AZ EGYESÜLET KIADVÁNYAI
EMLÉKBÉLYEG KIADÁSA A REDEMPTIO 250. ÉVFORDULÓJÁRA
A Fényszaruiak Baráti Egyesülete rendezésében
- a Jászok Egyesülete társrendezőként és anyagi támogatásával –
meghirdetett
„A jászok és a Jászság történeti vetélkedő”
a Jászság általános iskoláinak és középiskolainak döntőjére
Jászfényszarun, 1995. május 26-án került sor.
A Fényszaruiak Baráti Egyesülete kezdeményezésére,
a „Jászfényszaruért” Alapítvány anyagi támogatásával,
a Redemptió 250. évfordulója alakalomból meghirdetett
jászsági vetélkedő jászfényszarui döntőjének tiszteletére,
1995. május 26-ára jelent meg az emlékbélyeg.
A bélyegen „A szabad jászok kerületének czimere” látható,
köriratát Szeleczki Lajosné készítette,
a bélyeg a csapatoknak, felkészítő tanároknak, segítőknek
kiadott oklevelet, emléklapot díszítette.
Szűcs Mihály:
Életleírása és több utazásai és kalandjainak gyűjteménye
1892-ben kiadott könyv hasonmás kiadása
A könyv
szülőföldünk szeretetétől, őseink iránti tiszteletből indítatva a
Honfoglalás 1100 éves évfordulójára 1996. augusztus 20-ára jelent meg.
Borítót és belső nyitólapokat tervezte:
Szabó Imrefia Béla
Képzőművész
Bevezetőt írta:
Dr. H. Bathó Edit
a Jász Múzeum igazgatója
Nyomta az Alföldi Nyomda Rt. Debrecen
Készült: 650 példányban
ISBN 963 04 67763
Bevezetés
E kötet, amelyet a kedves olvasó a kezében tart, Szűcs Mihály egykori főbíró, időskori visszaemlékezése élete fontosabb állomásaira,eseményeire. Szűcs Mihály 1823-ban született Jászfényszarun, földműves családban. Szülei szegények voltak, így nem volt lehetőségük gyermekeik taníttatására. A hét gyermek / 5 fiú, 2 lány / közül, különösen Mihály vágyott az iskolapad után, de édesapja korai halála minden reményét szertefoszlatta. A fiatal legény sehogy sem akart megbarátkozni a földműves élettel, ezért elindult szerencsét próbálni, de végül mégiscsak visszatért falujába, s beállt testvérei mellé, az eke szarvához. Igénye a tanulásra, a művelődésre a paraszti munka mellett sem múlt el, s felnőtt korában mindent megtett azért, hogy magát szellemileg képezze, ismereteit szélesítse. Szűcs Mihály jó képességű, gyors észjárású, találékony férfiú lehetett.Bizonyítja ezt az az eset is, amely során 1861-ben a prágai utazásához pénzt szerzett. Tudását, a közügyekhez való hozzáállását a falu közössége is elismerte és értékelte, mert 1874-ben szótöbbséggel Jászfényszaru főbírájának választották.
Szűcs Mihály, visszaemlékezései a 19. század második felében írta, abban az időszakban, amikor általánosan elterjedt szokás volt, hogy az írástudó emberek / lelkészek, tanítók, iparosok, gazdák, diákok, művészek / naplókat, emlékiratokat, útirajzokat írtak. A kéziratos munkák egyik csoportja a szerző által ismert imádságokat, dalokat, verseket, vőfélyrigmusokat, időjárásra vonatkozó megfigyeléseket őrizte meg az utókornak, a másik jelentős része azonban személyes emlék, a hétköznapok és az ünnepnapok eseményeiről. Az ilyen naplókat, memoárokat nagyon gyakran nyomtatásban is megjelentették, olykor még maga az író, de legtöbb esetben csak a szerző halála után látott napvilágot, a hálás utókor jóvoltából.
/ pl. Déryné és Blaha Lujza naplója, Francsik Károly, pápai borbélymester "Kis kamorámban gyertyát gyújték" címmel megjelent visszaemlékezése, stb. /.
Szűcs Mihály élettörténete, még a szerző életében 1892-ben nyomtatásban is megjelent, s közkézen forgott. Emlékiratában sajátos képet nyújt Jászfényszaru 19. századi életéről, lakóiról, fontosabb eseményeiről / pl. bérmálás, papválasztás /. A visszaemlékezések középpontjában mégis a számára rendkívül nagy jelentőségű utazások / Prága, Drezda, Bécs, Róma / állanak, amelyekről élvezettel, sajátos humorral ír, mindenkor hozzáfűzve a történésekhez személyes véleményét, gondolatait.
Szűcs Mihály a 19. századi Jászság egyik figyelemre méltó alakja, aki minden magasabb iskolázottság nélkül eljutott a főbírói székig, s e tisztséget becsülettel viselte több éven keresztül. Jótékonyságáról ismert, köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendő polgár volt, aki kiemelkedve a vidéki élet egyhangúságából, országot-világot járt, s baráti kapcsolatot tartott fenn a kor neves fővárosi íróival, művészeivel / Vágó Pál festőművész,Vahot Imre író Lisznyai Damó Kálmán költő, Lendvay Márton színész /.
Szűcs Mihály 1892-ben napvilágot látott önéletírása az első Jászfényszaruról nyomtatásban megjelent munka, amelyből napjainkban csupán egy-két darabot őriznek magánszemélyek és közgyűjtemények. A Fényszaruiak Baráti Egyesülete jóvoltából azonban most újból kézbevehetik Szűcs Mihály munkáját, amelyet jószívvel és tisztelettel ajánlok a kedves olvasó figyelmébe.
dr. H.Bathó Edit
múzeumigazgató
Tartalom
Bevezető |
V |
Szűcs Mihály életleírása... | 1-62 |
Előszó | 1 |
Születésem helye, éve s gyerekkorom |
3 |
Férfikorom | 9 |
Prága, Drezda és Bécsi utazásról | 13 |
Eperjesi út | 30 |
Pesti mulatság | 33 |
Zarándoklás Rómába / utazás Rómáig / | 35 |
Megérkezés Rómába s Római időzés | 37 |
Hogyan lettem Tekintetes úr? | 44 |
Hirtelenül sült kenyér hamar penészt kap | 46 |
A királyi koronázáskor mint bandériumi főhadnagy | 48 |
Szemérmetes koldusnak üres a tarisznyája | 51 |
Erőltetett pótadókivetés | 53 |
Papválasztás Jászfényszarun | 55 |
Az öndicsekvés büdös | 57 |
Kálváriával egybekötött sírbolt | 59 |
Tartalom | 62 |
Függelék | 63-92 |
Személynévmutató | 64 |
Szómagyarázat | 67 |
Szűcs Mihállyal kapcsolatos korabeli hírek | 69 |
Korabeli és 1996-ban készült fotók | 74 |
Szűcs családfa kutatás összefoglalója | 77 |
Köszönet a könyv újrakiadása alkalmából | 79 |
Támogatók | 80 |
Előfizetők | 81 |
Fényszaruiak Baráti Egyesületéről ismertető | 87 |
"Jászfényszaruért"Alapítványrólismertető | 90 |
Tartalom | 93 |
Melléklet: Szűcs családfa táblázatok |
JUBILEUMI KÁRTYANAPTÁR
A
Fényszaruiak Baráti Egyesületének,
a „Jászfényszaruért” Alapítvány
megalakulásának
öt éves
évfordulójára.
