2021

  • „Szülésznőnek lenni a legszebb hívatás"

      A magyar egészségügy napja vagy Semmelweis-napMagyarországon 1992 óta, minden év július 1-én megtartott ünnepnap. Ezen a napon 1818-ban Budán, a Tabánban született Semmelweis Ignác magyar orvos, az „anyák megmentője”. A 2010 évi törvény módosítással, 2011-től munkaszüneti napnak számít az egészségügyi dolgozók és az egészségügyben dolgozók számára Magyarországon.
       Hatvanban az Albert Schweitzer Kórházban június 29-én tartották meg a Semmelweis-napiünnepséget, melyen kórházi kinevezéseket és elismeréseket adtak át. Országos elismerést vehetett át városunk lakosa Palóczné HornyákMargit, a szülészet-nőgyógyászati osztály főnővére. A Magyar Ápolási EgyesületElismerő Díszoklevél kitüntetést és ezüst kitűzőt adományozottkimagasló szakmai és egyesületi munkájáért.

  • 100 éve született dr. Kuti György

    Kőnig György családja a szegényebb zsidó kereskedőcsaládok közé tartozott. Kőnig György 1921. szeptember 2-án Szentlőrinckátán született. Szülei: Kőnig Mihály (1888–1930) és Blau Mária (1900–1944). Testvére, Kőnig Sándor már Jászfényszarun született 1926. április 5-én. A család minden bizonnyal 1921 és 1926 között települt át a szomszédos községből Jászfényszarura. Kőnig (Kuti) György visszaemlékezésében több esetben szülőhelyeként Jászfényszarut említette, hiszen kisgyermekként már emlékképei is csak ide kötődtek.

       Dr. Kuti György 1950-től 1990-ig képviselte Jászfényszarut a Szolnok Megyei Tanácsban, segítve a település fejlesztését, a várossá válás előkészítését. Jászfényszaruért, az itt élőkért tett múlhatatlan érdemeiért 2014. augusztus 19-én posztumusz Díszpolgári címben részesült, melyet három gyermeke: Katalin, György és Mária vett át.

  • 135 éve született dr. Hortáver József (1886-1968)

      Dr. Lédig Lajos fél évszázados gyógyító munkáját 1922-től dr. Hortáver József folytatta. Az új orvos Görgényüvegcsűrön, (Erdély, Maros-Torda megyében) 1886. március 10-én – 135 éve – született. A hat testvér közül ötödik volt a sorban, bátyjával, Viktorral Marosvásárhelyen ösztöndíjasként jártak gimnáziumba. Édesapjuk üveggyári munkás volt, a jó képességű gyerekeit taníttatni nem tudta. Viktor Egerbe került papneveldébe, József Kolozsváron az Orvostudományi Egyetemen tanult tovább honvédségi ösztöndíjjal.
       1911. június 6-án Cum laude eredménnyel orvosi diplomáját átvette. Katonaorvos nem szeretett volna lenni, így inkább vállalta részletekben a 3300 korona ösztöndíj visszafizetését. Szásztyukos kis falucskában lett körorvos, majd Marosvásárhelyre került. Ott érte, mint fiatal házast – 1913-ban vette feleségül Popovics Mária tanítónőt – az I. világháború kitörése, behívták katonának.
    A háború négy éve alatt a sebesültek százait látta el, az olasz fronton maga is kétszer megsebesült. A trianoni döntés után nem kívánt tovább a szülőföldjén maradni, a családjával Magyarországra települt át. Őt idézve: „...felcseréltem a hegyvidéki életet az Alföld, a Jászság poros levegőjével.”

  • 175 éve született gróf Apponyi Albert Jászfényszaru első díszpolgára

     Jászfényszaruért Alapítvány gondozásában 2013-ban jelent meg Leader pályázati támogatásból – a város 20 éves jubileuma alkalmából – Elöljárók - Élenjárók Választott és elismert személyek Jászfényszarun 1903-2013 című kötet. Az elöljárók kutatását 2012 és 2013-ban Farkas Kristóf Vince végezte. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban kutatva talált meg egy régi határozatot.
       1921. április 16-án Apponyi Albert születésének 75., közéleti tevékenységének 50. évfordulója alkalmából országos politikai munkásságának elismeréséül Hebrony Kálmán (1903-1936 között) jászfényszarui plébános javaslata alapján a képviselő-testület Jászfényszaru díszpolgárává választotta. A fényszarui adományozás nem egyedi jelenség, Apponyi gróf ünneplése országos mozgalommá vált. Sok nagy és kisebb város, település díszpolgára lett.

