Hetven éve jelent meg

Gyenge Péter: ANDRIS egy parasztfiú regénye

   Talán már harminc éve is van, hogy Czeglédi Marikától kaptam egy érdekes könyvet - amely édesanyja tulajdonát képezi – olvasásra. A kötetet Budapesten adták ki, de szerzője és a regény tartalma Jászfényszaruhoz kapcsolódik.

 

   Mai ismereteim szerint 1945 előtt Jászfényszaruhoz köthető kiadvány kettő jelent meg.

   Az első 1892-ben Szűcs Mihály tollából Életleírása és több utazásai és kalandjainak gyűjteménye címmel, melynek hasonmás díszkiadását a FÉBE 1996. augusztus 20-án jelentette meg. A 650 példányban kiadott könyv öt év alatt elfogyott.

   A második Gyenge Péter: ANDRIS egy parasztfiú regénye hetven éve 1944. május hónapban jelent meg, melynek a szerző által dedikált példányát Marikától kaptam kölcsön.

   A Fényszaruiak Baráti Egyesülete és az általa alapított Jászfényszaruért Alapítvány az elmúlt 20 évben tíz könyvet, egy újságot adott ki és további két helyi kiadvány megjelenését támogatta.

   A FÉBE 2014 évben újabb két könyvet jelentett meg.

   A hetvenedik évforduló kapcsán – többek ajánlása alapján – előfizetők támogatásával kiadjuk ANDRIS című kisregényt. A szerző Gyenge Péter, Gyenge Sándor és Kovács Anna szülők gyermekeként Jászfényszarun 1913. február 22-én látta meg a napvilágot és 63 évesen Budapesten hunyt el.

   A könyvet 1944. május hónapban a Dobó Könyvkiadó Budapest, Dobó József felelős kiadó adta ki. A nyomdai munkák Klein Sándor  nyomdájában - Budapest, VI. Lovag utca 14. – készültek.

   A könyv XXI. fejezetből áll, 151 oldalon.

   A következőkben Prof. Dr. Dobák Miklós a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézet intézetigazgató egyetemi tanárának, Jászfényszaru díszpolgárának összefoglalójával ajánljuk a könyvet a leendő olvasók figyelmébe:

   „Gyenge Péter nagy valószínűség szerint a regény főszereplője (Andris) vagy egy hozzá hasonló paraszt fiú.  

   Gyenge Péter „Andris" - egy parasztfiú története - korrajz és  helyrajz egy időben, a kornak és a helynek megfelelő szépirodalmi betétekkel.

   Korrajz olyan értelemben, hogy az I. és II. világháború közötti felkapaszkodó parasztság, illetve a keveseknek megadatott egyéni karrier (a kis cselédből "csizmás képviselő") szemszögéből bemutatja a Trianon utáni Horthy korszak ma már sokszor nehezen érthető világát.

   Helyrajzi munka is olyan értelemben Gyenge Péter kisregénye, hogy abban olyan Jászfényszaruhoz, a Jászsághoz köthető szociológiai, geográfiai hivatkozások vannak (még akkor is, ha esetleg egy-egy személy képzeletbeli szereplő), amelyek napjainkban, az utódok számára kézzelfogható kötődést teremtenek az elődökhöz. 

   A regény a fentiekkel együtt sem csak egy dokumentarista mű, mert a kor és a körülmények láttatása egy ritka karriert megélt parasztfiú szemszögén keresztül történik. A történetekben szépirodalmi elemek, képzetek, asszociációk egyaránt jelen vannak. Talán Tamási Áronnak, a  társadalom törvényeivel összeütköző székely diák történetéből megszületett regény trilógia ("Ábel a rengetegben", "Ábel az országban", "Ábel Amerikában") ihlette meg Gyenge Pétert a könyv megírásakor. Ezt biztosan nem tudhatjuk, de a munka a kor- és helytörténeti értékein túl napjaink számára is üzenetet hordoz  - amint Tamási Áronnál is - mindazok számára, akik, s akiknek elődjei  'együtt szívták a falu keserű földszagát és akácainak édeskés illatát'.”

                                                                                                                                   Tóth Tibor