Városi
Természetesen az is megállapítható, hogy van, amelyiket ismerjük (részben vagy egészben) és van olyan is, amit nem ismerünk. A cél, hogy az olvasók segítségét kérve legalább részben ismerjük meg a kép történetét.
- Részletek
- Szülőkategória: Hírek. programok
Kővágó Jánosné Harangozó Katalin és Kollár Ferencné Héda Erzsébet között sok a közös többszörös. Egy nap különbséggel egy évben és egy hónapban (május 18 és 17.) születtek, egy helyen az I. számú Kossuth úti óvodában hosszú időn át együtt dolgoztak. Mind kettöjük nagyon szerette a gyerekeket, ezt óvodásaik is érezték ragaszkodásukkal jelezve irántuk megnyilvánuló szeretetüket.
1993. május 11-én készült fotón mind ketten ott állnak. Baloldalon Kővágó Jánosné, a jobboldalon Kollár Ferencné, míg középen hátul Berze Judit és 25 óvodás látható.
Biztos vagyok, benne óvodások százai jó szívvel kívánnak Nekik nagyon boldog születésnapot és jó egészséget.
Tóth Tibor
Fotó: Városi Értéktár
- Részletek
- Szülőkategória: Hírek. programok
Kétkezi munkások első szülött gyermekeke. Egyetemi tanulmányait a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Karán 1967-ben fejezte be, fogorvosi diplomát kapott. A fog- és szájbetegségek szakorvosi képesítést 1970-ben szerezte meg.
1968-ban házasságot kötött a gyógyszertári asszisztens végzettségű Nagy Évával. Házasságukból egy gyermek, László (1969) született, aki háziorvos, felesége gyermekszakorvos, Noszvajon élnek. Unokái Nóra és Orsolya.
- Részletek
- Szülőkategória: Hírek. programok
Az Új Néplap 1990. május 25-én 16. oldalán „MOZGALMAS DÉLUTÁN” címmel jelent meg tudósítás: „Eseménydús programot szervezett mára a jászfényszarui tanács, az általános iskola, a művelődési ház és a TIT helyi szervezete: délután 4 órakor a művelődési házban megnyitják a kultúra napja rendezvényeit. Az említett helyszínen megtekinthetők az általános iskola tanulóinak munkái, Szilágyi Dezső fafaragó népi iparművész alkotásai, Kiss László rajztanár képei, Csirmaz Mátyás pedagógus képző- művészeti alkotásai és a község iparművészeti alkotóinak munkái. Egyes kiállított tárgyak meg is vásárolhatók. (A kiállítás június 8-áig tekinthető meg.) Kerekasztal beszélgetést is folytatnak dr. Kis Zoltán országgyűlési képviselő részvételével a község jelenéről és jövőjéről. Ekkor hirdetik meg a "Jászfényszaru az oktatásért" című alapítvány elindítását.”
- Részletek
- Szülőkategória: Hírek. programok
Az Újnemzedék1935. augusztus 11-i számának 4 oldalán olvashatjuk: „A Gödöllő – zsámboki autóbusz vonalát meghosszabbították Jászfényszaruig. Az autóbuszok most már ezen az uj hosszabbított utvonalon közlekednek a gödöllői helyiértékű vasut Ferenc József-tér állomásától. Budapest – Gödöllő – Jászfényszaru helyiérdekű és kombinált jegy oda-vissza 5 pengő 74 fillér. Gödöllő – Jászfényszaru ás vissza jegy ára 4 pengő. Egyenes jegy ára 2 pengő 30 fillér. A közbeeső állomásokig szóló jegyek természetesen arányosan kisebbek.”
További kutatásra vár, hogy mikor indult be a menetrendszerinti járat Jászberény és Hatvan felé illetve helyben a vasútállomásra.
- Részletek
- Szülőkategória: Hírek. programok
Már 109 évvel ezelőtt is létezett három ekefejjel szántó önjárógép (traktor). A gépet erőátvitel kapcsán több tevékenységre használták.
Tulajdonosa Kóródi Sándor volt, aki a fotót késeltető funkcióval rendelkező fényképezőgéppel készítette. A gép kormánykerekénél a tulajdonos látható.
Tóth Tibor
Fotó: Kiss József (1924-1989) tanár, helytörténeti kutató gyűjteményéből való
- Részletek
- Szülőkategória: Hírek. programok
A Csákány Tanya 300 méterre volt a Simon-tó, a Csécselapostól, és a Tobántól Csány felé a parton. A tóközepén víz, benne hal, partján csónak, amelyből halásztak. A közelben mindössze kb. másfél-két km-re épült meg a tanyai iskola és a kápolna. A Vasúton túl, a 32.-es útról nyílik az a dűlő út, amely ma Jászfényszaru és Csány közigazgatási határán van a vége. A dűlő mentén volt dédapám földje melyen épült s tanya, egy homokdombon, melyről minden irányban elfolyt az esővíz.
- Részletek
- Szülőkategória: Hírek. programok
A munka ünnepe, május 1. (korábban a munkások ünnepe) a nemzetközi munkás-mozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban – jelenleg 160-ban – a hivatalos állami szabadnap.
A II. Internacionálé kongresszusán, 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.
Magyarországon 1946 óta nemzeti ünnep május elseje. A rendszerváltás után a munka-vállalók szolidaritási napjának „a munka ünnepe” elnevezése maradt meg.
- Részletek
- Szülőkategória: Hírek. programok
