Városi

A Városi Értéktár iratgyűjteményében található Kiss Tibor által adományozott képeslap.
A XXI. században a fiatalok a modern technika segítségével kommunikálnak egymással, mobiltelefon, sms, internet, messenger.
A múlt század első felében még szerényebb eszközök és lehetőségek álltak rendelkezésre. A képeslapra ragasztott bélyegek állásával „jelbeszéd” formájában is közölhettek érzéseket, eseményeket a szerelmesek egymással. Nem volt gyors, de romantikus igen. 😊

Kép és szöveg: Tóth Tibor

A Városi Értéktár iratgyűjteményében található egy nyomdai meghívó, amely Disznótoros vacsorára invitál Pünkösd első napján. Régebben sok esetbe, manapság néha elfelejtik az évszámot kiírni helyette folyó év, vagy jelen esetben Pünkösd első napján kerül az esemény megtartásra. A kutatóknak később a pontos év megállapítása kész „rejtvényfejtést” igényel.

 

Jászfényszarun a földművelés mellett mindig jelen volt az ipari tevékenység csírája. Tudjuk, hogy 1817-ben a kézműveseknek czéh-beli privilégium adatott. A céhek megszűnése után iparosok dolgoztak. Az iparosok egy részéből alakult meg 1951-ben a Vegyesipari Szövetkezet.
A hatvanas évek második felében községnek a nők foglalkoztatása jelentette a legnagyobb gondot. A község akkori vezetői - Török Sándor, Kolozs János, Dugonics György - főleg varroda létesítésében látták volna a megoldást.

A Budapesti Kalapgyár Jászfényszarura történő részbeni letelepítése nagyban köszönhető két jászfényszarui származású személynek. Így: Bukó Sándornak, aki a minisztérium megbízásából Szolnok megye iparletelepítését intézte, valamint dr. Kuti Györgynek, aki ekkor, a

egy közel 80 éve előadott operett szereplői

   A Városi Értéktár fotógyűjteményének egyik fényképe az 1941-ben előadott Kálmán Imre: Csárdáskirálynő nagyoperett szereplőit örökítette meg az utókor számára.
Kálmán Imre (Siófok 1882- Párizs 1953) legnépszerűbb operettje.  A zeneszerző 1914 tavaszán Leo Stein és Béla Jenbach szövegkönyvére kezdte el a komponálást, a világháború kitörése miatt nem folytatta egy éves szünet után 1915 novemberére készült el az operett. 

csardaskirályno 19410001

A bécsi bemutatóra a Johann Strauss színházban 1915. november 13-án került sor.
A magyar bemutatásra a szövegkönyvet Gábor Andor fordította le. Az előadás 1916. november 3-án került színpadra. A Csárdáskirálynő szerepét Kosáry Emmára kapta, a darab óriási sikert aratott.
Az operett elindult világhódító körútjára, 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel.
A szövegkönyvet 1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső átírta, döntően nemi rendezői változtatással ma is ezt a változatott játsszák. Szinetár Miklós rendezésében 1971-ben NSZK-magyar-osztrák koprodukcióban operettfilm készült.

…„ilyen még nem volt Jászfényszarun”

   A januári lapszámunkban már olvasóink megismerték a táncdalfesztiválok rövid történetét, illetve a Szolnok TV által meghirdetett országos 60-as 70-es slágerek versenyének elmúlt évi eseménysorozatát, a díjazottakat. Régen is volt gálaműsor, melyen a döntő résztvevőin túl külföldi énekes sztárvendég is közreműködött. Ugyan soha sem gondoltam, hogy egyszer Jászfényszarun is lesz táncdalfesztivál gála, de Jászfényszaru Város Önkormányzata nem ismer lehetetlent. A testület támogatásával 2019. március 2-án 17 órakor Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár közreműködésével közel négyórás nagyszabású, teltházas rendezvényre került sor.

Egy 90 évvel ezelőtti Elemi népiskolai Értesítő könyvecske

ertektari erdekesseg 2019 03 1 ertektari erdekesseg 2019 03 2

   Az Elemi népiskolai Értesítő könyvecskét (mai szóhasználat szerint bizonyítvány) a jászberényi Novotha Andor könyvkereskedése adta ki, bolti ára 32 fillér volt. A közelmúltban a Városi Értéktár Folyó Ferencné sz. Sós Máriától megkapta, édesanyja Surányi Viktória (1921-2019), később Sós Alajosné értesítőjét. Az iratot 1928. december 17-én Geng Márton Vasút-tanyai iskola tanítója állította ki.

dorozsma 1 dorozsma 2 dorozsma 3

A Szeged tőszomszédságában és 1973 óta annak közigazgatása alá tartozó Árpád-kori település, Kiskundorozsma a török időkben - Jászfényszaruhoz hasonlóan - elnéptelenedett és gyakorlatilag lakatlan pusztává vált. Az oszmán hódítók visszavonulása után ismét megnyílt a lehetőség a térség benépesítésre és a község 1719-ben számos, de elsősorban jászsági településekről – így Jászfényszaruról és Jászapátiról – kirajzó népességgel újratelepült. Ezen esemény 300. évfordulóját ünnepelve várta vendégeit Dorozsma népe 2019. február 9-én, ahol városunk delegációja is tiszteletét tette. A delegáció tagjai Győriné dr. Czeglédi Márta, Győri Ernő, Ézsiás Barnabás, Vas Annamária, Lovász Dénes, Lovászné Török Magdolna, Baranyi József, Baranyi Anita, Bohoni Beáta, dr. Kiss Dávid Sándor és dr. Ouanphanivanh-Kiss Noémi Kensy voltak.


Egy írás 90 évvel ezelőtt jelent meg

   Településünk köztiszteletben álló volt tanítója Kohári András (1931-2019) mint egy két éve keresett meg a Városi Értéktárban több értékes dokumentumot, fényképet hozott többségében a Homoktanyai iskolával kapcsolatban. A tulajdonában lévő „Jászsági katholikus tudósító” II. évf. 11. szám Jászberény 1929. november 26 oldalas újságot is elhozta másolásra az értéktár részére, melyben egy érdekes írásra hívta fel a figyelmemet.
   A tanár úrra is emlékezve, - akinek magam is nagy tisztelője voltam – a rovatunkban az írás betűszerinti gépelt változatát közzé teszük.

„Történet a török időkből.
- A jászfényszarui mozlim biró. -

   Az Ur 1686-ik január havát jegyezték. A török félhold napról napra sötétebb lett, csak a magyar urak pártoskodása miatt fénylett még úgy, ahogy Budavárának ormain. Hiába bocsátotta ki a szultán a dörgedelmes parancsokat, hiába volt a török birák fermánjainak fenyegető hangja, a tétlenségben és orgiákban elernyedt török katonákba nem tudott vitézséget önteni.

ii rakoczi ferenc szobor avatasaOrszágos vonatkozású évfordulók:

-          Emlékév:

- A magyar Országgyűlés – 32/2018.(XI.27.) OGY határozatával – a 2019-es évet  
   II. Rákóczi Ferenc emlékévnek
nyilvánította.
   II. Rákóczi Ferenc Gyulafehérvárott erdélyi fejedelemmé választása 315.    
   évfordulója alkalmából.

     -     Fontos évfordulók:

            -   30 éve alakult meg a Magyar Máltai Szeretett szolgálat - 1989.02.04
           - 100 éve hunyt el Ady Endre - 1919.01.27.