febe fejlec lekerekitett

AZ EGYESÜLET KIADVÁNYAI

EMLÉKBÉLYEG KIADÁSA A REDEMPTIO 250. ÉVFORDULÓJÁRA

 

alt

A Fényszaruiak Baráti Egyesülete rendezésében

- a Jászok Egyesülete társrendezőként és anyagi támogatásával –

meghirdetett

 

„A jászok és a Jászság történeti vetélkedő”

 

a Jászság általános iskoláinak és középiskolainak döntőjére

Jászfényszarun, 1995. május 26-án került sor.

 

A Fényszaruiak Baráti Egyesülete kezdeményezésére,

a „Jászfényszaruért” Alapítvány anyagi támogatásával,

a Redemptió 250. évfordulója alakalomból meghirdetett

jászsági vetélkedő jászfényszarui döntőjének tiszteletére,

1995. május 26-ára jelent meg az emlékbélyeg.

 

A bélyegen  „A szabad jászok kerületének czimere” látható,

köriratát Szeleczki Lajosné készítette,

a bélyeg a csapatoknak, felkészítő tanároknak, segítőknek

 kiadott oklevelet, emléklapot díszítette.

 

 

Szűcs Mihály:

 

Életleírása és több utazásai és kalandjainak gyűjteménye

 

1892-ben kiadott könyv hasonmás kiadása

 

A könyv

szülőföldünk szeretetétől, őseink iránti tiszteletből indítatva a

Honfoglalás 1100 éves évfordulójára 1996. augusztus 20-ára jelent meg.

 

Borítót és belső nyitólapokat tervezte:

Szabó Imrefia Béla

Képzőművész

 

Bevezetőt írta:

Dr. H. Bathó Edit

a Jász Múzeum igazgatója

 

Nyomta az Alföldi Nyomda Rt. Debrecen

Készült: 650 példányban

 

ISBN 963 04 67763

 

 

alt

 

 

 

Bevezetés

 

E kötet, amelyet a kedves olvasó a kezében tart, Szűcs Mihály egykori főbíró, időskori visszaemlékezése élete fontosabb állomásaira,eseményeire. Szűcs Mihály 1823-ban született Jászfényszarun, földműves családban. Szülei szegények voltak, így nem volt lehetőségük gyermekeik taníttatására. A hét gyermek / 5 fiú, 2 lány / közül, különösen Mihály vágyott az iskolapad után, de édesapja korai halála minden reményét szertefoszlatta. A fiatal legény sehogy sem akart megbarátkozni a földműves élettel, ezért elindult szerencsét próbálni, de végül mégiscsak visszatért falujába, s beállt testvérei mellé, az eke szarvához. Igénye a tanulásra, a művelődésre a paraszti munka mellett sem múlt el, s felnőtt korában mindent megtett azért, hogy magát szellemileg képezze, ismereteit szélesítse. Szűcs Mihály jó képességű, gyors észjárású, találékony férfiú lehetett.Bizonyítja ezt az az eset is, amely során 1861-ben a prágai utazásához pénzt szerzett. Tudását, a közügyekhez való hozzáállását a falu közössége is elismerte és értékelte, mert 1874-ben szótöbbséggel Jászfényszaru főbírájának választották.

Szűcs Mihály, visszaemlékezései a 19. század második felében írta, abban az időszakban, amikor általánosan elterjedt szokás volt, hogy az írástudó emberek / lelkészek, tanítók, iparosok, gazdák, diákok, művészek / naplókat, emlékiratokat, útirajzokat írtak. A kéziratos munkák egyik csoportja a szerző által ismert imádságokat, dalokat, verseket, vőfélyrigmusokat, időjárásra vonatkozó megfigyeléseket őrizte meg az utókornak, a másik jelentős része azonban személyes emlék, a hétköznapok és az ünnepnapok eseményeiről. Az ilyen naplókat, memoárokat nagyon gyakran nyomtatásban is megjelentették, olykor még maga az író, de legtöbb esetben csak a szerző halála után látott napvilágot, a hálás utókor jóvoltából.

/ pl. Déryné és Blaha Lujza naplója, Francsik Károly, pápai borbélymester "Kis kamorámban gyertyát gyújték" címmel megjelent visszaemlékezése, stb. /.

Szűcs Mihály élettörténete, még a szerző életében 1892-ben nyomtatásban is megjelent, s közkézen forgott. Emlékiratában sajátos képet nyújt Jászfényszaru 19. századi életéről, lakóiról, fontosabb eseményeiről / pl. bérmálás, papválasztás /. A visszaemlékezések középpontjában mégis a számára rendkívül nagy jelentőségű utazások / Prága, Drezda, Bécs, Róma / állanak, amelyekről élvezettel, sajátos humorral ír, mindenkor hozzáfűzve a történésekhez személyes véleményét, gondolatait.

Szűcs Mihály a 19. századi Jászság egyik figyelemre méltó alakja, aki minden magasabb iskolázottság nélkül eljutott a főbírói székig, s e tisztséget becsülettel viselte több éven keresztül. Jótékonyságáról ismert, köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendő polgár volt, aki kiemelkedve a vidéki élet egyhangúságából, országot-világot járt, s baráti kapcsolatot tartott fenn a kor neves fővárosi íróival, művészeivel / Vágó Pál festőművész,Vahot Imre író Lisznyai Damó Kálmán költő, Lendvay Márton színész /.

Szűcs Mihály 1892-ben napvilágot látott önéletírása az első Jászfényszaruról nyomtatásban megjelent munka, amelyből napjainkban csupán egy-két darabot őriznek magánszemélyek és közgyűjtemények. A Fényszaruiak Baráti Egyesülete jóvoltából azonban most újból kézbevehetik Szűcs Mihály munkáját, amelyet jószívvel és tisztelettel ajánlok a kedves olvasó figyelmébe.

dr. H.Bathó Edit

múzeumigazgató

Tartalom

Bevezető

V

Szűcs Mihály életleírása... 1-62
Előszó 1
Születésem helye, éve s gyerekkorom

3

Férfikorom 9
Prága, Drezda és Bécsi utazásról 13
Eperjesi út 30
Pesti mulatság 33
Zarándoklás Rómába / utazás Rómáig / 35
Megérkezés Rómába s Római időzés 37
Hogyan lettem Tekintetes úr? 44
Hirtelenül sült kenyér hamar penészt kap 46
A királyi koronázáskor mint bandériumi főhadnagy 48
Szemérmetes koldusnak üres a tarisznyája 51
Erőltetett pótadókivetés 53
Papválasztás Jászfényszarun 55
Az öndicsekvés büdös 57
Kálváriával egybekötött sírbolt 59
Tartalom 62
Függelék 63-92
Személynévmutató 64
Szómagyarázat 67
Szűcs Mihállyal kapcsolatos korabeli hírek 69
Korabeli és 1996-ban készült fotók 74
Szűcs családfa kutatás összefoglalója 77
Köszönet a könyv újrakiadása alkalmából 79
Támogatók 80
Előfizetők 81
Fényszaruiak Baráti Egyesületéről ismertető 87
"Jászfényszaruért"Alapítványrólismertető 90
Tartalom 93
Melléklet: Szűcs családfa táblázatok  

 

JUBILEUMI KÁRTYANAPTÁR

 

A

Fényszaruiak Baráti Egyesületének,

a „Jászfényszaruért” Alapítvány

megalakulásának

öt éves

évfordulójára.

alt

alt

 

Megjelent: 1998. december 1.

