneszánsz várkastéllyá építik át. Az uradalmat II. Habsburg Ferdinánd 1628-ban eladta Marradas Baltazar spanyol generálisnak, aki a harmincéves háború kiváló hadvezére volt a Habsburgok oldalán. A család 1661-ben visszatért Spanyolországba, így vétel útján a Schwarzenberg család tulajdonába került egészen 1947-ig.
   Hluboká várát a XVIII. század első harmadában barokk stílusban átépítik. A Schwarzenberg II. János Adolf és felesége Lichtenstejni Eleonóra számos utat tettek az iparilag fejlett és haladó Angliában. Eleonóra a Windsori Kastélyt választotta mintául az átépítéshez. A bécsi Frantisek Beer építész tervei alapján 1840-’71 között történt meg a tudor-gótikus külső, mely régiességet és monumentalitást adott a kastélynak. A belső terek a több kényelmet és a kellemes környezetet voltak hivatva biztosítani. A falak és mennyezet fával való borítása, a bőrből készült fali tapéták, a nyílászáróknál elhelyezett nehéz függönyök a hőszigetelést biztosították. Alagsorban elhelyezett kazánokkal felmelegített levegőt a falakban lévő légcsatornákon jutatták el a szobákba. Hatalmas angolparkot alakítottak ki a kastély körül, csak az 1851-es évben közel 12 ezer fát több mint 2 ezer cserjét ültettek el.
   Az utolsó átépítés 1908-ban a nagyebédlő neoreneszánsz stílusban történt. A helység falait fával burkolták, mennyezetére egy ceské budejovicei polgárházból származó XVI. századi eredeti, de restaurált famennyezet került.
   A kastélyt 1940-ben a német titkosrendőrség lefoglalta, mivel Schwarzenbergek megtagadták az együttműködést a nácikkal, ezért minden birtokuktól megfosztották őket. Öt évig Göring vadászkastélya volt.
   A birtokokat 1949-ben államosították, a kastély azóta állami tulajdonban van, jelentős turisztikai látványosság.{jcomments off}
 

Tóth Tibor