2020

  • 2019 SZJA Felajánlás

    2019szja1


    2019szja2

  • 2020 SZJA Felajánlás

    2020szja

  • A hónap értéktári érdekessége - Egy 101 évvel ezelőtt készült fénykép

     A Tanítók emlékművének 10 éves évfordulója kapcsán 2012. szeptember 1-jén megtartott ünnepség után megkeresett Darabos Pálné Gál Ágnes. A felmenői közül többek között édesapja Gál István és nagyapa Kertész János itt tanítottak. A Kertész nagy szülők sírja a Szentkereszt temetőben  a második stáció mögött 5-6 sorba található. A 2002 évi emlékműavatáson beszédet is mondott, telefonon e-mailben 2015 évi haláláig rendszeres kapcsolatot tartottunk. Ez volt az utolsó személyes találkozásunk ekkor kaptam tőle eredeti és másolati fényképeket, amelyek csoportképek és Jászfényszarun készültek.
       Egyik értékes darabja ez az eredeti 23 cm x 16 cm nagyságú és keménypapírra felragasztottfénykép, a hátlapján elmosódóan, de tisztán látható a felírat Jászfényszaru, 1919. III. 8.

  • A hónap értéktári érdekessége - Egy régi óvodáskép Jászfényszarun

    Bodony Béla (1937. június 22-én Jászfényszarun született), itt járt óvodába, általános iskolába. Budapesten autószerelő, majd kereskedelmi és vendéglátói képesítéseket szerzett, és a fővárosban dolgozott. Nyugdíjas éveinek elejét feleségével Jászfényszarun töltötték, majd visszaköltöztek Budapestre. Mindketten tagjai a Fényszaruiak Baráti Egyesületének.
    Édesapja Bodony Béla hetes és mészáros volt. A szülői ház és hentesüzlet a mai Ady Endre úton, a templomtól haladva az utca közepe felé bal oldalon ált (66. házszám), és némi átalakítás után ma is áll a ház, a húsfeldolgozó és az üzlet.
       Bodony Bélától kaptam egy 1942-ben készült óvodás képet. Elmondása szerint egy gyerekeknek szóló színdarabot tanított be velük Márkus Mária óvónő. A szerepnek megfelelő öltözetben láthatók. 78 év távlatában óvodás társai nevének többségére ma is emlékszik. Az első sor (balról jobbra) Sugár Judit (fehér nagy masnival a hajában), ?, ?, Pető Ferenc, Bodony Béla, Penczner Kornélia, Ézsiás Ilona (Mezei Zoltánné), a második sorban a kalapos fiúk mögött szintén kalapban Hungler Károly.

    Tóth Tibor

    Fotó: Városi Értéktár fotóarchívumából való

  • A hónap értéktári érdekessége - Őstermelői igazolvány

    A Városi Értéktárban található a több mint hetven évvel ezelőtt keletkezett „Őstermelői igazolvány” melyet Budapesten 1950. május 16-án állították ki Rimóczi Sándor Jászfényszaru, Dózsa György úti lakos részére.
       Az igazolványba bejegyzésre került, hogy a termelő terményei egy k. hold* öntözéses konyhakertből és hat k. hold szabadföldi zöldségterületből származik. Az igazolvány tulajdonosa és bejegyzettek jogosultak a budapesti vásárcsarnokokban és egyéb piacokon árusítani.
       Az igazolványban a tulajdonos Rimóczi Sándor és leányának Rimóczi Mária fényképe is szerepel.

  • A hónap értéktári érdekessége - Származási igazolvány 1941-ből

       Pénzes Miklós1910-ben Tápióság településen született, kántor-tanítóiképesítést szerzett és 26 évesen, 1936-ban a Jászfényszarui Katolikus Iskolaszék helyettes majd rendes tanítónak választotta meg. Itt telepedett le, nősült meg és 34 éven át 60 éves koráig - nyugdíjba vonulásáig - itt tanított. A sorok íróját is ének tantárgyból tanította. Így még az idősebb korosztály emlékezhet személyére.

