Egyesületi

Haláltusa

Szörnyű milyen hitvány, alattomos féreg,
orvul megtámadtál, bennem van a méreg.
Ki tudja hol bujkálsz emberi testemben?
S marod a húsomat, nyugalmam nem lelem.
Kínok kínjait, már nehéz elviselni,
de legalább tudnám, mennyit kell szenvedni?
Hóhérnak születtél, takarod arcodat,
bujkálsz az emberben, mint vakondok a föld alatt.
Gonosz jelenléted, oly sok féleséged,
feledni nem tudom embertelenséged.
Módszerben nincs hiány, színes a paletta,
fiatalt, időset ölöd meg halomra.
Ó milyen szörnyű, ha arra gondolok,
 néhány évet kértem te konokul – nem adok!
Óhajom hiába, kegyelem már nem jár,
te vagy a győztes, az én időm lejár.
Közeleg a hóhér, szorítja torkomat,
hideg verítékkel, hűsítem magamat.
Erőm lassan fogytán, átadom testemet,
végezz minél előbb ne kínozd testemet,
Az utolsó kívánság mindenkinek kijár,
néhány szó ajkamról, segítségért kiált.
Nem jön a segítség, győzött a kórság,
beteg, fáradt testemből, kihal a jóság.
Megtér testem, lelkem, örök nyugalomra,
vele együtt megtér a hóhér haragja..
Nem fáj már semmi sem kihült már a testem,
örök sötétségbe pihenni tértem.
Virágok halmaza, borítja hantomat,
sok jó barátomnak, emlékem megmarad.

1991. április

Fotó:
Zsámboki László sírja, temetése napján 2019. július 5-én

Szünidő

Nyílik már a tavasz virág,
Szünetre vár minden diák.
Ha eljön a szünet napja,
Boldogságtól pirul arca.

Örül neki sok kis diák,
Jókedvűen táskát dobál.
Futkároznak örömükben,
Mint az őzek a zöld fűben.

Boldog idő, reményt keltő,
Barátokkal jobb az idő.
Gyorsan telik így a szünet,
Játék, móka minden jöhet.

1990. április

Fotó:
Kézilabdás leányok 1990-es évek közepe felé készült felvétel

Bolondos április

Bolondos április
újra megérkeztél.
Meleg tavasz helyett,
hideget tereltél.

Most, hogy újra itt vagy,
kezdődhet a móka.
Bolondozás, derű,
hozzá sok mondóka.

Hideg szél fújdogál,
lekapja kalapom.
Karimáján gurul,
amíg el nem kapom.

Viszi a homokot,
felkapja hátára.
Poros, szürke felhőt,
elviszi más tájra.

Tekeri, csavarja,
gyötri a gallyakat.
Ide-oda viszi,
megtörve azokat.

Bolondos április,
a tréfákból elég.
Sok embert becsaptál,
most már elmehetnél.

1997. április

Fotó:

 

IV. Fényszarui Képzőművészeti Napok – 1997. július 2-4.

A szünidőben a diákok megismerkedhettek a szövéssel, fonással, agyagozással,
festési technikákkal. Döntően Penczner Pál amerikai festőművész pénz-adományának felhasználásával vásárolt égető kemence is beüzemelésre került.
A foglalkozásokat Szeleczki Lajos és Felesége, Kiss László, Lajkóné Tanczikó Tünde, Pálné Pádár Anikó, a tiszaföldvári Szűcs Judit és Szűcs Andrea vezette.
A fotón Zsámboki László és András unokája, valamint Szeleczki Lajos látható.

Gólyamadár

Vándor madár, gólyamadár,
gyere vissza. úgy várlak már.
Szeretem, ha itt vagy köztünk,
békességben jól megférünk.

Milyen jó, hogy visszajöttél,
a falunk kedvence lettél.
Messzi tájról a régire,
kéményre rakott fészkedre.

Fészkedet ha megtaláltad,
nevelj nekünk kis gólyákat.
Viseld gondját mindegyiknek,
mint jó anya gyermekének.

Népes családot neveljél,
nagy fészkedre büszke legyél.
Piros csőröd kelepeljen,
gólya papa hízelegjen.

Uraljad a mocsarakat,
fogjál békát nagyon sokat.
Duzzadjon a begyed tőle,
holnapra is jut belőle.

Karcsú, hosszú, vékony lábad,
réten, legelőn sem fárad.
Szorgalmasan keresgéled,
fiókáknak eleséget.

Jóllakottan tollászkodjál,
verebekkel hadakozzál.
Szárnyaidat kipróbálva,
eljuthatsz a messzi tájra.

Ősszel újra búcsút veszel,
új hazába repülsz majd el.
Búcsúzol az ó hazától,
szelek szárnyán a szép nyártól.

1997. március

2001. október 21. Jászfényszaru, Dózsa György út 13.
Orvosok emléktáblája avatásán Zsámboki László és Szabó Imrefia Béla
szobrászművész, aki az arcplasztikákat készítette

  A Boldogot Jászfényszaruval összekötő út ünnepélyes átadásán, 1995. október 20-án ezen ünnepség alkalmával először mutatkozott be a Jászfényszarui Lovas Bandérium, melynek akkori tagjai Ézsiás Vencel, Bali Béla, Kiss P László, Pintér Ildikó, Nagy Tibor és Rubint József voltak.
   A tagok száma tovább gyarapodott, és 1996. március 17-én a Városháza Dísztermében 13 fő szabad elhatározásából kinyilvánította, hogy a szülőföld és őseik szeretetétől indítatva a FÉBE keretében önálló csoportként létrehozza a Szűcs Mihály Huszárbandériumot.
   A csoport célja többek között a Jászság és Jászfényszaru régi huszárbandériumi hagyományainak ápolása, felelevenítése, megőrzése magunk és utódainak gazdagodására. A jász huszár, mint a szabad redemptus jászok ősi szimbólumának tudatosítása, a jász öntudat felelevenítésének segítése, ösztönzése. A huszárbandérium névadójának, Szűcs Mihály bandériumi főhadnagy munkásságának, emlékének ápolása. A város és az egyesület rendezvényeinek színesítése, tartalmasabbá tétele. Jászfényszaru város jó hírnevének öregbítése.

