A betlehemezést, vallásos népi játékként egykor a karácsony előtti napokban, templomokban jelenítették meg. Manapság is sok helyen élő népszokás a betlehemezés, elsősorban faluhelyeken, ahol betlehemes fiúk járnak, házról-házra. „Szabad-e Istent dicsérni”, vagy „Szabad-e elmondani a karácsonyi köszöntőt?” - kérdezik a kapuban. Ha engedélyezik, meglátogatják a ház népét, és bemutatják a betlehemi Szent Család szálláshelyét templommal, istállóval, a jászolban a kisded Jézussal, mellette Szűz Máriával és Szent Józseffel. A betlehemesek hirdetik a boldog eseményt, megszületett a kis Jézus, megérkezett a Megváltó. Ezután áldást kérnek a házra, tréfás énekkel ajándékot kérnek, a háziak megajándékozzák őket, ha viszont semmit sem adnak az „Ahányan vagytok, annyifelé szaladjatok!” - szavakkal bocsátják útra őket.
Jászfényszarun a népszokást a 1970-es években Kovács Andrásné Rozika keltette újból életre, a Napsugár Színpad és a Fortuna Együttes tagjaival betanítva járták a hozzátartozók házát, illetve több verseny bemutató részese volt a több mint 40 év alatt.
A most közétett fotó Jászkiséren 18 éven ezelőtt született. Az apáról- fiúra hagyományörökítő bemutató program keretében 2002. december 13-án a jászfényszarui Betlehemezés népi játék előadásával különdíjat szereztek, a szereplők utaztatását a FÉBE biztosította, a gyermekeket elkísérte Ocskó-Sósné Palócz Erzsébet FEBE-tag, a fotót készítette Tóth Tibor.