  • A hónap értéktári érdekességek Mézeskalács című színdarabból négy szereplő

       A Városi Értéktárban fotó tárában találtam a közelmúltban erre a régi fényképre. Számomra egy személyen kívül mindenki ismerős volt. A baloldali idősnek öltözött hölgyet meglátva Kiss Manyi (1911-1971) színművész képe a Kurázsi mamából jutott eszembe, de tudtam Ő nem lehet. Sok embernek megmutattam, többen a jobb szélen lévő bajuszos fiatalembert sem ismerték fel. Nekem könnyű volt, hiszen mikor kikerült a tanítóképzőből az 1958/59-es tanévben a Vasút-tanyai Iskolában a tanító bácsi, vagyis Mészáros Tivadar tanított az első osztályban, majd a 3. osztályban is.Őt fiatalon és később idősebb korban több területen, így az önkormányzatban képviselőként is együtt dolgoztunk.
       A darabot 1960 vagy 1961-ben Koltai Józsefné rendezésében mutatták be. Végül a 23 fős szereplő dárdából a fotó négy főszereplőt örökített meg balról jobbra Plichta Mária, Papp Lászlóné, Morvai Ferencné és Mészáros Tivadar.                                                                                               
                                                                Kép és szöveg: Tóth Tibor

  • A jászfényszarui elöregedett szőke veszeje Pestszentimrén újraéledt

       Olvasóink emlékeznek dr. Palla Gábor közgazdász, FÉBE tag nevére. 2005. augusztus 18-án a művelődési házban nyílt fotókiállítása, két évvel később a FÉBE nyolc Jászfényszaruról készült fotóiból képeslapot adott ki. Többször jótékonykodott: a helyi általános iskolás tanulókat jutalmazott jobb tanulmányi eredményért, pályázati tanulmány elkészítéséért.
       Az újság hasábjain gyerekkori visszaemlékezéséről is olvashattunk. Később nyaranta sok időt töltött a nagyszülőknél.
       A közelmúltban kedves és érdekes írást kaptam tőle „90 évnyi időutazás a Nagyapa és az Unoka” között címmel. Az alapszakmám szőlőtermesztő, így szívemhez igen közelállóírást most megosztom az olvasóinkkal:

  • A Jászság egyik legrégebbi közössége ünnepelt

    aparol01   A félévszázadhoz méltóan ünnepelt március 7-én a helyi művelődési hátban a jászkiséri Csete Balázs Honismereti Szakkör tagjai, vendégei. A jubileumi rendezvényen Jászság számos településéről szervezetek képviselői mellet, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület, a kolozsvári Kőváry László Honismereti Kör, országos és megyei szakmai szervezetek vezetői is jelen voltak.
       Az ünnepség előtt a résztvevők egy része a Református temetőben Csete Balázs (1893-1958) és Győri János (1922-2008) sírjánál munkásságukra emlékeztek és koszorúkat, virágokat helyeztek el.
       Csete Balázs Jászkiséren született etnográfus, rajztanár 1921-1947 között csepeli polgári iskolában tanított, 1949-től hat éven át nyugdíjazásáig Jászkiséren rajzszakos tanár és néprajzi gyűjtéssel és rajzolással foglalkozott. Csepelen iskola és utca, Jászkiséren az iskola, a tájház és a szakkör viseli nevét.
       Győri János Nagyrédén született, 33 éves korától Jászkiséren élt, 1955-től 1982-ig tanár, népművelő, 1970-ben a Csete Balázs Honismereti Szakkör megalapítója és harminc éven át vezetője.

