Városi

Vasarlasi konyv 2019 12 2019 12 04 001   Gróf Károlyi Sándor munkájának és az akkori mezőgazdasági miniszternek köszönhetően 1888. évben az országgyűlés napirendjén már szerepelt a szövetkezetek témája. Az 1896-os agrárprogram tartalmazta a szövetkezetek támogatását. Az 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvény alapján létrejött a termelő- értékesítő és fogyasztási szövetkezetek a Hangya központja. 1940-ben országosan 400-nál több boltja volt.
Kiss József tanár, helytörténeti kutató tanulmányából tudjuk a Hangya szövetkezetet Jászfényszarun 1912-ben kezdték el szervezni. Kiss Sándor lett az elnöke. A Rimóczi-kastély helyén nyílt meg először a Hangya szövetkezet boltja és Kalocsai Sándor lett az üzletvezető. Rimóczi Pál által a házmegvásárlása után az üzlet a Dózsa György út 2. alatti épületbe költözött, 1942-től 1944. november 17-ig Kovács Dezső vezette az üzletet.

Cseplogep 1A múltat tiszteld, s a jelent vele kösd a jövőhez!” (Vörösmarty Mihály)

   Jászfényszarun tevékenykedő értelmiségieket, iparosokat, kereskedőket és egyéb személyeket, hivatalokat, közösségeket 87 év távlatában is érdekes megismerni.
A családnevek alapján sokan szüleiket, nagy- és dédszüleiket ismerhetik meg. A településen élők életéhez, a nagyközség fejlődéséhez másokkal együtt nagyban hozzájárultak.
   Az adatokat és neveket Szolnok Város és Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Címtára* összeegezte, melyet dr. Vajda Gyula m. kir. államrendőrségi detektív szerkesztett és FaragóSándor szolnoki könyvnyomdájában1932-ben adtak ki. A szerző az előszóban többek között leírja „…Főcélja e könyvnek, hogy megbízható kalauz legyen…” Ismerjük meg most településünket a könyvben megjelentek alapján visszarepülve majd kilenc évtizedet.

   Jászfényszarun, hogy mikor telepítették az első szőlőtőkéket nincs írásos nyoma. Az 1699-ben Pentz János egri kamarai prefektus a bécsi udvar megbízásából összeírást végzett ekkor a Jászságban csupán három településen írtak össze szőlőterületet, Berényen kívül még Apátiban és Fényszaruban. A többi falu ekkor még nem rendelkezett szőlővel. Fényszarun 26 kapásban 3 kat. hold szőlővel rendelkezett. A megmaradt földrajzi nevek az Öregszőlő az Újszőlő jelzi, hogy a településen szőlőművelésnek nagy hagyománya, a megélhetés egyik formája volt. A XX. század első felében az 1932 leírás szerint négy Kaló Márton, Rimóczi Pál, Rubint János, Winkler Bertalan szőlőbirtokos tartottak nyílván a településen.
   A nagyüzemi gazdálkodás 1959-es bevezetése sem kedvezett a kisebb parcelláknak, akadályozták a gépi művelést. Így a település északi Homok tanyai részen maradtak meg kisebb nagyobb parcellák. A helyi Béke Mg. Tsz. 1963-ban és 1965-ben kétszer 30 ha nagyüzemi művelésre alkalmas szőlőt telepített a mai ipari park helyén (kifelé haladva a főút baloldalán). A kétkezi hozzáértő dolgozók nyugdíjba vonulásával munkaerőgondok miatt 1982-ben a szőlőültetvény kivágásra került.
   Ma már egyes családi házaknál néhány sor lugas többségében direkttermű vagy néhány tőke csemegeszőlő fajta található.
   A szüret befejezése után vigadalomként a 20. század elejétől szüreti felvonulást este bált tartottak ennek nagy hagyománya volt a községben. A felvonulók között volt látható a bíró, bíróné, jegyző  a csikós leányok, legények, kéményseprő stb. A városi értéktárban a legkorábbi kb. 1935-36-es fénykép a csikós fiúkat és lányokat ábrázolja.
   Jászfényszarun az utolsó nagyszabású szüreti felvonulást és bált a Béke Mg. Tsz. KISZ-szervezete, Tóth György titkársága alatt, szervezésével 1967 őszén tartották.
   Ma már az csak az óvodások emlékeznek illetve elevenítik meg, – a  az óvoda falain belül – a régi hagyományt.