Megjelent: 1998. december 1.
Készült:
BP-TIPO Bt. Jászberény
1000 példányban
Szállástól a mezővárosig
Tanulmányok Jászfényszaru és a Jászság múltjáról
A könyv
szülőföldünk szeretete és őseink megbecsülése jeléül
államiságunk ezeréves évfordulójára, az első városnapra
2000. május 1-jére jelent meg.
Szerkesztette:
Langó Péter
A borítót Penczner Pál festőművész festménye díszíti.
Nyomta a VERZÁL-PRINT Kft. Jászberény.
Készült: 700 példányban
ISBN 963 03 9860 5
A könyv 2000,-Ft-os áron megrendelhető, megvásárolható.
TARTALOM
oldal | |
Tartalom | 5 |
Győriné dr. Czeglédi Márta: Előszó |
7 |
Prohászka Péter: Jászfényszaru és környékének története | 9 |
a vaskortól a magyar honfoglalásig. | |
Péter Prohászka: Die Geschichte Jászfényszaru und seine Umgebung | |
zwischen der Eisenzeit und der ungarischen Landnahme |
31 |
Kurunczi Sándor-Langó Péter | |
:A jászfényszarui karperecek röntgenfluoreszenciás vizsgálata |
41 |
Sándor Kurunczi-Péter Langó: Röntgenfluoreszenzuntersuchung |
|
der Arninge aus der Zeit der Landnahme gefunden in Jászfényszaru |
56 |
Kiss Etele: A jászberényi Lehel kürt-kései recenzió néhány elfeledett tanulmányhoz | 67 |
Etele Kiss: L'olifant de Lehel conservé à Jászberény -- | |
un compte rendu tardif guelgues ouvrages oubliés |
77 |
Langó Péter: A Jászok etnogenezise és korai történetük | 83 |
Péter Langó: Die frühe Geschichte der Jaßen | 107 |
Szende László:"...most pogányokkal védelmeztetjük országunkat" | |
(A hunok és jászok katonai szerepe IV. Béla osztrák politikájában) | 111 |
László Szende :
..." jetzt lasen wir die Heiden unser Land verteidigen˝ |
|
(Zur militärischen Rolle der Jaßen und Kumanen in der Österreichpolitik von Béla IV.) | 130 |
Takács Károly:Jászfényszaru nevéről. Föveny és szarm az Árpád-kori forrásokban | 131 |
Károly Takács: Zum Namen von Jászfényszaru. | |
"Föveny"und "szarm˝ in den Quellen aus den Zeiten der Arpaden | 143 |
Belényesi Károly- Szebeni Andrea: Jászfényszaru középkori temploma | 145 |
Károly Belényessi- Andrea Szebeni: Die mittelalterliche Kirche von Jászfényszaru | 151 |
Mészáros Kálmán: Jászfényszaru összeírásai a XVII-XVIII. század fordulóján | |
(1699-1705-1710-1713) | 165 |
Kálmán Mészáros: Die Inventaren von Jászfényszaru | |
um die Wende von XVII.zum XVIII. Jahrhundert. (1699-1705-1710-1713) | 218 |
Kiss József: Jászfényszaru nagyközség külterületi földrajzi nevei | 221 |
Süli Attila: Korponay János ezredes és a Tisza-menti népfelkelés 1849 nyarán | 239 |
Attila Süli: Oberst János Korponay und die Landsturmtruppen | |
der Theißgegend im Sommer 1849 | 257 |
H.Bathó Edit: Adatok a Jászság XIII.-XX. századi viseletéhez | 259 |
Edit H. Bathó: Zur Volkstracht der Jaßen im 13-20.Jahrhundert | 278 |
Babucs Zoltán: "Horthy Miklós katonája vagyok...˝ | |
A M.Kir. Honvédség jászsági csapattestei a II. világháborúban | 289 |
Zoltán Babucs: Die Truppen aus Jaßen in der Königlichen Ungarischen Honved | |
im II. Weltkrieg(1938-1945) | 311 |
Támogatók | 313 |
Előfizetők | 314 |
Előszó
A kisgyermeknek öntudatra ébredésekor egy piciny szoba s néhány ember jelenti az egész világot. Az anyanyelv, amelyen megszólal, az első jelzés, hogy értik őt és ő is érteni kíván másokat, kifejezheti önmagát.
Ez az otthon a szülők adta biztonság, a szülői ház, amely a legszebb emlékek egyike és bármily szegényes, vagy pompás az egyetlen ami semmi mással nem pótolható és nem helyettesíthető
A településen ahol él, ismerik, ráköszönnek, figyelnek rá, az övéihez tartozik.
Később jó tanítók megmutatják és megtudja, a térképen jász falvak és városok veszik körül, ahol ugyanolyan a népviselet, azonosak a szimbólumok és az ünnepi szokások is hasonló ízeket hagynak a szájban.
A nép ahová tartozik, az övé, valahogy itt minden olyan ismerős, tiszták, és érthetőek a hagyományok.
A Jászság történelme, szokásai, emberöltőkön át természetesen élnek tovább, felelevenítésük most az ezredfordulón mintha nagyobb hangsúlyt kapott volna. A helyi sajátosság eme formája egyre inkább érezteti jótékony hatását, a lokálpatriotizmust, a Jászság együvé tartozását. Ma már a tananyag része a Jászság és Jászfényszaru történelme, s a Redemptio újra ismert fogalom. Reneszánszát éli a hagyományápolás, melyet megteremtettek nekünk, de éltetni és átadni nagy felelősség.
Tartozni valahová, hazamenni és otthon lenni benne ismeretek, és ismertségek összessége. Önmagunkat meghatározni jelenleg csak a múltunkkal együtt lehetséges és terveket is csak így szőhetünk tovább, jól illesztve jelenbe a múltat, hozzá a jövőt.
Külön öröm számomra, hogy a tanulmányok írói nagyrészt fiatal szerzők, tudósjelöltek, akik valamiért jobban figyelnek térségünkre, valamit jobban ismernek és ezzel segítik a Millenium kapcsán keletkező gondolatok alaposságát. Eligazítanak bennünket a Jászság, Jászfényszaru történelmi múltjában, megfejtik és feltárják a régészeti leletek üzenetét, s így a bennünket kevéssé ismerő olvasó is jobban megértheti, miért jó nekünk, hogy itt van a szülői házunk és jászok vagyunk.