  • A jubileumi Kemence ünnepe másképpen

      A Fényszaruiak Baráti Egyesülete 2011-ben indította útjára a Kiss József HelytörténetiGyűjteménynélaz akkor elkészült közösségi kemence tiszteletére - államalapító Szent Istvánkirályünnepéhez kapcsolódóan - a Kemence ünnepét. A kezdeményezésből hagyomány lett, a délután társrendezője kezdetektől a Jászfényszaruért Alapítvány, támogatója Jászfényszaru Város Önkormányzata.     
       Gyorsan halad az idő az idén már a 10. rendezvényre várjuk az érdeklődőket. A jubileumi rendezvényen egy igazi csemegével szeretnénk kedveskedni. Megtiszteltetés számunkra, hogy a IV. Fény Napok és Fesztivál (augusztus 12 – 20.) városi program zárónapjához a Kemence ünnepét beillesztették.
       A tízedik alkalommalrendhagyóan nem a Kiss József Helytörténeti Gyűjteményhez invitáljuk és várjuk a programra érkezőketaugusztus 20-án (csütörtök) délután 15 óra 30 perckor, hanem aPetőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár színháztermébe.
       Változatlanul, mint eddig a KJHGY udvarán lévő kemencében Németh Ákos pékmester új lisztből kovásszal készült - a fűtők segítségével - megsütött kenyeret kóstolhatják meg, zsírral, vajjal és zöldségekkel és szomjukat üdítővel olthatják.
       A szellemi táplálékot 17 órakor a Jászsági Hagyományőrző Egylet legújabb darabja biztosítja. A Hogyé adja gazduram? – Életképek az apáti vásárból című népi vígjátékot egy felvonásban 60 percben láthatjuk.Jászfényszaru 1845-ben négy országos vásártartási jogot kapott V. Ferdinándtól, minden bizonnyal 145 évvel ezelőtt egy jászfényszarui vásár is hasonlóan zajlott.

  • A kisiskolás fiú haza látogatott

    Kiss József (1924-1989) tanár, helytörténeti kutató leírásából tudjuk „1751-ben Alexius Márton görög kereskedő nyitott boltot a községben.”A XIX. század második felében, majd a XX. elején néhány – többségében zsidó – kereskedő családok telepedtek le. Vegyeskereskedéseket, vendéglátóhelyeket nyitottak. Jászfényszaruhoz közeli Dányra, hogy postosan mikor érkezett Stern Sándor szülei Stern Lipót Fülöp és Taub Mária nem tudjuk. Tény viszont, hogy fiuk már Dányon, 1909. augusztus 18-án született.
     Stern Sándor (1909-1996) és Spitzer Margit (1911-1944) miként, és hogyan ismerkedett meg nem tudjuk. Margit szüleinek tulajdonában volt a mai Flamingó étterem épülete, ahol vendéglátó egységet üzemeltettek, itt is találkozhattak. Házasságot 1936-ban kötöttek, 1938-ban Erika leányuk született.

     

  • ANNO - Állami Általános Dolgozók Iskolája Jászfényszaru

     Jager Istvan 7 oszt 1962 csoportkep  Lantos Péter: Jászfényszaru története - Életleírás a redemptiótól a jász kiváltság megszűnéséig című könyvben (a FÉBE 2003-ban jelentetett meg) a 88 oldalon a következőket olvashatjuk: „Az iskola mindig fontos szerepet játszott és töltött be egy település életében. A felnövekvő nemzedék tudása itt alapozódik meg és válik meghatározóvá egy egész életre. Az 1700-as évek elején még nem vették szigorúan a gyermekek rendszeres iskolába járását, sőt a tanítás is kántori kötelesség volt csupán, sok gyerek tanítót nem is látott. A Redemptio után (1745) az oktatással kapcsolatos első feljegyzés 1754-ből származik, amelyből megtudjuk:

  • ANNO- Földműves Szakszervezeti Vadász Társaság Jászfényszaru

    Vadászigazolvány Dányi István 2   Jászfényszarun, 1945 telén már kezdeményezték új vadásztársaság megalakítását, ennek hiteles eredeti dokumentumai a Városi Értéktárban megtalálható. Az iratok alapján ismerhetjük meg a közel 75 éve történteket.
       A vadászatot a régi magyar filmekben is láthattuk, úri passziónak, egyes típusait sportnak tartották. Ennek volt némi ténybeli alapja, hiszen a vadászathoz vadászterület kellett, fegyver, lőszer ezek biztonságos tárolása, alkalmassági és szakmai vizsga ezek komoly pénzt, egyszeri és folyamatos kiadást jelentett. A felvételt a közösség döntötte el, így egy társasághoz bejutni sem volt könnyű.

  • Az idősek világnapja - október 1.

       A FÉBE és Városi Értéktár a több mint 20 évvel ezelőtt készült fotókkal emlékezik az idősekre, azokra is, akik már nincsenek köztünk.

       Tisztelet azoknak is akik kiszolgálják, gondozták, segítik az időseket

       Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet, éppen ezért a gyorsan öregedő világban az idősek sokat segíthetnek –önkéntes munkával, tapasztalataik átadásával.