Tóth Tibor  

Fotó: Városi Értéktár archívuma

Meszaros LaszloMunkás-paraszt családban született, édesapja Mészáros László, édesanyja Szentes Mária. Testvére, Sándor 1955-ben született.
Az általános iskolát Jászfényszarun végezte, majd a Lehel Vezér Gimnáziumban 1970-ben érettségizett. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tett rövid kitérő után 1971. szeptember 2-től a Kalapgyár jászfényszarui üzemében helyezkedett el.
1972. november 25-én házasságot kötött Kiss B Zsuzsannával, aki ebben az időben szintén a Kalapgyárban dolgozott művezetőként. Felesége a Kalapgyár megszűnése után az Orionhoz, majd a GAMESZ-hoz került, és 2008-ban pénzügyi előadóként ment nyugállományba. Gyermekei: László (1974) távközlési mérnök, Zsuzsanna (1981) angol-matematika szakos tanár. Unokái: László (2002), Kata (2005) és Villő (2007).
1974. március 1-től a Községi Tanács V.B. Szakigazgatási Szervéhez került előadói munkakörbe. Munkáját elismerve csoportvezetőnek nevezték ki, és a vb-titkári feladatokat is ellátta 1979-1982 között. Munka mellett elvégezte a Tanácsakadémiát, 1977-ben az Államigazgatási Főiskolán szerzett igazgatásszervezői diplomát. 1999-ben közigazgatási szakvizsgát tett. Tudása, szakmai ismeretei gyarapítása végett folyamatosan képezte magát, melyet a munkatársaitól is elvárt. Munkáját mindig a szakszerűség, jogszerűség, igényesség jellemezte.

Az elmúlt évhez hasonlóan ebben a szünidőben két diák Holló-Szabó Dóra és Dobák Dominika 3-3 hetet töltött el a Városi Értéktárban.
   2018-ban a diákmunkások az íratok rendezését végezték. Ez évben a számítógépes fájokat, a levelezést, a fotókat mappázták csoportosították és biztonsági külső tárhelyre mentették. Leírásra került a XX. század elejétől a jászfényszarui iparosok és kereskedők lajstroma. Elkészült az értéktárban található könyvek leltározásának jegyzéke, a szerző, a cím, a kiadás éve és a terjedelme (oldal száma) hamarosan felkerül a FÉBE honlapjára. Az érdekességeket kedvelők, tanulmányokat, szakdolgozatokat írok, szükség esetén ki kölcsönözhetik a többségében speciális szakkönyveket a Városi Értéktárból.
   Köszönjük a foglalkoztatás biztosítását és diákok lelkiismeretes, pontos munkáját. Bízzunk benne a munkavégzés során nem csak anyagiakkal, hanem új ismerettel is gazdagodtak.

Tóth Tibor

Gorbe JanosneMezőkövesden Matyó Múzeumban 2019. szeptember 28-ig – három hónapon át – látható a 29. Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat anyagából megnyílt kiállítás. A pályamunkákból Görbe Jánosné jász hímzését is kiállították.
A Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Népművészeti Egyesületének Tiszavárkonyban augusztus 10-én nyílt meg a „35 év a népművészet szolgálatában” című jubileumi kiállítása. Államalapító Szent István ünnepe alkalmából Csokonai Vitéz Mihály díjat kapott egyesület kiállításán Görbe Jánosné négy alkotását kettő jász és kettő fehér hímzését is kiállították.
A 33. Mesterségek Ünnepe augusztus 17-20 között a Budavári Palotában 17 mesterség között a hímzés is szerepel. Görbe Jánosné a nyitó napon 10 és 16 óra között tartott hímzési bemutatót, melyre a Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Népművészeti Egyesület kérte fel.

