Városi
Tisztelt Ünneplő Közönség! Hölgyeim és Uraim!
Drága Mártika!
Tisztelt Országgyűlési Képviselő Úr!
Főtisztelendő Plébános Úr!
Köszönöm a megtiszteltetést Jászfényszaru Város vezetőitől, hogy Magyarország állami ünnepe alkalmából én szólhatok a jelenlévőkhöz.
Ünnepeljük az államalapítást és az állam állapító Szent István királyt. Az új kenyér ünnepe is egyben, ekkor kerül megáldásra az újbúzából sült kenyér.
Az országunk legrégebbi ünnepe. A több mint 1000 éves múlt első századjainak részleteit hitelesen nem ismerjük, sok minden a tudósok között is vitatott. Vannak tények, melyek sarkalatos pontokat jelentenek.
Első királyunkat 1083. augusztus 20-án szentté avatták. Ezt a tényt is koronként másként értékelték és az aktuális hatalom érdekei szerint ünnepelték.
XI. Ince pápa 1686-ban Buda visszafoglalása kapcsán arról döntött, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról.
Mária Terézia 1771-ben országos ünneppé nyilvánította Szent István napját. A Szent jobb is ekkor került Budára.
1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni Bachkorszakban nem engedélyezték első királyunk ünnepét, és a Szent jobb körmenetet. Az évek múlásával kedvezményeket adott a hatalom és 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
„Az 1830-as évtizedben Magyarországon is jelentőssé vált a nyilvánosság új formája: a sajtó. Az előfizetők száma folyamatosan növekedett. A mennyiségi változás magával vonta a közönség, s ez által az újságfajták differenciálódását. A napi- és képes hetilapok, a politikai, irodalmi, tudományos és különféle szaklapok között megjelentek a vegyes tartalmú családi és divatlapok is. …
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Ez egyarán vonatkozik az otthoni, mint a gyűjteményekben található tárgyakra. Mikor és hol készült, mibe került, ki vásárolta, hol helyezték el stb. Természetesen minél régebbi a tárgy annál gazdagabb az esemény története. Vannak becsesebb, személyhez kötött tárgyak és kevésbé fontos tömeg használati eszközök.
Langó János Széchenyi úti lakosunk keresett meg egy kedves történettel.
A tárgy a 40 éves Kiss József Helytörténeti gyűjteményt gazdagítja. Ismerjük meg a gyűjtemény egy tárgyának:
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület (DMKE) (1903), Szeged székhellyel alakult meg.
„A DMKE budapesti osztálya 1000 K költséggel egy 600 K értékű könyvtárt Jászfényszaruban s egy 500 K értéküt Jászapátiban létesített.”
Olvasható Vidéki könyvtáraink 1911-ben című kiadvány 56. oldalán.
Tóth Tibor
Fotó:
Szegedi DMKE szecessziós palota, az egyesület 1906-ban építette székhelyüknek (képeslap 1930-as évekből)
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Márkus János (jászfényszarui Rk. elemi iskola első igazgató tanítója 1914-1926) és Simon Szidónia Mária nevű gyermekeként 1887. szeptember 16-án látta meg a napvilágot. Óvónői oklevelét 1919. október 16-án a budapesti VII. kerületi Magyar Királyi Állami Óvónőképző Intézetben szerezte. Szolnok vármegye tanfelügyelője engedélyezte Márkus Mária óvónőnek magánóvoda létesítését Jászfényszaruban. A magánóvoda ténylegesen 1934. április 23-án nyílt meg. Az óvoda állami kezelésbe való vétele 1948. évben történt, az óvónő számára ez kedvező volt, mert a fenntartási költségek ezentúl nem őt terhelték. 1956-ban – a Kossuth úti óvodából – nyugállományba vonult. Márkus Mária (aki családot nem alapított) hivatalosan 22 évig foglalkozott iskolára váró kis gyermekek előkészítésével. 1979-ben 82 évesen hunyt el.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Szinte egyidőben érkeztek Jászfényszarura, hogy szakképzett óvónőként a kisgyermekek iskolai előkészítését segítsék.
Andorkó Zsuzsanna négy gyermekes családba született. Édesapja fiatalon elhunyt, a gyerekeket édesanyja egyedül nevelte.