Kodály Zoltán korokon átmutató gondolataival ajánlom az olvasóknak ezt a tanulmánykötetet, amely tisztelgés a Jászság és Jászfényszaru előtt a Millenium jegyében.
˝Hagyomány mindaz, ami a nemzeti lét azonosságának és folytonosságának biztosítéka. Ha nem volna szép, nem volna értékes, akkor is ragaszkodni kellene hozzá, mert ez a lényegünk és ha megszűnünk hozzá ragaszkodni, megszűnünk mi magunk is."
Győriné dr. Czeglédi Márta
polgármester
Város- és Faluvédők Szövetsége tagegyesületei által megjelentetett
kiadványok bibliográfiája
A füzetet
a FÉBE a Város- és Faluvédők Szövetsége megalakulásának
15. évfordulója, a nyíregyházi XX. Országos Találkozó tiszteletére,
a tagegyesületek által küldött adatok alapján
2001. augusztus 2-ára jelentette meg.
Szerkesztő:
Berze Lászlóné
Tóth Tibor
Nyomta a VERZÁL-PRINT Kft. Jászberény
Készült: 300 példányban
A füzet 200,-Ft-os áron megrendelhető, megvásárolható.
Helynév mutató
Bag
Budapest
Debrecen
Dombovár
Dorog
Jászberény
Jászfényszaru
Kisújszállás
Mezőhegyes
Miskolc
Mosonmagyaróvár
Onga
Pusztazámor
Tapolca
Tokaj
Vác
Szent István Millenniumi Emlékérem
A FÉBE az érem kiadásával az utókor számára is maradandó, szép emléket kíván hagyni, tisztelegve a vallás- és államalapító első királyunk Szent István előtt.
A 42 mm átmérőjű érem a városi Millenniumi programok zárására
2001. augusztus 20-ra készült el.
Az érem mintáját tervezte, készítette:
Szabó Imrefia Béla képzőművész.
Készült:
Szabó Géza ötvös mester éremverdéjében Szegeden.
Az érem előlapján a felső körívben SZENT ISTVÁN ORSZÁGÁBAN, az alsó körívben JÁSZFÉNYSZARU felirat olvasható. A középtengely felső felében Szent István monogramja, az alsó részében a Millenniumra utaló 2000 és 2001 évszámok között Jászfényszaru címere látható.
Az érem hátlapján közép tengelyben Szent István király áll a Képes Krónika iniciáléja alapján megmintázva, jobbjában zászlót, baljában pajzsot tart. Feje fölé angyal tartja a Szent koronát. A bal alsó íven SANCTISSIMUS REX felirat olvasható.
Az érem bronz, ezüstözött bronz, aranyozott bronz és ezüst változatban készült. Az érem után veréssel megrendelhető.
Lantos Péter:
JÁSZFÉNYSZARU TÖRTÉNETE
Életírás a redemptiótól a jász kiváltság megszűnéséig
A könyv
szülőföldünk szeretete és őseink megbecsülése jeléül
Jászfényszaru várossá nyilvánításának és a Fényszaruiak Baráti Egyesülete alapításának tízéves évfordulója tiszteletére 2003. május 1-jei városnapra jelent meg.
Szöveget szerkesztette:
Berze Lászlóné
Lektorálta:
Bánkiné dr. Molnár Erzsébet
Kandidátus
Nyomta a BP-TIPO Bt. Jászberény
Készült 1200 példányban
ISBN 953 206 719 3
A könyv 1500,-Ft-os áron megrendelhető, megvásárolható.
A szerzői előszó elé
˝Holnap a kavargó jelenből letisztult múlt lesz, a reményteli jövőből kavargó jelen. Új alkotás, melyet Ön most a kezében tart a jövő emberének őriz letisztult emléket."
(Zsiga Attila)
Tisztelt Olvasók!
Igen nagy örömet és megtiszteltetést jelent számomra, hogy Jászfényszaru Város Önkormányzatának nevében egy tudományos igényességgel készült kötetet, a "Jászfényszaru története -- Életleírás a redemptiótól a jász kiváltság megszűnéséig˝ című könyvet szeretettel ajánlhatom figyelmükbe.
A továbbiakban szeretném a szerzőt röviden bemutatni olvasóinak. Természetesen nem városunk mai lakóinak, akik szinte valamennyien személyes ismerősei, hanem az utánunk jövő nemzedéknek, akik reményeim szerint szintén olvasói lesznek városunk és lakói múltjának.
Lantos Péter 1936-ban született Szentesen. Általános Iskoláit Abonyban, a gimnáziumot Cegléden, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten az ELTE Bölcsészettudományi karának magyar-történelem szakán végezte 1958-ban.
Pályáját ekkor kezdte el Jászfényszarun, ahol egy munkahelyen töltött el 44 évet. Ez idő alatt tanári, úttörővezetői és iskola igazgatói feladatokat látott el. Utóbbi idején épült fel egy 16 tantermes iskola (1972), amely lehetővé tette a váltott tanítás megszüntetését. A 70-es évek közepétől fordult figyelme a helytörténet, a jász történelem felé. Levéltári gyűjtőmunkát folytatott Jászfényszaru múltjának megismerése, feltárása céljából, majd szakirodalom tanulmányozásával egészítette ki azt.
Amikor az iskolareform során előtérbe került a helytörténet oktatása, két kollégája bevonásával elkészítette Jászfényszaru város helytörténeti segédtankönyvét. Ezt követően rendezte nyomdakésszé ezt a könyvet, amely településünk múltját tárja fel előttünk.
A mű középpontjában a "kiváltságos évek" (1745-1876) szerepelnek. Külön fejezetek foglalkoznak az akkori földművelés, az állattenyésztés helyi és pusztai formáiról, az ipar alakulásáról, az egyház, az iskola és egészségügy helyzetéről, a tanácsi vezetés szerteágazó tevékenységéről. Bemutatja országos események tükrében az 1800-as évek hozta változást. Nyomon követhetjük benne az iparos mesterek céhekbe tömörülésének eseményeit éppúgy, mint a községből mezővárossá érést, az országos vásártartási jogok elérését. A történelem viharai közül a török dúlás szenvedéseit, a Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc helyi vonatkozásait és a Kossuth Lajos nevével fémjelzett 1848-49 évek eseményeit ugyancsak feltárja a könyv. Értékes tájékoztatást, adatközlést nyújtanak a mellékletek is. Név szerint ismerhetjük meg például a főbírókat, az 1848-as önkénteseinket, a céhet alapító mestereinket, a náluk tanuló inasokat és legényeket.
Köszönetet mondok a Fényszaruiak Baráti Egyesületének, minden közreműködőnek, támogatónak, előfizetőnek, akik gondolataikkal, anyagi támogatásukkal részesei e műnek, akik lehetővé tették várossá nyilvánításunk tízéves évfordulója alkalmából a könyv megjelentetését.
Kérem az olvasókat, fogadják a könyvet olyan szeretettel, amilyennel a szerző azt megalkotta.
Jászfényszaru, 2003. május 1.