  • 79 éve készült óvodás csoportkép

      Szinte elképzelhetetlen, hogy egy 79 évvel ezelőtt készült óvodáscsoportképen valamennyi 3 és 6 év közötti óvodást azonosítani tudunk.
       A képen Márkus Mária magánóvodájába járt 50 fős vegyes csoportot (mini, kis, középső, nagy) láthatjuk. A kép középen Márkus Mária a település első óvónője.
       *Szolnok vármegye tanfelügyelője engedélyezte Márkus Mária óvónőnek magánóvoda létesítését Jászfényszaruban. „… ezennel engedélyt adok arra, hogy Jászfényszaru községben magán jellegű kisdedóvodát állíthasson és tarthasson fent… Szolnok, 1934. február 26-án.” A magán óvoda ténylegesen 1934. április 23-án nyílt meg. Márkus Máriát 1938. december 30-tól kinevezik helyettes állami óvónőnek, majd 1939. május 16-án állami segédóvónőnek. Rendes óvónő 1940. december 30-tól. Az Óvoda állami kezelésbe való vétele az óvónő számára kedvező volt, mert a fenntartási költségek ezen túl nem őt terhelték. 1956-ban nyugállományba vonult.

  • A 150 éves Magyar Tűzoltó Szövetség elismerését kapta

    Jászfényszarun közel 100 éves múltra tekint vissza e tevékenység. Az önkéntes tűzoltókat a település lakói mindig megbecsülték, hiszen az itt élők anyagi javaik védelméért önzetlenül dolgoznak. A jászfényszarui Tűzoltó Egyesület elnökét Palócz Gábort május 28-án országos elismerésben részesítették, ennek kapcsán beszélgettem vele.
       Palócz Gábor
    1988-ban – Palócz Miklós és Hornyák Margit – gyermekeként született. A helyi általános iskola elvégzése után, a jászberényi Liska József Szakközépiskolában folytatta tanulmányát. 2006-ban érettségizett, majd 2008-ban automatizálási technikus, PLC-programozó képesítést szerzett. Diákként 15 éves korától nyári szünetben a Samsungban dolgozott. Miután technikusként végzet, 2008-ban felvételt nyert a gyárba és a felületszerelt lapgyártásnál lévő gépek karbantartását, javítását és fejlesztését végzi jelenleg is.

  • A FÉBE tevékenysége 2020 évben

    Az egyesület az elmúlt 27 évben programjaival nemcsak tagjainak, hanem az érdeklődő jászfényszarui lakosoknak és azon túl is sokszínű és sokrétű lehetőséget teremtett a közös együttlétre, a tartalmas foglalatosságra. A pandémia megjelenése és elhúzódása a tervezett rendezvényeinket nagyban befolyásolta, módosította. Előtérbe került a kutatás, a tájékoztatás a közösségi média felületén, a honlapon, a Facebook-oldalainkon.

  • A helytörténeti kutatócsoport pályázata a 2021 évre

       A FÉBE Kiss József Helytörténeti Kutatócsoportja, melyhez csatlakozott a Jászfényszaruért Alapítvány Kuratóriuma pályázatot hirdet a következő témakörökben:
       I. Téma: Családfa
    A Pályázó állítsa össze írásban (elektronikus vagy papíralapú formában) saját vagy ismerőse, esetleg egy jelentősebb helyi személy felmenőit tartalmazó családfáját, nevekkel, évszámokkal, helyszínekkel. A családfa legalább 1890-ig vezesse vissza az ősöket, lehetőleg vonultassa fel a felmenők testvéreit, unokatestvéreit, a házasságkötések időpontját, helyét, és amennyiben releváns, a felmenők foglakozását, lakóhelyét, keresztszülőket, tanúkat stb. A Pályázó lehetőség szerint csatoljon a pályamunkához fényképdokumentumokat, illusztrációkat, anekdotákat, történeteket, vagy bármely egyéb családi vonatkozású írott dokumentumokat stb. A pályamunka elkészítése során felmerülő kérdésekkel Kiss Dávid Sándorhoz lehet fordulni a következő elérhetőségeken: +36-20-932-8919; Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

  • A helytörténeti pályázat eredményhirdetése

      A februári lapszámban és a világhálón hirdette meg a FÉBE, a Kiss József Helytörténeti Kutatócsoport, a Jászfényszaruért Alapítvány Kuratóriuma három témakörben és kategóriában a helytörténeti pályázatott. Pályázhattak a településünkön lakó vagy ahhoz bármilyen módon kötődő természetes személyek.
       Családfa leírása, a hetven éve megalakult jászfényszarui KTSZ (1951-1979) története, valamint eleink búcsúztatása témaköröket jelöltünk meg.
       A pályázatunk mottója is lehetne „bátrak voltak, akik mertek”. Minimum 8000 karakter leütést tartalmazó írásos anyagot kellett összeállítani. Általános és középiskolai diákok nem nyújtottak be pályázatot.
       A felnőtt/szenior kategóriában öt pályamunka érkezett a megadott határidőre.