Készült:

BP-TIPO Bt. Jászberény

1000 példányban

Szállástól a mezővárosig

Tanulmányok Jászfényszaru és a Jászság múltjáról

 

A könyv

szülőföldünk szeretete és őseink megbecsülése jeléül

államiságunk ezeréves évfordulójára, az első városnapra

2000. május 1-jére jelent meg.

 

Szerkesztette:

Langó Péter

 

A borítót Penczner Pál festőművész festménye díszíti.

 

Nyomta a VERZÁL-PRINT Kft. Jászberény.

Készült: 700 példányban

 

ISBN 963 03 9860 5

 

A könyv 2000,-Ft-os áron megrendelhető, megvásárolható.

 

 

alt

 

 

 

TARTALOM

  oldal
Tartalom 5
   

Győriné dr. Czeglédi Márta: Előszó

7
   
Prohászka Péter: Jászfényszaru és környékének története 9
a vaskortól a magyar honfoglalásig.  
Péter Prohászka: Die Geschichte Jászfényszaru und seine Umgebung  

zwischen der Eisenzeit und der ungarischen Landnahme

31
Kurunczi Sándor-Langó Péter  

:A jászfényszarui karperecek röntgenfluoreszenciás vizsgálata

41

Sándor Kurunczi-Péter Langó: Röntgenfluoreszenzuntersuchung

 

der Arninge aus der Zeit der Landnahme gefunden in Jászfényszaru

56
   
Kiss Etele: A jászberényi Lehel kürt-kései recenzió néhány elfeledett tanulmányhoz 67
Etele Kiss: L'olifant de Lehel conservé à Jászberény --  

un compte rendu tardif guelgues ouvrages oubliés

77
   
Langó Péter: A Jászok etnogenezise és korai történetük 83
Péter Langó: Die frühe Geschichte der Jaßen 107
   
Szende László:"...most pogányokkal védelmeztetjük országunkat"  
(A hunok és jászok katonai szerepe IV. Béla osztrák politikájában) 111
László Szende :

..." jetzt lasen wir die Heiden unser Land verteidigen˝

 
(Zur militärischen Rolle der Jaßen und Kumanen in der Österreichpolitik von Béla IV.) 130
   
Takács Károly:Jászfényszaru nevéről. Föveny és szarm az Árpád-kori forrásokban 131
Károly Takács: Zum Namen von Jászfényszaru.  
"Föveny"und "szarm˝ in den Quellen aus den Zeiten der Arpaden 143
   
Belényesi Károly- Szebeni Andrea: Jászfényszaru középkori temploma 145
Károly Belényessi- Andrea Szebeni: Die mittelalterliche Kirche von Jászfényszaru 151
   
Mészáros Kálmán: Jászfényszaru összeírásai a XVII-XVIII. század fordulóján  
(1699-1705-1710-1713) 165
Kálmán Mészáros: Die Inventaren von Jászfényszaru  
um die Wende von XVII.zum XVIII. Jahrhundert. (1699-1705-1710-1713) 218
   
Kiss József: Jászfényszaru nagyközség külterületi földrajzi nevei 221
   
Süli Attila: Korponay János ezredes és a Tisza-menti népfelkelés 1849 nyarán 239
Attila Süli: Oberst János Korponay und die Landsturmtruppen  
der Theißgegend im Sommer 1849 257
   
H.Bathó Edit: Adatok a Jászság XIII.-XX. századi viseletéhez 259
Edit H. Bathó: Zur Volkstracht der Jaßen im 13-20.Jahrhundert 278
   
Babucs Zoltán: "Horthy Miklós katonája vagyok...˝  
A M.Kir. Honvédség jászsági csapattestei a II. világháborúban 289
Zoltán Babucs: Die Truppen aus Jaßen in der Königlichen Ungarischen Honved  
im II. Weltkrieg(1938-1945) 311
   
Támogatók 313
   
Előfizetők 314

 

Előszó


 

A kisgyermeknek öntudatra ébredésekor egy piciny szoba s néhány ember jelenti az egész világot. Az anyanyelv, amelyen megszólal, az első jelzés, hogy értik őt és ő is érteni kíván másokat, kifejezheti önmagát.

Ez az otthon a szülők adta biztonság, a szülői ház, amely a legszebb emlékek egyike és bármily szegényes, vagy pompás az egyetlen ami semmi mással nem pótolható és nem helyettesíthető

A településen ahol él, ismerik, ráköszönnek, figyelnek rá, az övéihez tartozik.

Később jó tanítók megmutatják és megtudja, a térképen jász falvak és városok veszik körül, ahol ugyanolyan a népviselet, azonosak a szimbólumok és az ünnepi szokások is hasonló ízeket hagynak a szájban.

A nép ahová tartozik, az övé, valahogy itt minden olyan ismerős, tiszták, és érthetőek a hagyományok.

A Jászság történelme, szokásai, emberöltőkön át természetesen élnek tovább, felelevenítésük most az ezredfordulón mintha nagyobb hangsúlyt kapott volna. A helyi sajátosság eme formája egyre inkább érezteti jótékony hatását, a lokálpatriotizmust, a Jászság együvé tartozását. Ma már a tananyag része a Jászság és Jászfényszaru történelme, s a Redemptio újra ismert fogalom. Reneszánszát éli a hagyományápolás, melyet megteremtettek nekünk, de éltetni és átadni nagy felelősség.

Tartozni valahová, hazamenni és otthon lenni benne ismeretek, és ismertségek összessége. Önmagunkat meghatározni jelenleg csak a múltunkkal együtt lehetséges és terveket is csak így szőhetünk tovább, jól illesztve jelenbe a múltat, hozzá a jövőt.

Külön öröm számomra, hogy a tanulmányok írói nagyrészt fiatal szerzők, tudósjelöltek, akik valamiért jobban figyelnek térségünkre, valamit jobban ismernek és ezzel segítik a Millenium kapcsán keletkező gondolatok alaposságát. Eligazítanak bennünket a Jászság, Jászfényszaru történelmi múltjában, megfejtik és feltárják a régészeti leletek üzenetét, s így a bennünket kevéssé ismerő olvasó is jobban megértheti, miért jó nekünk, hogy itt van a szülői házunk és jászok vagyunk.

Kodály Zoltán korokon átmutató gondolataival ajánlom az olvasóknak ezt a tanulmánykötetet, amely tisztelgés a Jászság és Jászfényszaru előtt a Millenium jegyében.