Kép és szöveg Tóth Tibor

Csoportkep Rimoczi kastely torok tancosokA XXIX. Csángó Fesztiválra meghívott török tánccsoport, a Eskisehir Osmangazi University Folk Dance Ensemble augusztus 7-én Jászfényszarura látogatott.
A csoport egyik vezetője Adem Koc, aki a török egyetem Néprajzi Tanszékének vezetője. A tanszékvezető 2016-ban Hortiné dr. Bathó Edittel, a Jász Múzeum igazgatójával közösen vettek részt egy Unesco által szervezett, török-magyar kutatási programban, Ankarától Isztambulig gyűjtöttek  kis falvakban. A gyűjtés témája a török és magyar táplálkozás azonosságai és különbözőségei. A török kutatók 2017-ben el is látogattak a Jászságba. Akkor a Jász Múzeum vendégei voltak. A múzeum most is támogatta a tánccsoportot, két napra is programot szervezett nekik, így augusztus 7-én Jászfényszaruba, 8-án pedig Jászalsószentgyörgyre látogattak el.

hortaver receptAz Erdélyből származó dr. Hortáver József (1886-1968) 40 évig, az első helyi születésű orvos dr. Sándor Imre (1910-1985) 17 éven át dolgozott a településen. Az ő gyógyító tevékenységüknek állít örök emléket, a Fényszaruiak Baráti Egyesülete által, 2001. októbert 21-én az Alfaipari Rt. jászfényszarui üzemének homlokzati falán, (Dózsa György út 13. szám) az Orvos találkozó alkalmából felavatott bronz arcplasztikával ellátott fekete márványtábla.
sandor recept2010. évben dr. Sándor Imre születésének centenáriuma, 2011. évben dr. Hortáver József születésének 125. évfordulója alkalmából a FÉBE megemlékezést és koszorúzási ünnepséget szervezett.
A Városi Értéktárban található két orvosi recept közzétételével emlékezzünk a két orvosra. Az egyik 1959-ben a másik 1961-ben íródott. A recepten a gyógyszerek ára is szerepel. Köszönjük Kiss Tibornak az írat adományozást. A gyógyszertál bélyegzőjét még nem cserélték le, korábban a mai Szabadság utat hívták Sztálin útnak.

Tóth Tibor

TSZ TagkönyvAz iparban dolgozóknak a munkakönyv 1950-től a munkaviszony igazolására szolgált. A munkakönyv intézményét 1992-ben megszüntették.
A mezőgazdasági szövetkezetek szervezését 60 évvel ezelőtt kezdték el, a településünkön 1959. október 1-el több szövetkezet is alakult. A mezőgazdaságban dolgozó tagok esetében - a nyugdíj-megállapításnál - a szolgálati idő elismerésére szolgált a Tagkönyvbe bejegyzett adatok. A szövetkezeti tagoknak is 1979. július 12. után a jogviszony igazolásaként a tagkönyvet felváltotta a munkakönyv.
TSZ TagkönyvAz értéktárnak adományozott tagkönyvet a „Lehelkürt” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet állította ki Zsólyomi Nándorné részére, a tagsági viszony kezdete 1960. május 14-én kezdődött és Koczka Pál tsz. elnök írta alá. A szövetkezet 1959. október 1-től – 1974. december 31-ig működött, 1975. január 1-el egyesült a Béke Mg. Tsz-el.
A tagkönyvben Kiss Piroska jegyezte be évente a munkával töltött napok számát és az éves keresetet. 1967 évben Zsólyomi Nándorné 219 napot dolgozott az éves keresete 9.610,- Ft volt.

Kép és szöveg: Tóth Tibor