Városi
A képen néhai Győri János látható. Jászfényszarun 1882. július 28-án született és 89 éves korában halt meg. Hosszú élete során megélt két világháborút, egy forradalmat. Ez a kép egy vasárnap délutánon készült, beszélgetés közben a ház előtt. Az 50-60-as években még voltak padok vagy hokedlit vittek ki és a szomszédokkal, barátokkal és a családtagokkal folyt a „mesélés” beszélgetés.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Az elmúlt havi számban arról írtam „minden tárgynak van története” ez igaz a fényképekre is, csak az időmúlásával már feledésbe merül. Ma is egy jó képet több média felhasznál, így volt ez régen is.
A Szolnok megyei Fogyasztási Szövetkezetteknek (ÁFÉSZ) is volt ingyenes havi lapja. A „Szövetkezeti Híradó” című lapot Máthé László szerkesztette, a szerkesztőség és kiadó Szolnokon volt.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Kispolgári családban, Jászberényben 1954. szeptember 24-én született. Édesanyja Rédei Mária révén jászfényszarui származású. Szegeden jogi végzettséget szerzett, jogtanácsosként és ügyvédként dolgozott.
A Felső-Jászságban 1990-ben országgyűlési képviselővé választották. Három ciklusban képviselte egyéni képviselőként városunk érdekeit. Országos listán még további öt évig volt országgyűlési képviselő. Több bizottságban és kormányban is tisztségeket töltött be. Meghívására a városavatóra, majd a 10 éves jubileumi ünnepre városunkba látogatott Göncz Árpád. A kilencvenes évek település fejlesztését pályázatok elnyerésének támogatásával segítette.
2012. augusztus 19-én a Jászfényszaru Város Képviselő testülete díszpolgári címet adományozott a város érdekében kifejtett tevékenységének elismeréseként.
Boldog születésnapot kívánunk!
Tóth Tibor
Fotó:
1./ Jászok Találkozóján dr. Kis Zoltán köszönti az ünnepség résztvevőit 1998. május 30.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Tisztelt Ünneplő Közönség! Hölgyeim és Uraim!
Drága Mártika!
Tisztelt Országgyűlési Képviselő Úr!
Főtisztelendő Plébános Úr!
Köszönöm a megtiszteltetést Jászfényszaru Város vezetőitől, hogy Magyarország állami ünnepe alkalmából én szólhatok a jelenlévőkhöz.
Ünnepeljük az államalapítást és az állam állapító Szent István királyt. Az új kenyér ünnepe is egyben, ekkor kerül megáldásra az újbúzából sült kenyér.
Az országunk legrégebbi ünnepe. A több mint 1000 éves múlt első századjainak részleteit hitelesen nem ismerjük, sok minden a tudósok között is vitatott. Vannak tények, melyek sarkalatos pontokat jelentenek.
Első királyunkat 1083. augusztus 20-án szentté avatták. Ezt a tényt is koronként másként értékelték és az aktuális hatalom érdekei szerint ünnepelték.
XI. Ince pápa 1686-ban Buda visszafoglalása kapcsán arról döntött, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról.
Mária Terézia 1771-ben országos ünneppé nyilvánította Szent István napját. A Szent jobb is ekkor került Budára.
1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni Bachkorszakban nem engedélyezték első királyunk ünnepét, és a Szent jobb körmenetet. Az évek múlásával kedvezményeket adott a hatalom és 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
„Az 1830-as évtizedben Magyarországon is jelentőssé vált a nyilvánosság új formája: a sajtó. Az előfizetők száma folyamatosan növekedett. A mennyiségi változás magával vonta a közönség, s ez által az újságfajták differenciálódását. A napi- és képes hetilapok, a politikai, irodalmi, tudományos és különféle szaklapok között megjelentek a vegyes tartalmú családi és divatlapok is. …
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Ez egyarán vonatkozik az otthoni, mint a gyűjteményekben található tárgyakra. Mikor és hol készült, mibe került, ki vásárolta, hol helyezték el stb. Természetesen minél régebbi a tárgy annál gazdagabb az esemény története. Vannak becsesebb, személyhez kötött tárgyak és kevésbé fontos tömeg használati eszközök.
Langó János Széchenyi úti lakosunk keresett meg egy kedves történettel.
A tárgy a 40 éves Kiss József Helytörténeti gyűjteményt gazdagítja. Ismerjük meg a gyűjtemény egy tárgyának:
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület (DMKE) (1903), Szeged székhellyel alakult meg.
„A DMKE budapesti osztálya 1000 K költséggel egy 600 K értékű könyvtárt Jászfényszaruban s egy 500 K értéküt Jászapátiban létesített.”
Olvasható Vidéki könyvtáraink 1911-ben című kiadvány 56. oldalán.
Tóth Tibor
Fotó:
Szegedi DMKE szecessziós palota, az egyesület 1906-ban építette székhelyüknek (képeslap 1930-as évekből)
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Márkus János (jászfényszarui Rk. elemi iskola első igazgató tanítója 1914-1926) és Simon Szidónia Mária nevű gyermekeként 1887. szeptember 16-án látta meg a napvilágot. Óvónői oklevelét 1919. október 16-án a budapesti VII. kerületi Magyar Királyi Állami Óvónőképző Intézetben szerezte. Szolnok vármegye tanfelügyelője engedélyezte Márkus Mária óvónőnek magánóvoda létesítését Jászfényszaruban. A magánóvoda ténylegesen 1934. április 23-án nyílt meg. Az óvoda állami kezelésbe való vétele 1948. évben történt, az óvónő számára ez kedvező volt, mert a fenntartási költségek ezentúl nem őt terhelték. 1956-ban – a Kossuth úti óvodából – nyugállományba vonult. Márkus Mária (aki családot nem alapított) hivatalosan 22 évig foglalkozott iskolára váró kis gyermekek előkészítésével. 1979-ben 82 évesen hunyt el.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Szinte egyidőben érkeztek Jászfényszarura, hogy szakképzett óvónőként a kisgyermekek iskolai előkészítését segítsék.
Andorkó Zsuzsanna négy gyermekes családba született. Édesapja fiatalon elhunyt, a gyerekeket édesanyja egyedül nevelte.
1957 augusztusában óvónői képesítéssel zsebében Szolnokon tudta meg, hogy Jászfényszaru helyezték. Az akkori Kossuth úti Óvodába két csoportba 80 gyermek járt, az egyik csoport vezetését kapta meg. Ugyan akkor került ide tanítási gyakorlatra későbbi férje Szabó László. Meglátni és megszeretni egy pillanat kérdése, az ő kapcsolatuk ilyen volt, 1959-ban házasságot kötöttek.
1962-ben megnyílt a község második Napközi Otthonos Óvodája, ide helyezték vezetőnek, melyet 1994 évi nyugdíjazásáig töltött be.
Boldvári Margit a szülők egyedüli gyermekeként született. Óvónőképző után 1951-ban Hercegszántóra került. Ott ismerkedett meg férjével a jászfényszarui születésű ZsámbokiZoltán tanárral, egy év elteltével már házasságot kötöttek.
1958-ban Jászfényszarura kerültek. A település akkori egyetlen óvodájában vezető óvónői megbízatást kapott. 31 évig nyugdíjazásáig vezette ezt az óvodát.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