˝Hagyomány mindaz, ami a nemzeti lét azonosságának és folytonosságának biztosítéka. Ha nem volna szép, nem volna értékes, akkor is ragaszkodni kellene hozzá, mert ez a lényegünk és ha megszűnünk hozzá ragaszkodni, megszűnünk mi magunk is."

Győriné dr. Czeglédi Márta

polgármester

 

 

 

 

Város- és Faluvédők Szövetsége tagegyesületei által megjelentetett

kiadványok bibliográfiája

 

A füzetet

a FÉBE a Város- és Faluvédők Szövetsége megalakulásának

15. évfordulója, a nyíregyházi XX. Országos Találkozó tiszteletére,

a tagegyesületek által küldött adatok alapján

2001. augusztus  2-ára jelentette meg.

 

Szerkesztő:

Berze Lászlóné

Tóth Tibor

 

Nyomta a VERZÁL-PRINT Kft. Jászberény

Készült: 300 példányban

 

A füzet 200,-Ft-os áron megrendelhető, megvásárolható.

 

 

alt

 

Helynév mutató

 

Bag

Budapest

Debrecen

Dombovár

Dorog

Jászberény

Jászfényszaru

Kisújszállás

Mezőhegyes

Miskolc

Mosonmagyaróvár

Onga

Pusztazámor

Tapolca

Tokaj

Vác

 

 

 

Szent István Millenniumi Emlékérem

 

A FÉBE az érem kiadásával az utókor számára is maradandó, szép emléket kíván hagyni, tisztelegve a vallás- és államalapító első királyunk Szent István előtt.

A 42 mm átmérőjű érem a városi Millenniumi programok zárására

2001. augusztus 20-ra készült el.

 

Az érem mintáját tervezte, készítette:

Szabó Imrefia Béla képzőművész.

 

Készült:

Szabó Géza ötvös mester éremverdéjében Szegeden.

 

alt

 

Az érem előlapján a felső körívben SZENT ISTVÁN ORSZÁGÁBAN, az alsó körívben JÁSZFÉNYSZARU felirat olvasható. A középtengely felső felében Szent István monogramja, az alsó részében a Millenniumra utaló 2000 és 2001 évszámok között Jászfényszaru címere látható.

alt

 

 

Az érem hátlapján közép tengelyben Szent István király áll a Képes Krónika iniciáléja alapján megmintázva, jobbjában zászlót, baljában pajzsot tart. Feje fölé angyal tartja a Szent koronát. A bal alsó íven SANCTISSIMUS REX felirat olvasható.

Az érem bronz, ezüstözött bronz, aranyozott bronz és ezüst változatban készült. Az érem után veréssel megrendelhető.

Lantos Péter:

 

JÁSZFÉNYSZARU TÖRTÉNETE

Életírás a redemptiótól a jász kiváltság megszűnéséig

A könyv

szülőföldünk szeretete és őseink megbecsülése jeléül

Jászfényszaru várossá nyilvánításának és a Fényszaruiak Baráti Egyesülete alapításának tízéves évfordulója tiszteletére 2003. május 1-jei városnapra jelent meg.

Szöveget szerkesztette:

Berze Lászlóné

Lektorálta:

Bánkiné dr. Molnár Erzsébet

Kandidátus

Nyomta a BP-TIPO Bt. Jászberény

Készült 1200 példányban

ISBN 953 206 719 3

A könyv 1500,-Ft-os áron megrendelhető, megvásárolható.

 

 

alt

 

 

A szerzői előszó elé

 

˝Holnap a kavargó jelenből letisztult múlt lesz, a reményteli jövőből kavargó jelen. Új alkotás, melyet Ön most a kezében tart a jövő emberének őriz letisztult emléket."

(Zsiga Attila)

Tisztelt Olvasók!

Igen nagy örömet és megtiszteltetést jelent számomra, hogy Jászfényszaru Város Önkormányzatának nevében egy tudományos igényességgel készült kötetet, a "Jászfényszaru története -- Életleírás a redemptiótól a jász kiváltság megszűnéséig˝ című könyvet szeretettel ajánlhatom figyelmükbe.

A továbbiakban szeretném a szerzőt röviden bemutatni olvasóinak. Természetesen nem városunk mai lakóinak, akik szinte valamennyien személyes ismerősei, hanem az utánunk jövő nemzedéknek, akik reményeim szerint szintén olvasói lesznek városunk és lakói múltjának.

Lantos Péter 1936-ban született Szentesen. Általános Iskoláit Abonyban, a gimnáziumot Cegléden, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten az ELTE Bölcsészettudományi karának magyar-történelem szakán végezte 1958-ban.

Pályáját ekkor kezdte el Jászfényszarun, ahol egy munkahelyen töltött el 44 évet. Ez idő alatt tanári, úttörővezetői és iskola igazgatói feladatokat látott el. Utóbbi idején épült fel egy 16 tantermes iskola (1972), amely lehetővé tette a váltott tanítás megszüntetését. A 70-es évek közepétől fordult figyelme a helytörténet, a jász történelem felé. Levéltári gyűjtőmunkát folytatott Jászfényszaru múltjának megismerése, feltárása céljából, majd szakirodalom tanulmányozásával egészítette ki azt.

Amikor az iskolareform során előtérbe került a helytörténet oktatása, két kollégája bevonásával elkészítette Jászfényszaru város helytörténeti segédtankönyvét. Ezt követően rendezte nyomdakésszé ezt a könyvet, amely településünk múltját tárja fel előttünk.

A mű középpontjában a "kiváltságos évek" (1745-1876) szerepelnek. Külön fejezetek foglalkoznak az akkori földművelés, az állattenyésztés helyi és pusztai formáiról, az ipar alakulásáról, az egyház, az iskola és egészségügy helyzetéről, a tanácsi vezetés szerteágazó tevékenységéről. Bemutatja országos események tükrében az 1800-as évek hozta változást. Nyomon követhetjük benne az iparos mesterek céhekbe tömörülésének eseményeit éppúgy, mint a községből mezővárossá érést, az országos vásártartási jogok elérését. A történelem viharai közül a török dúlás szenvedéseit, a Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc helyi vonatkozásait és a Kossuth Lajos nevével fémjelzett 1848-49 évek eseményeit ugyancsak feltárja a könyv. Értékes tájékoztatást, adatközlést nyújtanak a mellékletek is. Név szerint ismerhetjük meg például a főbírókat, az 1848-as önkénteseinket, a céhet alapító mestereinket, a náluk tanuló inasokat és legényeket.

Köszönetet mondok a Fényszaruiak Baráti Egyesületének, minden közreműködőnek, támogatónak, előfizetőnek, akik gondolataikkal, anyagi támogatásukkal részesei e műnek, akik lehetővé tették várossá nyilvánításunk tízéves évfordulója alkalmából a könyv megjelentetését.

Kérem az olvasókat, fogadják a könyvet olyan szeretettel, amilyennel a szerző azt megalkotta.

Jászfényszaru, 2003. május 1.