Győriné dr. Czeglédi Márta
Jászfényszaru város polgármestere
SZERZŐI ELŐSZÓ
JÁSZFÉNYSZARU ÉLETÍRÁSA
Minden nép és nemzet értékét az adja meg, hogy nyelvéből, történelméből, életéből, szokásaiból és hagyományaiból mennyit képes megőrizni és továbbadni utódainak, átörökítenie a késői nemzedékekre.
Egy nép pedig sok kisebb közösség -- falu, község, város-- lakosainak összessége. Az ő munkájuk, életük, küzdelmük eredménye a települések és lakóik közös és egyéni boldogulásán mérhető le, kísérhető nyomon.
Nem elegendő, hogy a holt papír levéltárakban és könyvtárak mélyén őrizze a múltat. Elő kell onnan bányászni a történelmet és papírra vetve, könyv alakba kötve kell eljuttatni azokhoz, akiknek szól, akiket érint.
Ezért tartom fontosnak és szükségesnek életírásban megörökíteni a múlt történéseit. Ez lehetőséget ad a település korábbi életének apróbb-nagyobb eseményeinek korhű dokumentumok alapján történő bemutatására.
Az "életírás" szó a mai "életrajz" korábbi századokban használt formája. Az egyén életrajza egy-egy személy életútját követi nyomon a születéstől a felnőtt koron át a csúcsig, majd-- ha hosszú élettel áldotta meg a sors a békés öregkorig. Egy település életrajza is hasonló, hiszen a kezdetektől követi nyomon lakói életét és kiemelten kezeli a sorsfordító változásokat, de különbözik is, mivel az élet, a fejlődés megy tovább, az utódok itt átveszik elődeiktől az örökséget, és azt kamatoztatva építik tovább jövőjüket. Így egy helység életrajzát nem lehet befejezni, csupán egy fontos dátumnál abbahagyni. Ez a mi esetünkben 1876, a jász kiváltság megszűnésének éve.
A településekről általában monográfiákat írnak, amelyek lazább-tömörebb formában mutatják be a helység történelmi múltját. Ennek megírási előnye, hogy a száraz, tényszerű adatok hűen tükrözik az elmúlt századok eseményeit az adott helyen, és nem tévednek sikamlós területekre.
Az életírás ennél szélesebbkörű ismeretet nyújt az ott történtekről és a lakosok mindennapi életéről. Ebben feltárul munkájuk és küzdelmük, emberi esendőségük és elért sikerük egyaránt. Ha a szerző kellő alázattal, az olvasó pedig kellő tisztelettel viszonyul ezekhez az eseményekhez, akkor nem történhet kegyeletsértés, csupán történelmi múltunknak megismerése válhat élményszerűbbé, emberközelibbé és hitelesebbé. A családnevek megjelentetése pedig lehetőséget ad a családfa kutatáshoz, a vérszerinti ősök felderítéséhez.
TARTALOMJEGYZÉK
A szerzői előszó elé | 5. oldal |
Szerzői előszó | 6. oldal |
Jászfényszaru 1791. évi belterületi térképe |
7. oldal |
I. A török uralom megszűnése előtti idők | 8. oldal |
1. Jászfényszaru földje a jászok előtt |
8. oldal |
2. A jászok betelepedése. Jászfényszaru létrejötte. |
9. oldal |
3. A török uralom évei |
12. oldal |
II. Az elzálogosítástól a visszaváltás megvalósításáig | 17. oldal |
1. Az elzálogosítás |
17. oldal |
2. A Rákóczi-szabadságharc idején |
19. oldal |
3. Küzdelem a kiváltságok visszaszerzéséért |
21. oldal |
4. A redemptió |
24. oldal |
III. Élet Jászfényszarun 1745-1800 között |
30. oldal |
A 1. A község |
30. oldal |
B 2. A földművelés |
35. oldal |
C 3. Állattenyésztés a községben |
42. oldal |
D 4. Állattenyésztés a Kara pusztán |
45. oldal |
E 5. Az árenda |
48. oldal |
F 6. Ipar a községben |
52. oldal |
G 7. Közpénzen fogadottak |
55. oldal |
H 8. Közmunkák, árvízvédelem, felújítások, építkezések |
61. oldal |
I 9. Közügyek |
66. oldal |
J 10. A közrend védelme |
74. oldal |
K 11.Az egyház |
83. oldal |
L 12. Az iskola |
88. oldal |
M 13.Hadiszolgáltatás |
92. oldal |
N 14. Kapcsolat a szomszéd községekkel |
97. oldal |
O 15.Lépések a jász kiváltság fenntartásáért |
101. oldal |
IV. 1800-1850 között | 104. oldal |
A 1. Állattenyésztés és földművelés |
104. oldal |
B 2. Árenda, ipar, céh |
110. oldal |
V. A jász kiváltság utolsó évtizedei | 141. oldal |
Szómagyarázat | 145. oldal |
Mellékletek | |
1.Sz. Kozma és Damján | 156. olda |
2.Jászfényszaru főbírói |
157. oldal |
3.Kiskunfélegyházát alapító jászfényszaruiak névsora | 158. oldal |
Kiskunfélegyháza újratelepítésének 1744. évi lajstroma | 158. oldal |
4.Földmegváltásra jelentkezők nevei. 1745. | 159. oldal |
5.Redemptusok. Fodor: A Jászság 190. oldal | 160. oldal |
6.Céh alapítói | 161. oldal |
7. Céhben mesterséget kitanulók | 162. oldal |
8. Jász Hymnusz | 167. oldal |
9. 1848-as önkéntesek | 168. oldal |
10. Honvédelmi Bizottmány felhívása | 169. oldal |
11. A Jászfényszarui céh 1852. évi jegyzőkönyve | 172. oldal |
12. Határnevek 1715-20. | 173. oldal |
13. Helynevek 1790-ből | 175. oldal |
14. Halmok és vízrajzi nevek | 176. oldal |
A jegyzetekben levő rövidítések jegyzéke | 177. oldal |
A felhasznált irodalom | 178. oldal |
Jászfényszaru 1784. évi térképe | 180. oldal |
Kara puszta 1791. évi térképe | 181. oldal |
Jászfényszaru középkori temploma 1702-ben épült | 182. oldal |
Jászfényszaru első emeletes épülete | 183. oldal |
Királyi oklevél a vásártartási jogról | 184. oldal |
Támogatók | 188. oldal |
Előfizetők | 189. oldal |
Tartalomjegyzék | 193. oldal |
Agócs-Ézsiás-Kolozs-Zsámboki
"CSAK SZÍV KELL..."
Válogatott versek
A könyv
A Fényszaruiak Baráti Egyesülete alapításának tízéves évfordulóját
megünneplő jubileumi napra 2003. augusztus 30-ára jelent meg.
Szöveget szerkesztette:
Pető Zoltán
A kiadványt gondozta:
Zsámboki Lászlóné
Grafikai munkák:
Zorád Ferenc
Nyomta a Szinkron Press Kft. Budapest
Készült: 500 példányban
ISB 963 212 066 3
A könyv 800,-Ft-os áron megrendelhető, megvásárolható.