  • A HÓNAP ÉRTÉKTÁRI ÉRDEKESSÉGE

     Tanítói kinevezés „1917. évi julius hó 4-ikén”

       „Kivonat a jászfényszarui róm. kath. iskolaszék 1917. évi julius hó 4-ikén tartott gyülésének jegyzőkönyvéből.
       Jelen voltak: Bárdos Pál kerületi alesperes, Hebrony Kálmán plébános, iskolaszéki elnök, Harangozó János, Kapalyag János, Kiss A. Sándor, K. Kovács Imre, Márkus János, R. Nagy István, Tusor Károly. Dr. Ürményi József, Winkler Bertalan és Kertész János iskolaszéki tagok.
       Távolmaradtak: Bakó Sándor, Bartus Imre, Csákány Sándor, Ézsiás Pál, Harangozó Mihály, Jáger István, Langó Sándor, Menyhárt Fábián, Rimóczi Pál, Seress István iskolaszéki tagok.
    Elnök mindenekelőtt megállapítja, hogy a jogilag és tényleg megüresedett tanitói állásra a pályázat a „Néptanítók Lapja” 24. és a „Népnevelők Lapja” 13. számaiban szabályszerűen ki volt hirdetve, és a kitüzött határidőig 36 kérvény érkezett be és pedig 13 férfi és 23 nőtanító pályázott.”

  • A HÓNAP ÉRTÉKTÁRI ÉRDEKESSÉGE

    Egy házasságkötésről szóló értesítő a múlt század elejéről és egy névjegy

     Jászfényszaru gyógyszerészének, Fábry Eleknek (1857–1931) és Szalay Ilona (1867–1933) tanítónőnek, akik Jászfényszarun 1929-ig, ezt követően halálukig Visegrádon éltek.
    Öt gyermekük közül két lány született, Fábry Iluska (Ilona, 1895–1978), Fábry Gizike (Gizella, Kornélia 1898–1956). Idősebb lányuk házasságkötési értesítőjét tesszük közzé.

  • A hónap értéktári érdekessége - Működési engedély

       Zsámboki Zsolt adományaként a Városi Értéktárba került egy érdekes okmány. A Budapesten, 1949. június 1-jén kelt irat működési engedélyt biztosít a Jászfényszaru Állami Általános Iskola 5605. számú „Dobó Katica” csapatának.
       Egy kis visszatekintés. A Magyar Úttörők Szövetsége 1946. június 2-án alakult meg. Az egyházi iskolák államosítása 1948-ban történt meg. A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége szintén 1948-ban beolvadt az úttörőmozgalomba. A gyermekszervezet kiteljesülésére ezt követően került sor. Az általános iskola 2-4. osztályos tanulói kisdobosok, az 5-8. osztályos tanulói úttörők lehettek. A kisdobosoknak 6 pontban, az úttörőknek 12 pontban foglalták össze feladatukat. A pontok között voltak korabeli politikai ideológiai elemek, de többségében a cserkészekhez hasonló erkölcsi normákat fogalmaztak meg. A legkisebb egység az őrs 6-12 fő, a rajt 2-4 őrs alkotta, ezek osztályközösségek voltak. Az őrsök munkáját ifivezető (általános iskolából kikerült fiatalok), a rajok munkáját úttörővezető segítette, az iskolai szintű munkát a csapatvezető végezte. Az iskola rajai alkották a csapatot. A kisdobosoknak, úttörőknek külön jelképük és egyenruhájuk volt.
       Hogy Jászfényszarun, hogyan lett és mikortól a 5605 sz. Dobó Katica csapatból 1134. számú Ságvári Endre úttörőcsapat, ez további kutatást igényel. Tény, hogy a 289111 számú tagsági igazolványom 1963. január 20-án kelt, abban már az új csapatnév szerepel.    
       Félévenként 5 Ft volt a tagdíj, és Mészáros Tivadar volt a csapatvezető. A mozgalom döntően a szabadidő hasznos eltöltésével foglalkozott helyi, térségi és országos szinten. Korosztályom és a legalább 40 évesek emlékezhetnek a játékos őrsi és rajfoglalkozásokra, az iskolai úttörőtáborokra, a kulturális seregszemlékre, sportversenyekre, úttörőolimpiára.
       Sokan olvastuk a Dörmögő Dömötör, Kisdobos és Pajtás újságokat.
    A rendszerváltáskor 1990-ben sok iskolában megszűnt az úttörőcsapat, így Jászfényszarun is. Az utolsó úttörőtábort 1990-ben Szarvason tartották. Kilencven fényszarui úttörő tíz napot töltött a Holt-Körös partján. Nádudvariné Jáger Judit tudósításából tudjuk: „A gyerekek sokat csónakáztak, úsztak, asztaliteniszeztek, moziba, diszkóban vettek részt, majd változatos játékokat szerveztek. Megismerték a környéket, Cserkeszőlőt, Békésszentandrást, Gyulát…”    
       Sok helyen települési szinten újjáalakult a cserkészcsapat. Fényszarun 1990. május 10-én 868. számú Csörsz Vezér Cserkészcsapat alakult, amely nyolc évig működött. Felnőtt vezető, segítő hiányában nem tudott már tömegessé válni.
       A Magyar Úttörők Szövetsége új arculattal, egyre csökkenő létszámmal ma is működik. Százas nagyságrendű csapat és néhány ezer gyermek és felnőtt úttörőként tevékenykedik. A mozgalom iránt elkötelezett felnőtt vezetők kiöregedése, pótlásuk jelent gondot.
       A cikk kapcsán ragadom meg a lehetőséget, hogy akinek személyes tulajdonában van a jászfényszarui úttörőmozgalommal kapcsolatban dokumentum, fénykép, ajándékozza a városnak, vagy egy másolás erejéig hozza be a Városi Értéktárba.Így megmenthetők az utókornak a helyi úttörőtevékenység négy évtizedének eseményei, történései, amely az itt élők életének elvitathatatlan része volt.