Győriné dr. Czeglédi Márta

Jászfényszaru város polgármestere

SZERZŐI ELŐSZÓ

JÁSZFÉNYSZARU ÉLETÍRÁSA

Minden nép és nemzet értékét az adja meg, hogy nyelvéből, történelméből, életéből, szokásaiból és hagyományaiból mennyit képes megőrizni és továbbadni utódainak, átörökítenie a késői nemzedékekre.

Egy nép pedig sok kisebb közösség -- falu, község, város-- lakosainak összessége. Az ő munkájuk, életük, küzdelmük eredménye a települések és lakóik közös és egyéni boldogulásán mérhető le, kísérhető nyomon.

Nem elegendő, hogy a holt papír levéltárakban és könyvtárak mélyén őrizze a múltat. Elő kell onnan bányászni a történelmet és papírra vetve, könyv alakba kötve kell eljuttatni azokhoz, akiknek szól, akiket érint.

Ezért tartom fontosnak és szükségesnek életírásban megörökíteni a múlt történéseit. Ez lehetőséget ad a település korábbi életének apróbb-nagyobb eseményeinek korhű dokumentumok alapján történő bemutatására.
Az "életírás" szó a mai "életrajz" korábbi századokban használt formája. Az egyén életrajza egy-egy személy életútját követi nyomon a születéstől a felnőtt koron át a csúcsig, majd-- ha hosszú élettel áldotta meg a sors a békés öregkorig. Egy település életrajza is hasonló, hiszen a kezdetektől követi nyomon lakói életét és kiemelten kezeli a sorsfordító változásokat, de különbözik is, mivel az élet, a fejlődés megy tovább, az utódok itt átveszik elődeiktől az örökséget, és azt kamatoztatva építik tovább jövőjüket. Így egy helység életrajzát nem lehet befejezni, csupán egy fontos dátumnál abbahagyni. Ez a mi esetünkben 1876, a jász kiváltság megszűnésének éve.

A településekről általában monográfiákat írnak, amelyek lazább-tömörebb formában mutatják be a helység történelmi múltját. Ennek megírási előnye, hogy a száraz, tényszerű adatok hűen tükrözik az elmúlt századok eseményeit az adott helyen, és nem tévednek sikamlós területekre.
Az életírás ennél szélesebbkörű ismeretet nyújt az ott történtekről és a lakosok mindennapi életéről. Ebben feltárul munkájuk és küzdelmük, emberi esendőségük és elért sikerük egyaránt. Ha a szerző kellő alázattal, az olvasó pedig kellő tisztelettel viszonyul ezekhez az eseményekhez, akkor nem történhet kegyeletsértés, csupán történelmi múltunknak megismerése válhat élményszerűbbé, emberközelibbé és hitelesebbé. A családnevek megjelentetése pedig lehetőséget ad a családfa kutatáshoz, a vérszerinti ősök felderítéséhez.

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

A szerzői előszó elé 5. oldal
Szerzői előszó 6. oldal

Jászfényszaru 1791. évi belterületi térképe

7. oldal

I.       A török uralom megszűnése előtti idők 8. oldal

1.   Jászfényszaru földje a jászok előtt

8. oldal

2.   A jászok betelepedése. Jászfényszaru létrejötte.

9. oldal

3.   A török uralom évei

12. oldal

II Az elzálogosítástól a visszaváltás megvalósításáig 17. oldal

1.   Az elzálogosítás

17. oldal

2.   A Rákóczi-szabadságharc idején

19. oldal

3.   Küzdelem a kiváltságok visszaszerzéséért

21. oldal

4.   A redemptió

24. oldal

III.    Élet Jászfényszarun 1745-1800 között

30. oldal

A 1.  A község

30. oldal

B 2.   A földművelés

35. oldal

C 3.  Állattenyésztés a községben

42. oldal

D 4.  Állattenyésztés a Kara pusztán

45. oldal

E 5.   Az árenda

48. oldal

F 6.   Ipar a községben

52. oldal

G 7.  Közpénzen fogadottak

55. oldal

H 8.  Közmunkák, árvízvédelem, felújítások, építkezések

61. oldal

I  9.   Közügyek

66. oldal

J 10.  A közrend védelme

74. oldal

K 11.Az egyház

83. oldal

L 12. Az iskola

88. oldal

M 13.Hadiszolgáltatás

92. oldal

N 14.   Kapcsolat a szomszéd községekkel

97. oldal

O 15.Lépések a jász kiváltság fenntartásáért

101. oldal

IV. 1800-1850 között 104. oldal

A 1.  Állattenyésztés és földművelés

104. oldal

B 2.   Árenda, ipar, céh

110. oldal
V.  A jász kiváltság utolsó évtizedei 141. oldal
Szómagyarázat 145. oldal
Mellékletek  
1.Sz. Kozma és Damján 156. olda

2.Jászfényszaru főbírói

157. oldal
3.Kiskunfélegyházát alapító jászfényszaruiak névsora 158. oldal
Kiskunfélegyháza újratelepítésének 1744. évi lajstroma 158. oldal
4.Földmegváltásra jelentkezők nevei. 1745. 159. oldal
5.Redemptusok. Fodor: A Jászság 190. oldal 160. oldal
6.Céh alapítói 161. oldal
7. Céhben mesterséget kitanulók 162. oldal
8. Jász Hymnusz 167. oldal
9. 1848-as önkéntesek 168. oldal
10. Honvédelmi Bizottmány felhívása 169. oldal
11. A Jászfényszarui céh 1852. évi jegyzőkönyve 172. oldal
12. Határnevek       1715-20. 173. oldal
13. Helynevek        1790-ből 175. oldal
14. Halmok és vízrajzi nevek 176. oldal
A jegyzetekben levő rövidítések jegyzéke 177. oldal
A felhasznált irodalom 178. oldal
Jászfényszaru 1784. évi térképe 180. oldal
Kara puszta 1791. évi térképe 181. oldal
Jászfényszaru középkori temploma 1702-ben épült 182. oldal
Jászfényszaru első emeletes épülete 183. oldal
Királyi oklevél a vásártartási jogról 184. oldal
Támogatók 188. oldal
Előfizetők 189. oldal
Tartalomjegyzék 193. oldal

 

 

Agócs-Ézsiás-Kolozs-Zsámboki

"CSAK SZÍV KELL..."

Válogatott versek

A könyv

A Fényszaruiak Baráti Egyesülete alapításának tízéves évfordulóját

megünneplő jubileumi napra 2003. augusztus 30-ára jelent meg.

Szöveget szerkesztette:

Pető Zoltán

A kiadványt gondozta:

Zsámboki Lászlóné

Grafikai munkák:

Zorád Ferenc

Nyomta a Szinkron Press Kft. Budapest

Készült: 500 példányban

ISB 963 212 066 3

 

A könyv 800,-Ft-os áron megrendelhető, megvásárolható.

 

 

alt

 

 

Kiadói előszó

 

Az Olvasóhoz

 

A városi cím adományozásának, a Fényszaruiak Baráti Egyesülete alapításának 10. jubileumi évében, 2003-ban, az alábbi gondolatok jegyében szeretném a Kedves Olvasó számára e kötetet ajánlani:

A tevékeny emberek többsége munkahelyi elfoglaltságát követően, vagy nyugdíjas éveiben saját és mások örömére, lehetősége és tehetsége szerint hódol kedvtelésének.

