Városi

1. rész 1990-2002

   Az 1950. évi I. törvény a tanácsokról 40 éves regnálása után, a rendszerváltozás létrehozta az önkormányzati rendszert. A jogi alapját az 1990. évi LXIV. törvény teremtette meg, amely rendelkezett a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról. Az önkormányzatok a helyi államhatalmi-népképviseleti szervek, a helyi hatalomgyakorlás szervei. A helyi önkormányzás joga a választópolgárok közösségét illeti meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselők és közvetlenül választott polgármester útján vesznek részt, az önkormányzásban, a helyi közügyekben. Az önkormányzatok jogai egyenlőek, közöttük nincs alá-fölé rendeltség, csak az ellátandó feladatok terjedelme más-más. A közügyek intézése során kötelező és önként vállalt feladatokat látnak el. Saját ügyeikben önálló döntési joguk van, a kormány csak ellenőrzési jogkört gyakorolhat felettük. A képviselő-testület kezdetben 13 főből állt, de a 2010. évi módosítás után 8 főre csökkent, plusz a polgármester. Napjainkban Magyarország helyi önkormányzatairól, az önkormányzat működéséről a 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezik. A törvény értelmében az önkormányzatok feladatai módosultak.

   A FÉBE és Városi Értéktár a több mint 20 évvel ezelőtt készült fotókkal emlékezik az idősekre, azokra is, akik már nincsenek köztünk.

   Tisztelet azoknak is akik kiszolgálják, gondozták, segítik az időseket

   Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet, éppen ezért a gyorsan öregedő világban az idősek sokat segíthetnek –önkéntes munkával, tapasztalataik átadásával.

Ma lenne 89 éves Keresztesi József (1931-2018) nyugalmazott általános iskolai tanár, iparoscsaládban Tarnamérán 1931. szeptember 23-án született. A polgárit Szikszón kezdte és Hatvanban végezte el. 1951-ben érettségizett. Jásztelken feleségével együtt – Sebők Gizellával – Jásztelken 1958-ig tanított. Felajánlották számára Jászfényszarun az igazgatói állást, melyet elfogadott és nyolc évig látott el. 1972-ben Miskolcon ének-zene tanári oklevelet kapott, ettől kezdve ezt a tantárgyat tanította.
A művelődési ház keretén belül hozzájárulással elkezdődött a hangszeres zene, zongora, hegedű, gitár tanítása.
Ez jó alappal szolgált az 1976 ősszén létrehozott fúvószenekar megalakításához. A kezdettben 40 fős csoport az évek múlásával 50-60 főre felfejlődött. A hangszerek megvásárlásának jelentős részét a Béke Mgtsz anyagi támogatása tette lehetővé, a rézfúvós hangszerek az átlagtól is drágábbak voltak akkor is.

   Gyila Ferenc édesapja Jászfényszarun 1921-től 1949-ig főjegyzői tisztséget látott el.
   A szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár digitális adattárában Jászfényszaru életrajzi adatai között szerepel. Gyila Ferenc, kisbarcsai, közs. főjző 1890. Déva. A közig. tanfolyamot Bpesten végezte. Petrillán volt jző gyak., s. jző és h. körjegyző. Kiutasítás után Jászberény város tanácsához volt beosztva. A kiutasítás oka, a trianoni országvesztés után Gyila Ferenc nem tette le a hűségesküt a román kormányra, így el kellett hagyni Erdélyt. 1920-tól h. jző Jászárokszálláson, 1921 óta Jászfényszaru főjzője. 26 hold földön gazdálkodik. A Hitelszöv., a Hangya és a Levente egyes. elnöke. Felesége: csernefalvi Sorbán Tekla, fiai: Barnabás és Ferenc. A fiúk 1922-ben, illetve 1924-ben már Jászfényszarun születtek.

Mi újság Fényszarun? Jászfényszaru Város havi lapjának
Tematikus feldolgozása alapján
1990. július – 2020. június

   A júliusi lapszámban tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a harmincéves helyi lap tematikus feldolgozása megtörtént, így összeállt a település három évtizedes története, krónikája.
   A digitális példányhoz minden olvasó hozzá tud férni, használatához most néhány útmutatással szolgálok.  
   Az újságban szereplő cikkeket 27 fő témakörre osztottam, melyek kerek számok 0-val vagy 5-tel végződnek, ezen belül összesen 264 alszámot alkalmaztam, egyes alszámoknál 45 esetben ABC betűivel további alszámok szerepelnek. Az alszámok sorrendiségét többségében – a főszámok alatt – az újságban megjelent időpont határozza meg.
- Az online PDF verzióban a 27 fő témakör valamelyikére kattintva a dokumentumban az adott fő témakörhöz navigálhat. PDF olvasójának keresőjével a témakörökben (Tematikus feldolgozás) szabadkeresést végezhet, azaz bármelyen adatra, szóra, kifejezésre rákereshet. Minden oldal jobb alján szerepel „Vissza a Tartalomjegyzékhez”, melyre kattintva már a tartalomjegyzékhez jutunk vissza, ezáltal újabb keresési lehetőseggel élhetünk.
   Az alszámoknál időrendi sorrendben - (gondolatjel) jelzi az egyes cikkeket. A legrégebbi legfelül szerepel, lefelé haladva jutunk el a mához. A gondolatjel után a cikk címe szerepel majd az esemény időpontja, ha a cikkben szerepelt és több esetben a hónap és nap után további magyarázat a cikk tartalmára.