    Kép és szöveg: Tóth Tibor

  • A HÓNAP ÉRTÉKTÁRI ÉRDEKESSÉGE - Régen is volt ERZSÉBET BÁL

      Az 1990-es évek közepétől, a GOLF együttes (1994) újjáalakulását követően a művelődési ház rendezet Erzsébet és Katalin bált.
       Nincs új a nap alatt. Kolozs István városunk szakavatott amatőr régésze, a minap hozott be az értéktárba egy régi nyomdai Erzsébet bálra szóló meghívót. Barna István helyi lakost és kedves családját invitálták az eseményre. A rendező a „JÁSZFÉNYSZARUI EPOSZ. LEÁNYCSOPORT” hívta a bálra az érdeklődőket.

  • A hónap értéktári érdekessége Jászfényszaru főterét ábrázoló fénykép

       A település főteréről (ma Szabadság és Szentcsalád tér) sok képeslap és fénykép is készült, amelyek általában a főtér nyugati oldaláról kelet (a templom) felé tekintenek.
       A most közzétett fénykép képeslap formátumú, de a hátlapon írás nincs (üres). Keletről nyugat felé történt az épületek megörökítése, a fotón így jól látható a községházától a Festőköz felé a mai Dózsa György út eleje. Jobb oldalon hátul a köz után a Hortáver szolgálati lakás és orvosi rendelő a község tulajdona volt, 1880 előtt iskola is működött az épületben, és volt itt kocsma is.

  • A HÓNAP ÉRTÉKTÁRI ÉRDEKESSÉGE Meghívó jótékony célú Tánczmulatságára - 1920

      Egy száz évvel ezelőtt készült nyomdai meghívót lapozgatni izgalmas élmény. Száz év távlatában korosztályomnak a családnevek ismerősen csengenek, közülük többnek ismerjük a polgári foglalkozását. Az arcokat felidézni legfeljebb régi színjátszós fotókból, a leszármazottak fotóiból már kevesen tudják. A meghívó azonban kordokumentum, sok mindenről árulkodik.
       A tánczmulatságot a jászfényszarui ifjúság rendezte (a nyár elején) 1920. június 13-án (ez egy vasárnapi nap volt) a szabadban, a jászfényszarui erdőben, (volt B terv is) alkalmatlan idő esetén a szövetkezet (Hanga) vendéglőjében. Ismereteink szerint a nagyvendéglő a község tulajdonában volt, a szövetkezet bérelhette az épületet. A célkitűzés nemes, az első világháborúból a községbe 186 fő nem tért haza, hős katonaként haltak meg a frontokon. A hazatértek között sok volt a hadirokkant, akik részben vagy nagy részben munkaképtelenné váltak. A megélhetésük segítésére fordították a rendezvény tiszta bevételét. „Belépődij: tetszés-szerint. A rendezvény kezdete délután 2 órakor, vége reggel. A zenét Farkass Jenő zenekara szolgáltatja. A legjobb hüsitő italokról a rendezőség gondoskodik.”