Kiadói előszó
Az Olvasóhoz
A városi cím adományozásának, a Fényszaruiak Baráti Egyesülete alapításának 10. jubileumi évében, 2003-ban, az alábbi gondolatok jegyében szeretném a Kedves Olvasó számára e kötetet ajánlani:
A tevékeny emberek többsége munkahelyi elfoglaltságát követően, vagy nyugdíjas éveiben saját és mások örömére, lehetősége és tehetsége szerint hódol kedvtelésének.
Van, aki kertet épít és gondoz, van, aki köt és horgol, van, aki énekel és táncol, van aki színjátszó, van, aki a festészettel próbálkozik eltérő sikerrel.
Ezek a tevékenységek látványukban gyönyörködtetnek, az érdeklődők széles köre ismerheti meg és lehet az "alkotásnak" csodálója.
A versírás nem tartozik a fenti kategóriákba, mert aki ezzel foglalkozik, elsősorban saját magának írja. A verseket a szűk családi, esetleg baráti kör ismerheti meg.
A Fényszaruiak Baráti Egyesülete most arra vállalkozott, hogy jubileuma kapcsán a versírással foglalkozó tagjainak verseiből válogatott. A könyvalakban megjelenő versek már szélesebb körben válhatnak ismertté, a versek iránt érdeklődők számára.
Bízom benne, hogy a versek sokszínűsége lehetővé teszi mindenki számára, hogy néhány verset szívébe zárjon. Számunkra különösen kedvesek azon versek, amelyek konkrétan, helyi
személyekhez, eseményekhez, a településhez kötődnek, hiszen egyesületünk egyik fő célkitűzése a lokálpatrióta szemlélet elmélyítése városunkban.
Kívánom, hogy a jászfényszarui születésű, Jászfényszarun élő, Jászfényszaruból elszármazott szerzők verseinek többsége maradandó élménnyel gazdagítsa olvasóit. Ha ez így lesz, akkor már elértük célunkat.
Hisszük, hogy szülőhelyünk Jászfényszaru, ismét gazdagabbá vált e kiadvánnyal.
Végezetül Kocsis György versről alkotott gondolatát ajánlom az Olvasó figyelmébe:
"A vers létezik, él, várakozik ránk,
itt a közelünkben.
Még nem ismerjük, nincs alakja,
teste, nincs szavakba öntve,
de benne van a csillagokban,
fákban, virágokban, minden
láthatóban és láthatatlanban.
Várja, hogy valaki észrevegye,
felöltöztesse hozzá illő ruhába,
szavakba, formába.
A vers örök idők óta él, halhatatlan,..."
Tartalomjegyzék
Kiadói előszó 5
Agócs Zsuzsanna 7
Ézsiás László 16
Fögler Kálmánné Kolozs Marcella 41
Zsámboki László 49
Tartalomjegyzék 152
CD FÉBE FOTÓALBUM
1993-2003
A CD fotóalbum
a Fényszaruiak Baráti Egyesülete alapításának tízéves évfordulóját
megünneplő jubileumi napra 2003. augusztus 30-ára jelent meg.
A CD képeit kiválasztotta, összeállította:
Tóth Tibor
Technikai munkák:
Dobák Gábor
A közel 600 egyesületi rendezvényi képet tartalmazó CD
1000,-Ft-os áron megrendelhető, megvásárolható.
TÍZÉVES TAGSÁGÉRT
jubileumi bronz emlékérem
Az emlékérem
a Fényszaruiak Baráti Egyesülete alapításának tízéves évfordulóját
megünneplő jubileumi napra az alapító tagok részére
2003. augusztus 30-ára jelent meg.
Az érem mintáját tervezte, készítette:
Szabó Imrefia Béla képzőművész.
Készült:
Szabó Géza ötvös mester éremverdéjében Szegeden.
Az érem előlapján a felső körívben FÉNYSZARUIAK BARÁTI EGYESÜLETE, az alsó körívben TÍZÉVES TAGSÁGÉRT felirat olvasható. A középtengely felső felében Jászfényszaru címerében látható hármas halom, liliom és kettős kereszt látható, az alsó részében papírtekercsen Ézsiás László négy verssora:
"Már fejlődő város |
Nekem még szülőfalu |
Szeretlek szülőföld |
Szeretlek Jászfényszaru" olvasható. |
Az érem hátlapja 12 körcikkre osztott, egy-egy körcikk egy hónapot jelent, napra beosztva, az érem közepén 2003 látható.
József Attila Jubileumi Emlékérem
A FÉBE az érem kiadásával az utókor számára is maradandó, szép emléket kíván hagyni, tisztelegve a költő munkássága előtt a József Attila Emlékév kapcsán.
A 42 mm átmérőjű érem az impozánsan felújított Rimóczi kastélyban nagyszerű
irodalmi est keretében 2005. december 2-án került bemutatásra.
Az érem mintáját tervezte, készítette:
Szabó Imrefia Béla szobrászművész
Készült:
Szabó Géza ötvös mester éremverdéjében Szegeden.
Az érem előlapján látható József Attila portréja, amely az 1936-os fotó alapján készült. A portré körül a költő Elégia című versének egyik sora: "Igazán csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz˝ és a "József Attila 1905-1937" felirat olvasható.
Az érem hátoldalán a Jászfényszaru római katolikus temploma, alatta a település jelenlegi címere, a "Jászfényszaru Város" felirattal. A szövegmezőt osztja az 1831-es várospecsét, melyet az akkori mezővárossá nyilvánítás alkalmából készítettek, s ennek felirata: „Jászfényszaru várossa petsétje 1831.”
Mindkét oldal pereme gyöngysorral szegélyezett.
Az érem bronz, ezüstözött bronz, aranyozott bronz és ezüst változatban készült. Az érem után veréssel megrendelhető.
KÉPESLAPOK JÁSZFÉNYSZARURÓL
A Magyar Kultúra Napjára városunkról 9 új képeslap jelent meg. A képeslapok az önkormányzat megbízásából Fényszaruiak Baráti Egyesülete bonyolításában és kiadásában jelent meg. Az érdeklődők az új képeslapokat először a 2007. január 21-i Kiss László festményeiből összeállított kiállítás megnyitóját követően láthatták és vásárolhatták meg. A kiadványok fotó anyagát városunk szülötte dr. Palla Gábor közgazdász készítette, akinek fotó kiállítását 2005-ben csodálhattuk meg a művelődési házban. A kiállítás megnyitóját követtő baráti beszélgetésen vetődött fel a képes lapok kiadásának gondolata.
Dr. Palla Gábor 2006-ban több mint 30 fotót készített településünk épületeiről, értékeiről, de művészi képek születtek a várost körülvevő természeti szépségekről, a horgásztavakról, Zagyva, Galga folyóról, növényvilágáról. Vélemény kérések alapján választottuk ki azokat a fotókat, amelyek a TEXT Nyomdaipari Kft. Dunaújváros üzemében képeslap formában készült el. A szép grafikai szerkesztés a nyomda profi munkáját dicséri.