Van, aki kertet épít és gondoz, van, aki köt és horgol, van, aki énekel és táncol, van aki színjátszó, van, aki a festészettel próbálkozik eltérő sikerrel.

Ezek a tevékenységek látványukban gyönyörködtetnek, az érdeklődők széles köre ismerheti meg és lehet az "alkotásnak" csodálója.

A versírás nem tartozik a fenti kategóriákba, mert aki ezzel foglalkozik, elsősorban saját magának írja. A verseket a szűk családi, esetleg baráti kör ismerheti meg.

  A Fényszaruiak Baráti Egyesülete most arra vállalkozott, hogy jubileuma kapcsán a versírással foglalkozó tagjainak verseiből válogatott. A könyvalakban megjelenő versek már szélesebb körben válhatnak ismertté, a versek iránt érdeklődők számára.

Bízom benne, hogy a versek sokszínűsége lehetővé teszi mindenki számára, hogy néhány verset szívébe zárjon. Számunkra különösen kedvesek azon versek, amelyek konkrétan, helyi

személyekhez, eseményekhez, a településhez kötődnek, hiszen egyesületünk egyik fő célkitűzése a lokálpatrióta szemlélet elmélyítése városunkban.

Kívánom, hogy a jászfényszarui születésű, Jászfényszarun élő, Jászfényszaruból elszármazott szerzők verseinek többsége maradandó élménnyel gazdagítsa olvasóit. Ha ez így lesz, akkor már elértük célunkat.

Hisszük, hogy szülőhelyünk Jászfényszaru, ismét gazdagabbá vált e kiadvánnyal.

Végezetül Kocsis György versről alkotott gondolatát ajánlom az Olvasó figyelmébe:

 

"A vers létezik, él, várakozik ránk,

itt a közelünkben.

Még nem ismerjük, nincs alakja,

teste, nincs szavakba öntve,

de benne van a csillagokban,

fákban, virágokban, minden

láthatóban és láthatatlanban.

Várja, hogy valaki észrevegye,

felöltöztesse hozzá illő ruhába,

szavakba, formába.

A vers örök idők óta él, halhatatlan,..."

 

Tartalomjegyzék

 

Kiadói előszó                                                                                      5

Agócs Zsuzsanna                                                                               7

Ézsiás László                                                                                    16

Fögler Kálmánné Kolozs Marcella                                                  41

Zsámboki László                                                                               49

Tartalomjegyzék                                                                               152

 

CD FÉBE FOTÓALBUM

1993-2003

 

A CD fotóalbum

a Fényszaruiak Baráti Egyesülete alapításának tízéves évfordulóját

megünneplő jubileumi napra 2003. augusztus 30-ára jelent meg.

A CD képeit kiválasztotta, összeállította:

Tóth Tibor

Technikai munkák:

Dobák Gábor

alt

 

A közel 600 egyesületi rendezvényi képet tartalmazó CD

1000,-Ft-os áron megrendelhető, megvásárolható.

 

 

 

 

TÍZÉVES TAGSÁGÉRT

jubileumi bronz emlékérem

 

Az emlékérem

a Fényszaruiak Baráti Egyesülete alapításának tízéves évfordulóját

megünneplő jubileumi napra az alapító tagok részére

2003. augusztus 30-ára jelent meg.

 

Az érem mintáját tervezte, készítette:

Szabó Imrefia Béla képzőművész.

 

Készült:

Szabó Géza ötvös mester éremverdéjében Szegeden.

 

alt

 

Az érem előlapján a felső körívben FÉNYSZARUIAK BARÁTI EGYESÜLETE, az alsó körívben TÍZÉVES TAGSÁGÉRT felirat olvasható. A középtengely felső felében Jászfényszaru címerében látható hármas halom, liliom és kettős kereszt látható, az alsó részében papírtekercsen Ézsiás László négy verssora:

"Már fejlődő város

Nekem még szülőfalu

Szeretlek szülőföld
Szeretlek Jászfényszaru" olvasható.

 

 

alt

 

 

 

Az érem hátlapja 12 körcikkre osztott, egy-egy körcikk egy hónapot jelent, napra beosztva, az érem közepén 2003 látható.

 

József Attila Jubileumi Emlékérem

A FÉBE az érem kiadásával az utókor számára is maradandó, szép emléket kíván hagyni, tisztelegve a költő munkássága előtt a József Attila Emlékév kapcsán.

A 42 mm átmérőjű érem az impozánsan felújított Rimóczi kastélyban nagyszerű

irodalmi est keretében 2005. december 2-án került bemutatásra.

 

Az érem mintáját tervezte, készítette:

Szabó Imrefia Béla szobrászművész

 

Készült:

Szabó Géza ötvös mester éremverdéjében Szegeden.

alt



Az érem előlapján látható József Attila portréja, amely az 1936-os fotó alapján készült. A portré körül a költő Elégia című versének egyik sora: "Igazán csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz˝ és a "József Attila 1905-1937" felirat olvasható.

 

alt


Az érem hátoldalán a Jászfényszaru római katolikus temploma, alatta a település jelenlegi címere, a "Jászfényszaru Város" felirattal. A szövegmezőt osztja az 1831-es várospecsét, melyet az akkori mezővárossá nyilvánítás alkalmából készítettek, s ennek felirata: „Jászfényszaru várossa petsétje 1831.”
Mindkét oldal pereme gyöngysorral szegélyezett.

Az érem bronz, ezüstözött bronz, aranyozott bronz és ezüst változatban készült. Az érem után veréssel megrendelhető.

KÉPESLAPOK JÁSZFÉNYSZARURÓL

A Magyar Kultúra Napjára városunkról 9 új képeslap jelent meg. A képeslapok az önkormányzat megbízásából Fényszaruiak Baráti Egyesülete bonyolításában és kiadásában jelent meg. Az érdeklődők az új képeslapokat először a 2007. január 21-i Kiss László festményeiből összeállított kiállítás megnyitóját követően láthatták és vásárolhatták meg. A kiadványok fotó anyagát városunk szülötte dr. Palla Gábor közgazdász készítette, akinek fotó kiállítását 2005-ben csodálhattuk meg a művelődési házban. A kiállítás megnyitóját követtő baráti beszélgetésen vetődött fel a képes lapok kiadásának gondolata.

Dr. Palla Gábor 2006-ban több mint 30 fotót készített településünk épületeiről, értékeiről, de művészi képek születtek a várost körülvevő természeti szépségekről, a horgásztavakról, Zagyva, Galga folyóról, növényvilágáról. Vélemény kérések alapján választottuk ki azokat a fotókat, amelyek a TEXT Nyomdaipari Kft. Dunaújváros üzemében képeslap formában készült el. A szép grafikai szerkesztés a nyomda profi munkáját dicséri.

A FÉBE a képeslapok bevételét visszaforgatja és Jászfényszaruról folyamatosan új lapokat jelentet meg.