Drótszamáron lovagolok

Ráülök a drótszamárra,
elindulok az utamra,
bejárom a természetet,
mint madarak a légteret.

Kismadarak felröppennek,
jókedvűen csiripelnek,
néha-néha elkísérnek,
fáról-fára repülnek.

Figyelik a drótszamarat,
meg a poros utamat,
itt a tavasz, visszajöttek,
megtalálták a fészküket.

Fáradtan, ha megpihenek,
fához hajtom a fejemet,
a szemem is pihentetem,
közben az égboltot lesem.

Bárányfelhők útra kelnek,
szelek szárnyán lebegnek,
pihent már a szamaram is,
új utamra kelek én is.

1997. március

 

Gólyamadár

Vándor madár, gólyamadár,
gyere vissza. úgy várlak már.
Szeretem, ha itt vagy köztünk,
békességben jól megférünk.

Milyen jó, hogy visszajöttél,
a falunk kedvence lettél.
Messzi tájról a régire,
kéményre rakott fészkedre.

Fészkedet ha megtaláltad,
nevelj nekünk kis gólyákat.
Viseld gondját mindegyiknek,
mint jó anya gyermekének.

Népes családot neveljél,
nagy fészkedre büszke legyél.
Piros csőröd kelepeljen,
gólya papa hízelegjen.

Uraljad a mocsarakat,
fogjál békát nagyon sokat.
Duzzadjon a begyed tőle,
holnapra is jut belőle.

Karcsú, hosszú, vékony lábad,
réten, legelőn sem fárad.
Szorgalmasan keresgéled
fiókáknak eleséget.

Jóllakottan tollászkodjál,
verebekkel hadakozzál.
Szárnyaidat kipróbálva,
eljuthatsz a messzi tájra.

Ősszel újra búcsút veszel,
új hazába repülsz majd el.
Búcsúzol az ó hazától,
szelek szárnyán a szép nyártól.

1997. március

Fotó:
Kinevezési okmány 1961. március 15.

   A Fényszaruiak Baráti Egyesületének férfi tagjai szeretettel köszöntik minden dédit, mamát, édesanyát, hölgyet és kis- és nagyleányt ezen a napon, fogadják szeretettel a történelmi visszatekintést, Márai Sándortól az idézetet és a 2007 és 2008 FÉBE báli színpad díszt, amely Görbéné Réz Enikő munkája.

   A nemzetközi nőnapot 1911-ben ünnepelték meg először, időpontja 1913-tól március 8. Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először a nőnapot, 1948-tól minden évben megtartották. 1977-től az ENSZ világnappá nyilvánította.
   A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű volt. Az elődök a nők egyenjogúságáért (bér és munkaidő), választójogáért harcoltak, melyek mára nagy részben teljesültek.
 
   Márai Sándor: Füveskönyvéből részlet: A nőkről általában
„Köszönet a nőknek. Köszönet neked, aki megszültél. És neked, aki a feleségem voltál. És neked, te harmadik, tizedik, ezredik, aki adtál egy mosolyt, gyöngédséget, egy meleg pillantást, az utcán, elmenőben, vigasztaltál, mikor magányos voltam, elringattál, mikor a haláltól féltem. Köszönet neked, mert szőke voltál. És neked, mert fehér voltál. És neked, mert a kezed szép volt. És neked, mert ostoba és jó voltál. És neked, mert okos és jókedvű voltál. És neked, mert türelmes és nagylelkű voltál. És neked, mert betakartad hajaddal arcomat, mikor megbuktam és rejtőzni akartam a világ elől, s neked, mert tested meleget adott testemnek, mikor fáztam az élet magányában. És neked, mert gyermeket szültél nekem. És neked, mert lefogod majd puha ujjakkal a szemem. És neked, mert kenyeret és bort adtál, mikor éhes és szomjas voltam. És neked, mert testedből a gyönyör sugárzott…”

A Fényszaruiak Baráti Egyesülete Elnöksége
fájó szívvel tudatja, hogy
 
 
KISS SÁNDOR
okleveles gépészmérnök
1952 - 2021
 
egyesületünknek 1997 óta tagja 2021. március 1-jén elhunyt.
Búcsúztatására 2021. március 24-én (szerdán) 14 óra 30 perckor
a Cinkotai temető ravatalozójánál kerül sor.
A FÉBE emlékét kegyelettel megőrzi!

A Napfény Óvoda óvódásai, szülők, nagyszülők közreműködésével készített sok madáretetőjéből kettőt a Fényszaruiak Baráti Egyesülete is kapott. Csizmadia Olivér és Horváth Olívia madáretetőit vettem át, melyből egyet a Városi Értéktár udvarán helyezünk el, egyet pedig kisgyermekes FÉBE-tag család fogad örökbe. Az átadáskor készült fotót Mezeiné Folyó Angéla készítette.