A FÉBE a képeslapok bevételét visszaforgatja és Jászfényszaruról folyamatosan új lapokat jelentet meg.
Köszönjük dr. Palla Gábornak aki a fotók szerzői jogdíjáról lemondott és díjmentesen bocsátotta rendelkezésünkre a művészi fotókat.
A képeslap 40 Ft/db áron a jászfényszarui Takarékszövetkezet Kirendeltségén, Varga Lászlóné Papírboltjában (József A. út 6.) vásárolható meg, kérésre postán is megküldjük
Jászfényszaru főtere I.
Fotó: dr. Palla Gábor
Jászfényszaru főtere II.
Fotó: dr. Palla Gábor
II. Világháborús Emlékmű
Jászfényszaru főtere
Fotó: dr. Palla Gábor
Kiss József Helytörténeti Gyűjtemény
Jászfényszaru, Somogyi Béla út 24.
Fotó: dr. Palla Gábor
Rimóczi-kastély
Jászfényszaru, Szabadság tér 18.
Fotó: dr. Palla Gábor
Pap-kastély
Jászfényszaru, Szabadság út 77.
Fotó: dr. Palla Gábor
Hősi emlékművek
Jászfényszaru
Fotó: Tóth Tibor
Horgásztó
Jászfényszaru
Fotó: dr. Palla Gábor
Horgásztavak
Zagyva-Galga torkolata
Zagyva folyó
Fotó: dr. Palla Gábor
JUBILEUMI KÁRTYANAPTÁR
A
Fényszaruiak Baráti Egyesületének,
a „Jászfényszaruért” Alapítvány
megalakulásának
15 éves
évfordulójára.
Megjelent: 2007. december 1.
Készült:
TEXT Nyomdaipari Kft. Dunaújváros
1000 példányban
Zsámboki László:
JÁSZFÉNYSZARU DIÁKSPORTJÁNAK TÖRTÉNETE
Szerző munkatársa: Zsámboki Lászlóné
Szöveget szerkesztette: Berze Lászlóné
Grafikát készítette: Berze Éva
Ezt a könyvet a jászfényszarui diákok eredményeinek megőrzése, megbecsülése jeléül
Jászfényszaru várossá nyilvánításának és a Fényszaruiak baráti Egyesülete alapításának
15 éves évfordulója tiszteletére az olimpia évében megjelentették a támogatók
Jászfényszaru Város Önkormányzata
Fényszaruiak Baráti Egyesülete
„Jászfényszaruért” Alapítvány
Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakképző Iskola Diákönkormányzata
és az előfizetők.
Felelős kiadó: Tóth Tibor,
Fényszaruiak Baráti Egyesületének elnöke
ISBN 978 963 06 6328 1
Nyomta a RO-LA Kft. Valkó
Készült: 1000 példányban
A könyv 1600,- Ft-os áron megrendelhető, megvásárolható.
SZERZŐI ELŐSZÓ
A 2004-es évben egy nagyon megtisztelő felkérést kaptam, hogy az iskola sporttörténetének összegyűjtésével, megírásával próbáljam gazdagítani Jászfényszaru város történetét.
A felkérésnek nagyon megörültem, - csak amikor "igent" mondtam, akkor éreztem igazán a vállalás súlyát.
De az első megtorpanásom után eszembe jutott középiskolás tanulmányaimból egy örök érvényű bölcs üzenet:
" Az élet fő célja – tett; s tenni magában vagy
másokkal együtt senkinek nem lehetetlen.
Tehát tégy!"
Kölcsey Ferenc
Ez az üzenet engem is szinte azonnal tettre sarkalt, s máris kezdtem előszedni a polcokról az évtizedek alatt összegyűjtött több kilónyi feljegyzést az elmúlt évtizedek eredményeiről, - gondolván, - hogy ez nem is olyan nehéz feladat.
Ám amikor próbáltam időrendbe szedni ezt a nagy anyaghalmazt, akkor jöttem rá, hogy amiben én nagyon bíztam, - a rendelkezésemre álló anyag igen hiányos. Hát, hogyan lett volna az, amikor – főleg a hatvanas években, - szakos testnevelő hiányában többen is tanítottuk a testnevelést. Sajnos fiatalon még nem is gondoltunk arra, hogy majd évtizedek múlva mekkora kincset jelentene néhány emlékeztető az eredményekről.
Így testnevelői pályám kezdetén csak alkalomszerűen készítettem feljegyzést, vagy őriztem meg néhány versenyjegyzőkönyvet. Pedig már a hatvanas években is voltak kimagasló eredmények, melyekről csak néhány jegyzőkönyv tesz említést. Amit pedig feltétlenül ki kell emelni, ebben az évtizedben születtek iskolánk legkimagaslóbb eredményei az Országos Úttörő Olimpián.
A könyvben feldolgozott anyag főleg az 1970-es évektől mutatja be a magasabb szintű versenyeken elért eredményeket. Sajnos ezekből az évekből is vannak hiányosságok, bár Molnár Imre kollégámmal is egyeztettem.
Ezért a legnagyobb igyekezetem ellenére is úgy érzem, hogy a teljesség igénye nélkül tudom bemutatni ezt a hatalmas adathalmazt, amiben remélem, nagyon sokan meg fogják találni nevüket, eredményüket, és büszkén mutatják gyermekeiknek, unokáiknak. Az "adathalmazból" már kiderül, hogy ez nem igazán egy olvasmányos könyv, de bízom abban, hogy, a sok szép eredmény, a hozzájuk fűződő nevek kíváncsivá teszik, és olykor-olykor örömmel töltik el az olvasót.
Amikor az iskola sporttörténetének megírásához gyűjtöttem az anyagot, megszólalt a lelkiismeretem, hogy a történet akkor lenne teljes, ha ebben a könyvben megemlékeznénk az elmúlt évtizedekben az egyes sportágakban sportoló elődökről, példaképeinkről.
A legendás "Aranycsapat" focistáiról, a ma már dédnagymama és nagymama korú kézilabdás "lányokról", és a nagypapa korban lévő „fiúkról”, akik évtizedeken át örömteli perceket szereztek Jászfényszaru sportszerető közönségének.
-A felnőtt asztalitenisz –és a sakk szakosztály szintén éveken át sok-sok szép eredménnyel gazdagította településünk sportegyesületének eredményeit, kis pátriánkon túl is jó hírnévre tettek szert.
Ezekkel a gondolatokkal ajánlom a Tisztelt Olvasó figyelmébe a könyvet.