Köszönjük dr. Palla Gábornak aki a fotók szerzői jogdíjáról lemondott és díjmentesen bocsátotta rendelkezésünkre a művészi fotókat.

A képeslap 40 Ft/db áron a jászfényszarui Takarékszövetkezet Kirendeltségén, Varga Lászlóné Papírboltjában (József A. út 6.) vásárolható meg, kérésre postán is megküldjük

 

 

alt

Jászfényszaru főtere I.

Fotó: dr. Palla Gábor

alt

Jászfényszaru főtere II.

Fotó: dr. Palla Gábor

 

alt

II. Világháborús Emlékmű

Jászfényszaru főtere

Fotó: dr. Palla Gábor

alt

 

Kiss József Helytörténeti Gyűjtemény

Jászfényszaru, Somogyi Béla út 24.

Fotó: dr. Palla Gábor

alt

Rimóczi-kastély

Jászfényszaru, Szabadság tér 18.

Fotó: dr. Palla Gábor

alt

Pap-kastély

Jászfényszaru, Szabadság út 77.

Fotó: dr. Palla Gábor

alt

Hősi emlékművek

Jászfényszaru

Fotó: Tóth Tibor

 

alt

 

Horgásztó

Jászfényszaru

Fotó: dr. Palla Gábor

alt

 

Horgásztavak

Zagyva-Galga torkolata

Zagyva folyó

Fotó: dr. Palla Gábor

 

JUBILEUMI KÁRTYANAPTÁR

A

Fényszaruiak Baráti Egyesületének,

a „Jászfényszaruért” Alapítvány

megalakulásának

15 éves

évfordulójára.

alt

alt

Megjelent: 2007. december 1.

Készült:

TEXT Nyomdaipari Kft. Dunaújváros

1000 példányban

 

Zsámboki László:

JÁSZFÉNYSZARU DIÁKSPORTJÁNAK TÖRTÉNETE

 

Szerző munkatársa: Zsámboki Lászlóné

 

Szöveget szerkesztette: Berze Lászlóné

 

Grafikát készítette: Berze Éva

 

Ezt a könyvet a jászfényszarui diákok eredményeinek megőrzése, megbecsülése jeléül

Jászfényszaru várossá nyilvánításának és a Fényszaruiak baráti Egyesülete alapításának

15 éves évfordulója tiszteletére az olimpia évében megjelentették a támogatók

Jászfényszaru Város Önkormányzata

Fényszaruiak Baráti Egyesülete

„Jászfényszaruért” Alapítvány

Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakképző Iskola Diákönkormányzata

és az előfizetők.

 

Felelős kiadó: Tóth Tibor,

Fényszaruiak Baráti Egyesületének elnöke

 

ISBN 978 963 06 6328 1

 

Nyomta a RO-LA Kft. Valkó

Készült: 1000 példányban

 

A könyv 1600,- Ft-os áron megrendelhető, megvásárolható.
alt

 

SZERZŐI ELŐSZÓ

 

A 2004-es évben egy nagyon megtisztelő felkérést kaptam, hogy az iskola sporttörténetének összegyűjtésével, megírásával próbáljam gazdagítani Jászfényszaru város történetét.

A felkérésnek nagyon megörültem, - csak amikor "igent" mondtam, akkor éreztem igazán a vállalás súlyát.

De az első megtorpanásom után eszembe jutott középiskolás tanulmányaimból egy örök érvényű bölcs üzenet:

 

" Az élet fő célja   – tett; s tenni magában vagy

másokkal együtt senkinek nem lehetetlen.

Tehát tégy!"

Kölcsey Ferenc

 

Ez az üzenet engem is szinte azonnal tettre sarkalt, s máris kezdtem előszedni a polcokról az évtizedek alatt összegyűjtött több kilónyi feljegyzést az elmúlt évtizedek eredményeiről, - gondolván, - hogy ez nem is olyan nehéz feladat.

Ám amikor próbáltam időrendbe szedni ezt a nagy anyaghalmazt, akkor jöttem rá, hogy amiben én nagyon bíztam, - a rendelkezésemre álló anyag igen hiányos. Hát, hogyan lett volna az, amikor – főleg a hatvanas években, - szakos testnevelő hiányában többen is tanítottuk a testnevelést. Sajnos fiatalon még nem is gondoltunk arra, hogy majd évtizedek múlva mekkora kincset jelentene néhány emlékeztető az eredményekről.

Így testnevelői pályám kezdetén csak alkalomszerűen készítettem feljegyzést, vagy őriztem meg néhány versenyjegyzőkönyvet. Pedig már a hatvanas években is voltak kimagasló eredmények, melyekről csak néhány jegyzőkönyv tesz említést. Amit pedig feltétlenül ki kell emelni, ebben az évtizedben születtek iskolánk legkimagaslóbb eredményei az Országos Úttörő Olimpián.

A könyvben feldolgozott anyag főleg az 1970-es évektől mutatja be a magasabb szintű versenyeken elért eredményeket. Sajnos ezekből az évekből is vannak hiányosságok, bár Molnár Imre kollégámmal is egyeztettem.

Ezért a legnagyobb igyekezetem ellenére is úgy érzem, hogy a teljesség igénye nélkül tudom bemutatni ezt a hatalmas adathalmazt, amiben remélem, nagyon sokan meg fogják találni nevüket, eredményüket, és büszkén mutatják gyermekeiknek, unokáiknak. Az "adathalmazból" már kiderül, hogy ez nem igazán egy olvasmányos könyv, de bízom abban, hogy, a sok szép eredmény, a hozzájuk fűződő nevek kíváncsivá teszik, és olykor-olykor örömmel töltik el az olvasót.

Amikor az iskola sporttörténetének megírásához gyűjtöttem az anyagot, megszólalt a lelkiismeretem, hogy a történet akkor lenne teljes, ha ebben a könyvben megemlékeznénk az elmúlt évtizedekben az egyes sportágakban sportoló elődökről, példaképeinkről.

A legendás "Aranycsapat" focistáiról, a ma már dédnagymama és nagymama korú kézilabdás "lányokról", és a nagypapa korban lévő „fiúkról”, akik évtizedeken át örömteli perceket szereztek Jászfényszaru sportszerető közönségének.

-A felnőtt asztalitenisz –és a sakk szakosztály szintén éveken át sok-sok szép eredménnyel gazdagította településünk sportegyesületének eredményeit, kis pátriánkon túl is jó hírnévre tettek szert.

Ezekkel a gondolatokkal ajánlom a Tisztelt Olvasó figyelmébe a könyvet.

 


Zsámboki László

 

alt

Visszaemlékezés

Sokáig koptattam

iskolám aszfaltját,

éveken keresztül

tartottam óráját.

 

Hangos volt az udvar

a remek csatáktól,

lázas szurkolóink

nagy tapsviharától.

 

Futottak gyerekek,

kopott sok-sok cipő,

játékra is jutott

mindig jócskán idő.

 

A szorgalmas munka

meghozta gyümölcsét,

sok szép trófeával

mindig elismerték.