30 éve született meg Jászfényszarun a helyi sajtó, három évtizede
 a település lakói és az innen elkerültek szolgálatában

Település szintű kiadvány 30 évvel ezelőtt, 1990. május 25-én jelent meg Jászfényszaru történetében először, Mi Újság Fényszarun? címmel. Alcímként Híradó községünk múltjából és jelenéből szerepelt a címlapon. A 75 példányt próbaszámnak szánták a készítők, és a tanács fénymásológépével sokszorosították.
   Említsük meg - köszönetképpen is - kik bábáskodtak létrehozásában. A tanács adta ki, és fedezte költségét. A szerkesztési feladatokat Bordásné Kovács Katalin, Csirmaz Mátyás, Sugár Istvánné végezte. A grafikát Harmathné Boros Mária és Kónya István készítette.
   A harmadik oldalon a szerkesztőség szól az olvasóhoz az újság céljáról, szükségességéről, tartalmi elképzelésekről. A megfogalmazott célok harminc év távlatában ma is vállalhatók. „Nem szorul különösebb magyarázatra annak fontossága, hogy Jászfényszaru lakossága és jövője érdekében dolgozó szakemberek kölcsönösen tájékozottak legyenek. Ismerjék a közös gondokat, s a problémák megoldásán is együtt gondolkozzanak. Helyt kívánunk adni minden már meglévő és szervezendő, lakosság javát, érdekét szolgáló közösségnek, minden korosztálynak. Szeretnénk praktikus tanácsokkal, hasznos és aktuális információkkal szolgálni, szórakoztatni, hirdetési lehetőséget biztosítani magánszemélyeknek, vállalkozóknak.” 

Kiss József (1924-1989) tanár, helytörténeti kutató leírásából tudjuk „1751-ben Alexius Márton görög kereskedő nyitott boltot a községben.”A XIX. század második felében, majd a XX. elején néhány – többségében zsidó – kereskedő családok telepedtek le. Vegyeskereskedéseket, vendéglátóhelyeket nyitottak. Jászfényszaruhoz közeli Dányra, hogy postosan mikor érkezett Stern Sándor szülei Stern Lipót Fülöp és Taub Mária nem tudjuk. Tény viszont, hogy fiuk már Dányon, 1909. augusztus 18-án született.
 Stern Sándor (1909-1996) és Spitzer Margit (1911-1944) miként, és hogyan ismerkedett meg nem tudjuk. Margit szüleinek tulajdonában volt a mai Flamingó étterem épülete, ahol vendéglátó egységet üzemeltettek, itt is találkozhattak. Házasságot 1936-ban kötöttek, 1938-ban Erika leányuk született.

 

Vadászigazolvány Dányi István 2   Jászfényszarun, 1945 telén már kezdeményezték új vadásztársaság megalakítását, ennek hiteles eredeti dokumentumai a Városi Értéktárban megtalálható. Az iratok alapján ismerhetjük meg a közel 75 éve történteket.
   A vadászatot a régi magyar filmekben is láthattuk, úri passziónak, egyes típusait sportnak tartották. Ennek volt némi ténybeli alapja, hiszen a vadászathoz vadászterület kellett, fegyver, lőszer ezek biztonságos tárolása, alkalmassági és szakmai vizsga ezek komoly pénzt, egyszeri és folyamatos kiadást jelentett. A felvételt a közösség döntötte el, így egy társasághoz bejutni sem volt könnyű.

LJ TSZ Lehelk palantaneveloA mezőgazdasági tsz történeti sorozatom második részét a Lehelkürt Mg. Tsz-nek szentelem. A 70 év első másfél évtizedében sok nevet választottak vagy adtak a szövetkezeteknek. A nevek között személynevek, de a gazdálkodásra, a fejlődésre jellemző nevek is szerepeltek. Így: Lenin (1950), Béke (1951), Petőfi (1952), Április 4. (1955), Aranykalász (1957), Új Remény (1957) Lehelkürt (1957), Kossuth (1959), Zöldmező (1959), Haladás (1959), Szabadság (1961). A zárójelben szereplő évszám a névválasztás évét mutatja. Más településeken is többségében hasonló nevek szerepeltek.
Talán nem véletlen, hogy a Jászságban máshol Lehelkürt néven szövetkezet nem alakult. A köztudatban élt olyan monda, amely Szűcs Mihály (1823-1903) 1892. évben nyomtatásban megjelent Életleírásában is szerepel „…Mivel pedig a Lehel Kürtje itt találtatott meg, ha az igazság divatban volna, a kürtnek nálunk volna a méltó helye, de mivel a Jászberényiekkel jó testvéries viszonyban élünk s annak kitűnő, jól felszervezett rendőrsége által ott biztonságban van, átengedjük nekik.” A könyvet a FÉBE a Honfoglalás 1100. éves évfordulójára hasonmás – kutatásokkal kiegészítve – díszkiadásban megjelentette. Szívünkhöz tehát legközelebb a névválasztásban a Lehelkürt állt.