Zsámboki László
Visszaemlékezés
Sokáig koptattam iskolám aszfaltját, éveken keresztül tartottam óráját.
|
Hangos volt az udvar a remek csatáktól, lázas szurkolóink nagy tapsviharától.
|
Futottak gyerekek, kopott sok-sok cipő, játékra is jutott mindig jócskán idő.
|
A szorgalmas munka meghozta gyümölcsét, sok szép trófeával mindig elismerték.
|
Edzések, versenyek, kemény vetélkedők, izgalmas percekben sírók és nevetők.
|
Növeltük hírnevét kedves iskolánknak, eredményeinkkel kicsit városunknak.
|
Izzadtság cseppektől síkos volt az aszfalt, csúszások is voltak, nem okozott nagy bajt.
|
Volt mindig nagy öröm a versenyek után, emlékek maradnak hosszú évek múltán.
|
Zsámboki László 2000. október
|
Egy volt élsportolónak nagy megtiszteltetés és mindig öröm egy színvonalas kiadványhoz előszót írni. A diáksport történeti könyvben található érdekes írások, kiemelkedő sporteredmények, fotóanyagok, bizonyítják, hogy a nehézségek ellenére Jászfényszarun hosszúidő óta tartalmas sportmunka folyik, mely jól szolgálja a fiatalok testi és szellemi fejlődését éppúgy, mint a sportolóik helytállását a különböző küzdelmekben. Természetesen a közvélemény figyelmét legtöbbször a "csúcson levők" eredményei hozzák tűzbe. De nem szabad elfelejteni és a sporttal foglalkozó szakemberek nagyon jól tudják, hogy mennyire fontos a háttér: az iskolai diáksport, a serdülő és utánpótláskorú versenyzők eredményei, amelyről a Jászfényszaru sporteredményeit bemutató sportkönyv részletesen beszámol, mind az olimpiai és nem |
olimpiai sportágakról. Külön öröm számomra, hogy az atlétika a "sportok királynője" nagy hangsúlyt kap a kiadványban. Az atlétika az a sportág, amely minden sport mozgás alapja és szinte mindenki számára hozzáférhető.
A magyar sportmozgalom és én, mint Jászfényszaru szülöttje büszke vagyok a település sportolóinak sikereire, amely példakép a felnövekvő ifjúságnak és további áldozatos sportmunkára ösztönöz mindenkit.
Elismerés illeti a könyv szerzőjét és szerkesztőjét, hiszen a sportolók eredményeit egy kitűnő kiadványban teszi közzé. Bízom abban, hogy a kötet nem csak azok kezébe kerül, akikről szól, hanem sok sportszerető szurkoló, szakember könyvtárát is gyarapítja majd.
Gratulálok mindazoknak, akik a könyv kiadásában tevékenykedtek, illetve anyagilag elősegítették a kiadvány megjelentetését. Különös tekintettel köszönöm a szerző Zsámboki László munkáját és nem utolsó sorban azoknak, akik teljesítményükkel kiérdemelték, hogy nevük az utókor számára megörökítessék.
Páldiné Pál Ilona
Olimpikon, a 400 m-es síkfutás
magyar csúcstartója
Tartalomjegyzék
SZERZŐI ELŐSZÓ |
6 |
Visszaemlékezés |
8 |
Köszöntő | 9 |
Beszélgetés Páldiné Pál Ilona olimpikon, tanárral | 10 |
Asztalitenisz | 18 |
Atlétika, a sportok királynője | 20 |
Versenyről-versenyre | 22 |
Út az országos döntőig 1966 | 22 |
II. Nyári Úttörő Olimpia Budapest, 1966. augusztus 22. Úttörő Stadion | 24 |
Az első arany | 25 |
Beszélgetés Tóth Gáborral a fiú súlylökésiskolai csúcstartójával | 28 |
III. Nyári Úttörő Olimpia Országos döntője Budapest 1967.08Szép volt! | 28 |
Izgalom, öröm, könnyek | 33 |
1979. Békéscsaba – Országos Atlétikai Területi döntő | 35 |
ISKOLÁNK ATLÉTIKAI CSÚCSAI ÉS CSÚCSTARTÓI | 46 |
Kézilabda | 46 |
Izgalmas utazás, nagy csaták, szép eredmények | 73 |
␆Melyik ujjamat harapjam”? Úttörő-olimpia 1980. május 11 | 74 |
Labdarúgás | 80 |
Eredmények évről évre | 84 |
Egy kiscsapat nagy eredménye | 94 |
Sakk | 96 |
Az élet fintora | 97 |
Torna | 104 |
105 | |
106 | |
Eredményeink tükrében | 106 |
Emlékeimből | 113 |
Országos kisdobos tornaverseny | 115 |
Hódmezővásárhely, 1978. április 4-7 | 115 |
Hódmezővásárhelyi emlékeimből | 116 |
Úttörő-olimpia Szolnok, 1980 | 120 |
Országos úttörő-olimpia Debrecen, | 126 |
Hogyan kezdődött? | 129 |
„Sportolj velünk!” verseny jászsági iskoláknak | 137 |
Eredmények évről évre | 137 |
Ünnepi rendezvények | 139 |
Tornaterem-tanuszoda avató | 141 |
Családi vetélkedő | 145 |
Emlékfa a sportpályán | 148 |
Felnőtt sport: "Ők is voltak diákok" | 149 |
Asztalitenisz | 149 |
Felnőtt kézilabda. A játék "hőskora"1945-1951 | 151 |
A játék újraéledése | 154 |
Női kézilabda | 157 |
Férfi kézilabda | 159 |
Labdarúgás | 160 |
A mi "aranycsapatunk" | 163 |
Sakkélet Jászfényszarun | 165 |
Támogatók | 166 |
Előfizetők | 167 |
A FÉNYSZARUIAK BARÁTI EGYESÜLETÉNEK 15 ÉVE
- tények és képek -
A Fényszaruiak Baráti Egyesülete 2008 őszén az általa létrehozott „Jászfényszaruért” Alapítvány 2009 tavaszán ünnepelte fennállásának 15 éves jubileumát. Az évforduló alkalomul szolgált arra, hogy a két szervezett tevékenységét, a városért, az itt élőkért kifejtett munkáját – a teljesség igénye nélkül - összegezzük, bemutassuk tagjainknak, barátainknak, támogatóinknak, segítőinknek és minden települését szerető jó szándékú jászfényszarui lakosnak.
Kiadványt összeállította, szerkesztette:
Tóth Tibor
Anyanyelvi lektor:
Kotánné Kovács Tímea
Fotók:
Berze Lászlóné Bp.
Fekete Imréné
Karizs Evelin
Samuné Tusor Mária
Szabó István
Tamus Angéla
Tóth Tibor
Az egyesületet bemutató kiadvány megjelenését támogatta:
NCA
Nemzeti Civil Alapprogram
„Jászfényszaruért” Alapítvány
ISBN 978 963 06 7419 5
Felelős kiadó: Tóth Tibor
Fényszaruiak baráti Egyesületének elnöke
Készült: A RO-LA Kft. Nyomda Valkó
Felelős vezető: Rózsavölgyi Sándor
500 példány
2009.
