PostHeaderIcon Liszt est sok zenével

Lisztest sok zenével

A Fényszaruiak Baráti Egyesülete - a Jászfényszaruért Alapítvány, az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény csatlakozásával – a 19. század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze születésének 200. évfordulója tiszteletére emlékestet rendezett.

A fotókat Berze Lászlóné készítette.

 

Október 18-án este a Kisiskola színházterme megtelt érdeklődő fiatal és idősebb zenebaráttal. A FÉBE elnöke köszöntötte az est résztvevőit, majd bemutatta a közreműködőket Kaskötő Marietta muzikológust és Szekér Bernadett zongoraművészt.

A Liszt életét, pályáját bemutató zenetörténész Juhász Gyula: Liszt Ferenc emlékezete című versének tolmácsolásával vette kezdetét a rendezvény. A vers ötödik versszaka, így hangzott:

„Áldott művész, ki bennünket szerettél,
Dicsőségedből ó tekints ma ránk,
Melyet világhír karján nem feledtél,
Nézd: büszkén épül, szépül kis hazánk.
Magyar művészet: lelkünk boldog éke,
Ragyogni kezd, erős, szép, fiatal,
A népek nagyszerű hangversenyében
Új indulót próbál ma a magyar!
S hódító és örök zenéje mellett
Ünnepli első hősét: Liszt Ferencet!”

Az előadó a zeneszerző, zongoraművész életét hat szakaszra osztotta. Szólt a csodagyerekről, a vándorévekről, Weimarban, Rómában töltött évekről, Magyarországi és a budapesti Zeneakadémiai tevékenységéről, magán életéről, haláláról. Megtudtuk, hogy Jókai Mór nevezte Lisztet a „százfogú szörnyeteg”-nek. 1874. március 16-án bemutatták A holt költő szerelme című Liszt-Jókai melodrámát, Laborfalvi Róza szereplésével.

Egy-egy szakasz között Szekér Bernadett lenyűgöző, virtuóz zongorajátéka varázsolta el a jelenlévőket. A következő Liszt műveket hangzottak el:

VI. Consolation (Vigasztalásokból)

123. Ász dúr Petrarca szonett

104. É-dúr Petrarca szonett

Un sospiro (Sóhaj)-koncertetüd

Erdőzsongás-koncertetüd

A mester a műveinek nagy részét zongorára komponálta, ezek zömének eljátszásához rendkívüli technikai tudás szükséges.

Végül, mint egy keretbe foglalva Kaskötő Marietta 1840-ben Vörösmarty Mihály által írt költeménnyel a Liszt Ferenchez cíművel zárta a 70 perces zenés beszélgetést.

„Hírhedett zenésze a világnak,
Bárhová juss, mindig hű rokon!
Van-e hangod e beteg hazának
A velőket rázó húrokon?
Van-e hangod, szív háborgatója,
Van-e hangod, bánat altatója?

És ha hallod, zengő húrjaiddal
Mint riad föl e hon a dalon,
Melyet a nép millió ajakkal
Zeng utánad bátor hangokon,
Állj közénk és mondjuk: hála égnek!
Még van lelke Árpád nemzetének.”

A közönség tapsa jelezte az est sikerét.

Tóth Tibor bemutatta a Szabó Imrefia Béla szobrászművész által megálmodott és gipszmintába öntött Szabó Géza szegedi Éremverdéjében elkészített Liszt Ferenc Jubileumi Emlékérmet.

Az érem előlapján Liszt Ferenc időskori képe, a portré körül a Rákóczi-induló kottaképe, a portrétól balra kézjegye, születése és halálának éve látható.

A hátoldalán Jászfényszaru római katolikus temploma, alatta a település jelenlegi címere, a „Jászfényszaru Város” felirattal. A szövegmezőt osztja az 1831-es várospecsét, amelyet az akkori mezővárossá nyilvánítás alkalmából készítettek, s ennek felirata:”Jászfényszaru várossa petsétje 1831.” Mindkét oldal pereme gyöngysorral szegélyezett.

Az érmet bronz, ezüstözött, aranyozott és ezüst változatban lehet megvásárolni.

Az érem verőtőkéjének árát Jászfényszaru Város Önkormányzata, a Jászfényszaruért Alapítvány és a FÉBE finanszírozta, így annak ára nem épült be az érem költségébe.

Az estről Berze Lászlóné (Bp.) által készített fotók a www.febe.hu honlap galériájában nézhető meg.

Tóth Tibor

Módosítás: (2017. március 22. szerda, 12:42)

 
Bejelentkezés
Levelezés

Be kell jelentkezni!

Beérkezett üzenetek

Be kell jelentkezni!

Jelenleg Online
Nincs
Eddig
Regisztrált tagok : 300
Utoljára regisztrált : margiewinter6424
Ma : 0 új regisztrált
A héten : 0 új regisztrált
A hónapban : 44 új regisztrált
Eseménynaptár
Regisztrált tagjaink