  • Az Ünnepekre készülve

  • Betlehemezés

    A betlehemezést, vallásos népi játékként egykor a karácsony előtti napokban, templomokban jelenítették meg. Manapság is sok helyen élő népszokás a betlehemezés, elsősorban faluhelyeken, ahol betlehemes fiúk járnak, házról-házra. „Szabad-e Istent dicsérni”, vagy „Szabad-e elmondani a karácsonyi köszöntőt?” - kérdezik a kapuban. Ha engedélyezik, meglátogatják a ház népét, és bemutatják a betlehemi Szent Család szálláshelyét templommal, istállóval, a jászolban a kisded Jézussal, mellette Szűz Máriával és Szent Józseffel. A betlehemesek hirdetik a boldog eseményt, megszületett a kis Jézus, megérkezett a Megváltó. Ezután áldást kérnek a házra, tréfás énekkel ajándékot kérnek, a háziak megajándékozzák őket, ha viszont semmit sem adnak az „Ahányan vagytok, annyifelé szaladjatok!” - szavakkal bocsátják útra őket.

    Jászfényszarun a népszokást a 1970-es években Kovács Andrásné Rozika keltette újból életre, a Napsugár Színpad és a Fortuna Együttes tagjaival betanítva járták a hozzátartozók házát, illetve több verseny bemutató részese volt a több mint 40 év alatt.

    A most közétett fotó Jászkiséren 18 éven ezelőtt született. Az apáról- fiúra hagyományörökítő bemutató program keretében 2002. december 13-án a jászfényszarui Betlehemezés népi játék előadásával különdíjat szereztek, a szereplők utaztatását a FÉBE biztosította, a gyermekeket elkísérte Ocskó-Sósné Palócz Erzsébet FEBE-tag, a fotót készítette Tóth Tibor.

  • Boldog 30. születésnapot Samsung! III. rész (2011-2020)

     

    Jászfényszaru város nevében a helyi lap hasábjain köszöntjük a 30 éves Samsung valamennyi volt és jelenlegi dolgozóját.
    A továbbiakban a Mi újság Fényszarun? című havilapban megjelent cikkekből válogatva idézzük fel a harminc év főbb állomásait.
    - 2011 márciusában a Szivárvány Óvoda Katica csoportja a Samsungban gyárlátogatáson vett részt. A csoportot Szabó Andor fogadta, majd Pető István kalauzolásával nézték meg a tévégyártás folyamatát.

    - Június 25-én a Samsung napon Jászfényszarun a sportpályán ötezer fő vett részt. A rendezvényen megjelent Suh Chung-Ha, a Dél-Koreai Köztársaság nagykövete és Győriné dr. Czeglédi Márta, Jászfényszaru város polgármestere. A városnéző kisvonattal érkező Samsung vezetőket, családtagjaikat, a vendégeket a Kiss József Helytörténeti Gyűjteménynél az önkormányzat lelkes csapata fogadta. A gyűjtemény mellett a közösségi térben a település múltjából fotókiállítás és gasztronómiai kóstoló fogadta.

    - Augusztus 15-én „Tiszteletbeli gyárigazgató” címet kapott Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester asszony. A díjat Jang SiHo, a jászfényszarui gyár elnöke adta át.*

    - Augusztus 19-én a Szent István-napi ünnepségen az önkormányzat által alapított Jászfényszaru Díszpolgára címet adományozott Jang SiHovillamos- és gépészmérnöknek, a Samsung Electronics Magyar Zrt. elnökének.

    - Október 22-én a városi ünnepségen Szűcsné Jáger Magdolna több mint két évtizedes Samsungnál végzett munkájának elismeréseként, mely során a helyieket a koreai, illetve a koreai dolgozókat a jászsági és helyi kultúrával, hagyományokkal megismertette, az önkormányzat Jászfényszaruért emlékérem kitüntetésben részesítette.