A kiadvány fejezetei:
A kezdetek
Adataink
Tisztségviselők
Tisztségviselők voltak
A címer leírása
Elismeréseink, kitüntetésünk
Az egyesület önálló csoportjai
Kiss József Helytörténeti Kutatócsoport
Színházba járók baráti csoportja
Szűcs Mihály Huszárbandérium
Borostyán Társastánc Klub
Az egyesület által alapított kitüntetések
Az egyesület állandó rendezvényei
Jótékonysági műsoros est és bál
Honismereti és helytörténeti tábor
Főző- és süteménysütő verseny
Magyar Kultúra Napi megemlékezés
Tárgyiasult emlékeink
Az egyesületi kiadványok
Az egyesület főbb eseményei képekben
„Jászfényszaruért” Alapítvány
Alapítványi bevételek
Az alapítvány támogatói
Kiadványok támogatása
Régi tárgyi emlékek megőrzésének támogatása
Városszépítés, új értékek létrehozása
Programok, rendezvények, csoportok támogatása
Alapítványi ösztöndíjasok
Jászfényszaruhoz kötődő szakdolgozatok támogatása
Kiemelkedő tanulmányi és közösségi tevékenységért
Kapcsolataink
Köszönjük tagjainknak, a partner szervezeteknek, intézményeknek és mindenkinek, aki az elmúlt 15 évben a két szervezet tevékenységét, céljainak megvalósítását bármilyen módon önzetlenül segítette, támogatta. A következő években is számítunk együttműködésükre, hogy a alapító levélben megfogalmazottak szerint közösen hozzájáruljunk Jászfényszaru további fejlődéséhez, az itt élők életének szebbé, tartalmasabbá tételéhez.
Jászfényszaru, 2009. május 18.
Fényszaruiak Baráti Egyesületének Elnöksége
„Jászfényszaruér” Alapítvány Kuratóriuma
Születésnapi ajándék
(a vers a kézirat nyomdába küldése után íródott)
Zsámboki László: A FÉBE gazdag tizenöt évéről
Kedves kis gyűjtemény Tudta a szerzője,
a mi életünkből, miket gyűjtsön össze,
baráti társaság - már a kezdetektől
gazdag éveiből. mindent megőrizve.
Ha kezünkbe vesszük, Szorgos munkájából
sok emléket idéz ki is kerekedett,
gondolatainkban, szépen összerakott,
- szép visszatekintés. „értékes kis füzet”.
Színes történetek, És lám, most itt van
kedves események, egy szép kiadásban,
mind „csokorba” szedve, - a FÉBE nagy család
- ugye milyen szépek? együtt, egy „csokorban”.
Sok-sok kedves fotó, E kis gyűjteménybe
színesek, feketék, nem fért bele minden,
tevékeny munkánkról kötve volt az idő,
maradandó emlék. és a terjedelem.
Csupán tizenöt év, - Talán a legszebbek,
mely nem hosszú idő, és a jelesebbek,
és mégis úgy tűnik, mind-mind fellelhetők,
mint egy emberöltő. mik nekünk kedvesek.
Örüljünk hát együtt
a baráti körben,
éljünk még sokáig
a közösségünkben!
Jászfényszaru, 2009. július
Zsámboki László
Kazinczy Ferenc Jubileumi Emlékérem
A Fényszaruiak Baráti Egyesülete – a „Jászfényszaruért” Alapítvány anyagi támogatásával – a Magyar Nyelv Éve és a Kazinczy emlékév alkalmából az érem kiadásával az utókor számára is maradandó, szép emléket kíván hagyni, tisztelegve az író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a MTA tagja Kazinczy Ferenc előtt.
A 42 mm átmérőjű érem Kazinczy Ferenc születésének negyedévezredes évfordulójára 2009. október 27-re készült el.
Az érem mintáját tervezte, készítette:
Szabó Imrefia Béla szobrászművész.
Készült:
Szabó Géza ötvös mester éremverdéjében Szegeden.
Az érem előlapján látható Kazinczy Ferenc fiatalkori portréja, az általa írt örök becsű gondolat: „A nyelv egyik legféltőbb kincse, egyik legfőbb dísze a nemzetnek” és Kazinczy Ferenc kézjegye, valamint születésének és halálának évszáma olvasható.
Az érem hátoldalán a Jászfényszaru római katolikus temploma, alatta a település jelenlegi címere, a "Jászfényszaru Város" felirattal. A szövegmezőt osztja az 1831-es várospecsét, melyet az akkori mezővárossá nyilvánítás alkalmából készítettek, s ennek felirata: „Jászfényszaru várossa petsétje 1831.” Mind két oldal pereme gyöngysorral szegélyezett.
Az érem bronz, ezüstözött bronz, aranyozott bronz és ezüst változatban készült. Az érem után veréssel megrendelhető.
Erkel Ferenc Jubileumi Emlékérem
A Nemzeti Emlékezet Program keretében a kormány a 2010. évet Erkel Ferenc emlékévnek nyilvánította a zeneszerző születésének kétszáz éves évfordulója tiszteletére. Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7.– Budapest, 1893. június 15.), zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság. Közreműködött 1875-ben a Zeneakadémia megalakításánál, amelynek tíz éven át igazgatója volt. Az 1884-ben megnyíló operaház főzeneigazgatója lett egészen haláláig. Nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Bánk bán című operáját 1861-ben mutatták be. Neves sakkozó volt.
A Fényszaruiak Baráti Egyesülete – az önkormányzat anyagi támogatásával – az Erkel Ferenc emlékév alkalmából Jubileumi Emlékérmet adott ki.
A 42 mm átmérőjű érem Erkel Ferenc születésének kettőszáz éves évfordulójára 2010. november 07-re készült el.
Az érem mintáját felajánlásként tervezte, készítette:
Szabó Imrefia Béla szobrászművész, Jászfényszaru város díszpolgára.
Készült:
Szabó Géza ötvös mester éremverdéjében Szegeden.
Az új érem folytatása (a sorozat harmadik érme) a 2005. évben kiadott József Attila, 2009. évben Kazinczy Ferenc Jubileumi Emlékéremnek. Az érem előlapján látható Erkel Ferenc portréja, amely 1845-ben Barabás Miklós kőrajza alapján készült. A portré körül a Himnusz első két sorának kottaképe, a portrétól balra kézjegye, születése és halálának éve látható.
Az érem hátoldalán a Jászfényszaru római katolikus temploma, alatta a település jelenlegi címere, a "Jászfényszaru Város" felirattal. A szövegmezőt osztja az 1831-es várospecsét, melyet az akkori mezővárossá nyilvánítás alkalmából készítettek, s ennek felirata: „Jászfényszaru várossa petsétje 1831.” Mind két oldal pereme gyöngysorral szegélyezett.
Az érem bronz, ezüstözött bronz, aranyozott bronz és ezüst változatban készült. Az érem utánveréssel megrendelhető.
JUBILEUMI KÁRTYANAPTÁR
A
Fényszaruiak Baráti Egyesületének,
a „Jászfényszaruért” Alapítvány
megalakulásának
20 éves
évfordulójára.