 

Edzések, versenyek,

kemény vetélkedők,

izgalmas percekben

sírók és nevetők.

 

Növeltük hírnevét

kedves iskolánknak,

eredményeinkkel

kicsit városunknak.

 

Izzadtság cseppektől

síkos volt az aszfalt,

csúszások is voltak,

nem okozott nagy bajt.

 

Volt mindig nagy öröm

a versenyek után,

emlékek maradnak

hosszú évek múltán.

 

 

Zsámboki László 2000. október


alt

Köszöntő

 

Egy volt élsportolónak nagy megtiszteltetés és mindig öröm egy színvonalas kiadványhoz előszót írni.

A diáksport történeti könyvben található érdekes írások, kiemelkedő sporteredmények, fotóanyagok, bizonyítják, hogy a nehézségek ellenére Jászfényszarun hosszúidő óta tartalmas sportmunka folyik, mely jól szolgálja a fiatalok testi és szellemi fejlődését éppúgy, mint a sportolóik helytállását a különböző küzdelmekben.

Természetesen a közvélemény figyelmét legtöbbször a "csúcson levők" eredményei hozzák tűzbe. De nem szabad elfelejteni és a sporttal foglalkozó szakemberek nagyon jól tudják, hogy mennyire fontos a háttér: az iskolai diáksport, a serdülő és utánpótláskorú versenyzők eredményei, amelyről a Jászfényszaru sporteredményeit bemutató sportkönyv részletesen beszámol, mind az olimpiai és nem

olimpiai sportágakról. Külön öröm számomra, hogy az atlétika a "sportok királynője" nagy hangsúlyt kap a kiadványban. Az atlétika az a sportág, amely minden sport mozgás alapja és szinte mindenki számára hozzáférhető.

A magyar sportmozgalom és én, mint Jászfényszaru szülöttje büszke vagyok a település sportolóinak sikereire, amely példakép a felnövekvő ifjúságnak és további áldozatos sportmunkára ösztönöz mindenkit.

Elismerés illeti a könyv szerzőjét és szerkesztőjét, hiszen a sportolók eredményeit egy kitűnő kiadványban teszi közzé. Bízom abban, hogy a kötet nem csak azok kezébe kerül, akikről szól, hanem sok sportszerető szurkoló, szakember könyvtárát is gyarapítja majd.

Gratulálok mindazoknak, akik a könyv kiadásában tevékenykedtek, illetve anyagilag elősegítették a kiadvány megjelentetését. Különös tekintettel köszönöm a szerző Zsámboki László munkáját és nem utolsó sorban azoknak, akik teljesítményükkel kiérdemelték, hogy nevük az utókor számára megörökítessék.

Páldiné Pál Ilona

Olimpikon, a 400 m-es síkfutás

magyar csúcstartója

Tartalomjegyzék

SZERZŐI ELŐSZÓ

6

Visszaemlékezés

8

Köszöntő 9
Beszélgetés Páldiné Pál Ilona olimpikon, tanárral 10
Asztalitenisz 18
Atlétika, a sportok királynője 20
Versenyről-versenyre 22
Út az országos döntőig 1966 22
II. Nyári Úttörő Olimpia Budapest, 1966. augusztus 22. Úttörő Stadion 24
Az első arany 25
Beszélgetés Tóth Gáborral a fiú súlylökésiskolai csúcstartójával 28
III. Nyári Úttörő Olimpia Országos döntője Budapest 1967.08Szép volt! 28
Izgalom, öröm, könnyek 33
1979. Békéscsaba – Országos Atlétikai Területi döntő 35
ISKOLÁNK ATLÉTIKAI CSÚCSAI ÉS CSÚCSTARTÓI 46
Kézilabda 46
Izgalmas utazás, nagy csaták, szép eredmények 73
␆Melyik ujjamat harapjam”? Úttörő-olimpia 1980. május 11 74
Labdarúgás 80
Eredmények évről évre 84
Egy kiscsapat nagy eredménye 94
Sakk 96
Az élet fintora 97
Torna 104
  105
  106
Eredményeink tükrében 106
Emlékeimből 113
Országos kisdobos tornaverseny 115
Hódmezővásárhely, 1978. április 4-7 115
Hódmezővásárhelyi emlékeimből 116
Úttörő-olimpia Szolnok, 1980 120
Országos úttörő-olimpia Debrecen, 126
Hogyan kezdődött? 129
„Sportolj velünk!” verseny jászsági iskoláknak 137
Eredmények évről évre 137
Ünnepi rendezvények 139
Tornaterem-tanuszoda avató 141
Családi vetélkedő 145
Emlékfa a sportpályán 148
Felnőtt sport: "Ők is voltak diákok" 149
Asztalitenisz 149
Felnőtt kézilabda. A játék "hőskora"1945-1951 151
A játék újraéledése 154
Női kézilabda 157
Férfi kézilabda 159
Labdarúgás 160
A mi "aranycsapatunk" 163
Sakkélet Jászfényszarun 165
Támogatók 166
Előfizetők 167

 

 

 

A FÉNYSZARUIAK BARÁTI EGYESÜLETÉNEK 15 ÉVE

- tények és képek -

alt

A Fényszaruiak Baráti Egyesülete 2008 őszén az általa létrehozott „Jászfényszaruért” Alapítvány 2009 tavaszán ünnepelte fennállásának 15 éves jubileumát. Az évforduló alkalomul szolgált arra, hogy a két szervezett tevékenységét, a városért, az itt élőkért kifejtett munkáját – a teljesség igénye nélkül - összegezzük, bemutassuk tagjainknak, barátainknak, támogatóinknak, segítőinknek és minden települését szerető jó szándékú jászfényszarui lakosnak.

Kiadványt összeállította, szerkesztette:

Tóth Tibor

 

Anyanyelvi lektor:

Kotánné Kovács Tímea

 

Fotók:

Berze Lászlóné Bp.

Fekete Imréné

Karizs Evelin

Samuné Tusor Mária

Szabó István

Tamus Angéla

Tóth Tibor

 

Az egyesületet bemutató kiadvány megjelenését támogatta:

NCA

Nemzeti Civil Alapprogram

„Jászfényszaruért” Alapítvány

 

ISBN 978 963 06 7419 5

 

Felelős kiadó: Tóth Tibor

Fényszaruiak baráti Egyesületének elnöke

 

Készült: A RO-LA Kft. Nyomda Valkó

Felelős vezető: Rózsavölgyi Sándor

500 példány

2009.