  • Boldog 30. születésnapot, Samsung! (II. rész 2002-2010)

    1990-2020

       Jászfényszaru város nevében a helyi lap hasábjain köszöntjük a 30 éves Samsung valamennyi volt és jelenlegi dolgozóját.
       A továbbiakban a Mi újság Fényszarun? című havi lapban megjelent cikkekből válogatva idézzük fel a harminc év főbb állomásait, illetve Zong Attila, a Samsung HR osztály vezetőjének csapata egészítette ki a főbb eseményeket írással és képekkel, amelyek a helyi lapba nem kerültek be, ezeket *-al jelöltük.

  • Boldog születésnapot Samsung! I. rész 1989-2001

       Jászfényszaru város nevében a helyi lap hasábjain köszöntjük a 30 éves Samsung valamennyi volt és jelenlegi dolgozóját.
       A kezdetekről: A budapesti ORION Rádió és Villamossági Vállalt 1988-ban - a piacgazdaság előtérbe kerülésével - a működő tőke bevonására tárgyalásokat kezdett vegyesvállalat alakítására a dél-koreai, magánkézben lévő SAMSUNG céggel. Az elképzelés realizálásához jelentősen hozzájárult az a körülmény, hogy az egykori szocialista blokk országai közül elsőként 1989. február 1-jével Magyar Népköztársaság felvette a diplomáciai kapcsolatot Dél-Koreával.
       A tárgyalások ezt követően felgyorsultak és 1989első felében eredményre vezettek. Dél-Korea Samsung központban 1989. április 13-ánmegtartott tárgyalásokon megállapodtak magyar-koreai vegyesvállalat létrehozásáról. A megbeszéleseken részt vett Kun Lajos az ORION Rádió és Villamossági Vállalat Igazgatóságának tagja, a jászfényszarui VII. Gyáregység vezetője, Kovács László az ORION Rádió és Villamossági Vállalat vezérigazgatója, és az Ipari Minisztérium képviselője és a Samsung tárgyalási delegációja.
       A második félévben nagyjából azonos alaptőkével 50-50%-ban részvénytársaságot hoztak létre Jászfényszarun. A magyar fél a területet, épületet, a felújítással kapcsolatos épületgépészeti, víz, elektromos szükségletet biztosította. A koreai partner pedig a korszerű szállítószalagokat, mikroprocesszoros vezérlésű automatákat és a színes TV készülékek konstrukcióját hozta. A tényleges alapítás lebonyolítása, jóváhagyása 1989 decemberében történt meg.
       A továbbiakban a Mi újság Fényszarun? című havi lapban megjelent cikkekből válogatva idézzük fel a harminc év főbb állomásait.
    - Jászfényszarun a termelés 1990áprilisában döntően az ORION VII. gyárégségből átvett 70 fővel kezdődött el.

  • Boldog születésnapot!

    30 éve született meg Jászfényszarun a helyi sajtó, három évtizede
     a település lakói és az innen elkerültek szolgálatában

    Település szintű kiadvány 30 évvel ezelőtt, 1990. május 25-én jelent meg Jászfényszaru történetében először, Mi Újság Fényszarun? címmel. Alcímként Híradó községünk múltjából és jelenéből szerepelt a címlapon. A 75 példányt próbaszámnak szánták a készítők, és a tanács fénymásológépével sokszorosították.
       Említsük meg - köszönetképpen is - kik bábáskodtak létrehozásában. A tanács adta ki, és fedezte költségét. A szerkesztési feladatokat Bordásné Kovács Katalin, Csirmaz Mátyás, Sugár Istvánné végezte. A grafikát Harmathné Boros Mária és Kónya István készítette.
       A harmadik oldalon a szerkesztőség szól az olvasóhoz az újság céljáról, szükségességéről, tartalmi elképzelésekről. A megfogalmazott célok harminc év távlatában ma is vállalhatók. „Nem szorul különösebb magyarázatra annak fontossága, hogy Jászfényszaru lakossága és jövője érdekében dolgozó szakemberek kölcsönösen tájékozottak legyenek. Ismerjék a közös gondokat, s a problémák megoldásán is együtt gondolkozzanak. Helyt kívánunk adni minden már meglévő és szervezendő, lakosság javát, érdekét szolgáló közösségnek, minden korosztálynak. Szeretnénk praktikus tanácsokkal, hasznos és aktuális információkkal szolgálni, szórakoztatni, hirdetési lehetőséget biztosítani magánszemélyeknek, vállalkozóknak.”