1957 augusztusában óvónői képesítéssel zsebében Szolnokon tudta meg, hogy Jászfényszaru helyezték. Az akkori Kossuth úti Óvodába két csoportba 80 gyermek járt, az egyik csoport vezetését kapta meg. Ugyan akkor került ide tanítási gyakorlatra későbbi férje Szabó László. Meglátni és megszeretni egy pillanat kérdése, az ő kapcsolatuk ilyen volt, 1959-ban házasságot kötöttek.
1962-ben megnyílt a község második Napközi Otthonos Óvodája, ide helyezték vezetőnek, melyet 1994 évi nyugdíjazásáig töltött be.
Boldvári Margit a szülők egyedüli gyermekeként született. Óvónőképző után 1951-ban Hercegszántóra került. Ott ismerkedett meg férjével a jászfényszarui születésű ZsámbokiZoltán tanárral, egy év elteltével már házasságot kötöttek.
1958-ban Jászfényszarura kerültek. A település akkori egyetlen óvodájában vezető óvónői megbízatást kapott. 31 évig nyugdíjazásáig vezette ezt az óvodát.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
A Tusor ikrek Jászfényszaról indultak. Nikoletta 1990-ben néhány perccel előbb látta meg a napvilágot. Nem kis hátránnyal indultak, de a szorgalom, a kitartás utat tört magának, és életutukat eddig a sikerek kövei szegélyezik. Méltán lehetünk büszkék rájuk, és öregbítitek az alma máter és városunk jó hírnevét. Kérdéseimmel igyekszem életük utóbbi 11 évének eseményeibe betekinteni.
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
Chobot Ferenc: A Váczi Egyházmegye történeti névtára. Második rész: A papság életadatai (Vác, 1917) című kiadvány 887. és 965. oldalon olvasható:
„Raicher Endre, született Jászfényszaruban (Jásznagykunszolnokvm.), 1759. július 6-án. Pappá szentelték 1780-ban. Hét évig volt káplán, 1787-ben lett szentmártonkátai, 1791-ben palotási, 1800-ban turai plébános, majd alesperes. Meghalt Turán, 1814. február 18-án. (Nt. 193,210, 258.)
Virágh György Ignác, született Jászfényszaruban, 1702-ben. Pappá szentelték 1727-ben s mindjárt tószegi plébános lett. Midőn a Tisza árja 1743-ban Tószeget elöntette, híveivel együtt Kiskúnmajsára költözött és ott ideiglenes templomot csinált. Két év mulva tápiószelei, 1755-ben herédi plébános lett. Meghalt 1759. január 8-án. (Nt. 132, 322, 340, 362, 364.)”
Tóth Tibor
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
A hatvanas évek közepétől az ipari és mezőgazdasági szakmunkás tanulók presztízsének növelése érdekében létre hozták a szakma kiváló tanulója országos felmenő rendszerű versenyt. Az iskolák a legjobban felkészült tanulói megyei, területi az ott győztesek pedig szakmánként országos szinten mérték össze tudásukat. Áprilisban vagy májusban megrendezett országos döntőn az első 10 helyezett automatikusan megkapta a szakmunkás bizonyítványt így számukra befejeződött az oktatási év és szakmájukban rögtön elhelyezkedhettek. Eredményükkel az iskolájuknak és a szakmának is dicsőséget szereztek. A rendszerválás után, mint annyi más ez is megszűnt.
Hamvaiból feltámadva a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt 2008 évben rendezte meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együtt. A versenyt azóta is évente megrendezik.
A Szolnok Megyei Néplap 1969. május 28. (szerda) lapszám 8 oldalán olvashatjuk: „A SZAKMA kiváló tanulója országos versenyen soronkívül kapta meg szakmunkás bizonyítványát néhány földművesszövezetkezeti 3. éves vendéglátóipari tanuló. Soronkívül lett szakmunkás a cukrász szakmát tanuló fegyverneki Vincze Piriska, az abádszalóki P. Nagy Mária, a túrkevei Csizi Teréz és a jászfényszarui Cserháti Zoltán felszolgáló.”
A cikkhez tartozik egy közel 50 évvel ezelőtt készült fénykép is. A fotó 1975. október 19-én (vasárnap) egy rendezvény előtti állapotot rögzített. A képen balról jobbra haladva Cserháti Zoltán, Török József, Nagy István, Kovács Pál és Cserháti Tibor látható.
Tóth Tibor
Fotó: Városi Értéktár fotó archívuma
- A hirdetés mentése sikerült
- Szülőkategória: Hírek. programok