 

A kiadvány fejezetei:

 

A kezdetek

Adataink

Tisztségviselők

Tisztségviselők voltak

A címer leírása

Elismeréseink, kitüntetésünk

Az egyesület önálló csoportjai

Kiss József Helytörténeti Kutatócsoport

Színházba járók baráti csoportja

Szűcs Mihály Huszárbandérium

Borostyán Társastánc Klub

Az egyesület által alapított kitüntetések

Az egyesület állandó rendezvényei

Jótékonysági műsoros est és bál

Honismereti és helytörténeti tábor

Főző- és süteménysütő verseny

Magyar Kultúra Napi megemlékezés

Tárgyiasult emlékeink

Az egyesületi kiadványok

Az egyesület főbb eseményei képekben

„Jászfényszaruért” Alapítvány

Alapítványi bevételek

Az alapítvány támogatói

Kiadványok támogatása

Régi tárgyi emlékek megőrzésének támogatása

Városszépítés, új értékek létrehozása

Programok, rendezvények, csoportok támogatása

Alapítványi ösztöndíjasok

Jászfényszaruhoz kötődő szakdolgozatok támogatása

Kiemelkedő tanulmányi és közösségi tevékenységért

Kapcsolataink

 

Köszönjük tagjainknak, a partner szervezeteknek, intézményeknek és mindenkinek, aki az elmúlt 15 évben a két szervezet tevékenységét, céljainak megvalósítását bármilyen módon önzetlenül segítette, támogatta. A következő években is számítunk együttműködésükre, hogy a alapító levélben megfogalmazottak szerint közösen hozzájáruljunk Jászfényszaru további fejlődéséhez, az itt élők életének szebbé, tartalmasabbá tételéhez.
Jászfényszaru, 2009. május 18.


Fényszaruiak Baráti Egyesületének Elnöksége

„Jászfényszaruér”   Alapítvány    Kuratóriuma

 

Születésnapi ajándék

(a vers a kézirat nyomdába küldése után íródott)

  Zsámboki László: A FÉBE gazdag tizenöt évéről

 

Kedves kis gyűjtemény                             Tudta a szerzője,

a mi életünkből,                                                    miket gyűjtsön össze,

baráti társaság                                                      - már a kezdetektől

gazdag éveiből.                                                    mindent megőrizve.

 

 

Ha kezünkbe vesszük,                              Szorgos munkájából

sok emléket idéz                                                  ki is kerekedett,

gondolatainkban,                                                 szépen összerakott,

- szép visszatekintés.                                              „értékes kis füzet”.

 

 

Színes történetek,                                                  És lám, most itt van

kedves események,                                               egy szép kiadásban,

mind „csokorba” szedve,                                       - a FÉBE nagy család

- ugye milyen szépek?                               együtt, egy „csokorban”.

 

 

Sok-sok kedves fotó,                                           E kis gyűjteménybe

színesek, feketék,                                                  nem fért bele minden,

tevékeny munkánkról                                kötve volt az idő,

maradandó emlék.                                                és a terjedelem.

 

 

Csupán tizenöt év,                                                 - Talán a legszebbek,

mely nem hosszú idő,                                és a jelesebbek,

és mégis úgy tűnik,                                                mind-mind fellelhetők,

mint egy emberöltő.                                               mik nekünk kedvesek.

 

 

Örüljünk hát együtt

a baráti körben,

éljünk még sokáig

a közösségünkben!

 

 

Jászfényszaru, 2009. július

 

Zsámboki László

Kazinczy Ferenc Jubileumi Emlékérem

 

A Fényszaruiak Baráti Egyesülete – a „Jászfényszaruért” Alapítvány anyagi támogatásával – a Magyar Nyelv Éve és a Kazinczy emlékév alkalmából az érem kiadásával az utókor számára is maradandó, szép emléket kíván hagyni, tisztelegve az író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a MTA tagja Kazinczy Ferenc előtt.

 

A 42 mm átmérőjű érem Kazinczy Ferenc születésének negyedévezredes évfordulójára 2009. október 27-re készült el.

 

Az érem mintáját tervezte, készítette:

Szabó Imrefia Béla szobrászművész.

 

Készült:

Szabó Géza ötvös mester éremverdéjében Szegeden.

alt

Az érem előlapján látható Kazinczy Ferenc fiatalkori portréja, az általa írt örök becsű gondolat: „A nyelv egyik legféltőbb kincse, egyik legfőbb dísze a nemzetnek” és Kazinczy Ferenc kézjegye, valamint születésének és halálának évszáma olvasható.

alt


Az érem hátoldalán a Jászfényszaru római katolikus temploma, alatta a település jelenlegi címere, a "Jászfényszaru Város" felirattal. A szövegmezőt osztja az 1831-es várospecsét, melyet az akkori mezővárossá nyilvánítás alkalmából készítettek, s ennek felirata: „Jászfényszaru várossa petsétje 1831.” Mind két oldal pereme gyöngysorral szegélyezett.


Az érem bronz, ezüstözött bronz, aranyozott bronz és ezüst változatban készült. Az érem után veréssel megrendelhető.

Erkel Ferenc Jubileumi Emlékérem

A Nemzeti Emlékezet Program keretében a kormány a 2010. évet Erkel Ferenc emlékévnek nyilvánította a zeneszerző születésének kétszáz éves évfordulója tiszteletére. Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7.– Budapest, 1893. június 15.), zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság. Közreműködött 1875-ben a Zeneakadémia megalakításánál, amelynek tíz éven át igazgatója volt. Az 1884-ben megnyíló operaház főzeneigazgatója lett egészen haláláig. Nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Bánk bán című operáját 1861-ben mutatták be. Neves sakkozó volt.

A Fényszaruiak Baráti Egyesülete – az önkormányzat anyagi támogatásával – az Erkel Ferenc emlékév alkalmából Jubileumi Emlékérmet adott ki.

A 42 mm átmérőjű érem Erkel Ferenc születésének kettőszáz éves évfordulójára 2010. november 07-re készült el.

Az érem mintáját felajánlásként tervezte, készítette:

Szabó Imrefia Béla szobrászművész, Jászfényszaru város díszpolgára.

Készült:

Szabó Géza ötvös mester éremverdéjében Szegeden.

erkelbronzeleje

Az új érem folytatása (a sorozat harmadik érme) a 2005. évben kiadott József Attila, 2009. évben Kazinczy Ferenc Jubileumi Emlékéremnek. Az érem előlapján látható Erkel Ferenc portréja, amely 1845-ben Barabás Miklós kőrajza alapján készült. A portré körül a Himnusz első két sorának kottaképe, a portrétól balra kézjegye, születése és halálának éve látható.

erkelbronzhata

Az érem hátoldalán a Jászfényszaru római katolikus temploma, alatta a település jelenlegi címere, a "Jászfényszaru Város" felirattal. A szövegmezőt osztja az 1831-es várospecsét, melyet az akkori mezővárossá nyilvánítás alkalmából készítettek, s ennek felirata: „Jászfényszaru várossa petsétje 1831.” Mind két oldal pereme gyöngysorral szegélyezett.

Az érem bronz, ezüstözött bronz, aranyozott bronz és ezüst változatban készült. Az érem utánveréssel megrendelhető.

 

JUBILEUMI KÁRTYANAPTÁR

A

Fényszaruiak Baráti Egyesületének,

a „Jászfényszaruért” Alapítvány

megalakulásának

20 éves

évfordulójára.

 

huszevesnaptareleje

huszevesnaptarhata

FÉBE BÁL 1994-2013 jubileumi kiadványa