  • A HÓNAP ÉRTÉKTÁRI ÉRDEKESSÉGE Polgári iskolai bizonyítvány - 1914

     Iskolatörténeti állomások: a népoktatás, középfokú oktatás (polgári iskola), tudományos oktatás (gimnáziumok).
       A négy majd hat elemi és két ismétlő képezte a népoktatást. Elvégzése kötelező, ingyenes volt, az írást, a számolást, az olvasást és általános alapismereteket nyújtott.
       A középfokú oktatás már nem volt kötelező, és nem volt ingyenes. Elvégzése már bizonyos lehetőséget teremtett a továbbtanulásra, illetve nagyobb alapműveltséget biztosított. A gyakorlati életre való felkészítésre helyezte a hangsúlyt. Továbblépés lehetősége felsőkereskedelmi, felső-mezőgazdasági iskolába, tanítóképző intézetbe lehetett, ezzel viszonylag kevesen éltek.

  • A HÓNAP ÉRTÉKTÁRI ÉRDEKESSÉGE Vizsgálati bizonyítvány 1915.

    A Vizsgálati bizonyítvány 106 évvel korábban, 1915 júniusában Budapesten került kiállításra, mely igazolja, hogy Pénzes Miklós (1883) a gőzgépkezelőkre „nézve előirt vizsgálatot a mai napon alulirt vizsgáló bizottság előtt sikerrel letette.”
    Az okmány érdekessége az 1914. évi 1 koronás, mai szóhasználattal lerótt „illeték” bélyeg.
    Az okmány tulajdonosának fia Pénzes Miklós an.: Jáger Anna, született Tápióság, 1910. október 30., 1930-ban Egerben szerezte tanítói képesítését, és 1936 és 1970 között a jászfényszarui iskolában tanított, itt élt.
    Az okirat Pénzes Miklós hagyatékából, Kiss József (1924–1989) tanár, helytörténeti kutató iratanyagaként került az értéktárba.

    Kép és szöveg: Tóth Tibor

    Fotó:
    Vizsgálati bizonyítvány

  • A Jászfényszarui Lovasbandárium a későbbi Szűcs Mihály Huszárbandérium első oklevele 1995. október 21.

  • A tízedik Kemence ünnepe másként

    2011-ben az önkormányzati beruházásból a Kiss József Helytörténeti Gyűjtemény udvarán közösségi kemence létesült. A FÉBE elhatározta, az új kenyér ünnepén augusztus 20-án délután minden évben megrendezi a Kemence ünnepét. A változatos kulturális program után, az udvari kemencében sült kenyeret, különböző feltétekkel kóstoltuk meg.
       Az első két alkalommal helyi háziasszonyok készítették el a kenyérnek valót. Az utóbbi hét ünnepség kapcsán már 19-én Németh Ákos pékmester önkéntes munkában (jászfényszarui feleség kapcsán) készítette elő a sütésre a kenyereket. A kemence felfűtését döntően Víg Antal végezte. A pandémia miatt 2020-ban elmaradt a rendezvény.
       A tízedik jubileumi Kemence ünnepét másként rendezzük, meg mint eddig. A pékmesterünk – munkahely változtatás miatt – augusztus 19-re nem tud szabadságot kivenni. Így máshol sült házi kenyeret tudunk megkóstolni az ünnepség kapcsán.
       A jubileumi rendezvényt augusztus 20-án 15 órai kezdettel a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár nagytermében tartjuk. A jelenlegi járványügyi rendelkezések szerint mivel a résztvevők a programon asztaloknál ülnek, így oltási igazolvány megléte nem szükséges.
       A tízedik ünnepségünkkel, változatos programmal szeretnék marandó élményt nyújtani a résztvevőinek.
       A műsorban fellépnek: Vanya-Lőrincz Veronika színész, énekes, előadóművész, Farkas Zoltán színész, énekes, ceremóniamester és a Tóalmási Titánok.
       A műsorközben és utána is mindenki kedvére kóstolhatja meg az újkenyeret, feltétekkel és italokkal olthatja szomjúságát.
       Mindenkit szeretettel várunk a rendezvényre.
    Tóth Tibor

    Fotó: két fellépő művész

  • Áldott, békés ünnepeket!

    kari 2