2021

Egy házasságkötésről szóló értesítő a múlt század elejéről és egy névjegy

 Jászfényszaru gyógyszerészének, Fábry Eleknek (1857–1931) és Szalay Ilona (1867–1933) tanítónőnek, akik Jászfényszarun 1929-ig, ezt követően halálukig Visegrádon éltek.
Öt gyermekük közül két lány született, Fábry Iluska (Ilona, 1895–1978), Fábry Gizike (Gizella, Kornélia 1898–1956). Idősebb lányuk házasságkötési értesítőjét tesszük közzé.

   Zsámboki Zsolt adományaként a Városi Értéktárba került egy érdekes okmány. A Budapesten, 1949. június 1-jén kelt irat működési engedélyt biztosít a Jászfényszaru Állami Általános Iskola 5605. számú „Dobó Katica” csapatának.
   Egy kis visszatekintés. A Magyar Úttörők Szövetsége 1946. június 2-án alakult meg. Az egyházi iskolák államosítása 1948-ban történt meg. A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége szintén 1948-ban beolvadt az úttörőmozgalomba. A gyermekszervezet kiteljesülésére ezt követően került sor. Az általános iskola 2-4. osztályos tanulói kisdobosok, az 5-8. osztályos tanulói úttörők lehettek. A kisdobosoknak 6 pontban, az úttörőknek 12 pontban foglalták össze feladatukat. A pontok között voltak korabeli politikai ideológiai elemek, de többségében a cserkészekhez hasonló erkölcsi normákat fogalmaztak meg. A legkisebb egység az őrs 6-12 fő, a rajt 2-4 őrs alkotta, ezek osztályközösségek voltak. Az őrsök munkáját ifivezető (általános iskolából kikerült fiatalok), a rajok munkáját úttörővezető segítette, az iskolai szintű munkát a csapatvezető végezte. Az iskola rajai alkották a csapatot. A kisdobosoknak, úttörőknek külön jelképük és egyenruhájuk volt.
   Hogy Jászfényszarun, hogyan lett és mikortól a 5605 sz. Dobó Katica csapatból 1134. számú Ságvári Endre úttörőcsapat, ez további kutatást igényel. Tény, hogy a 289111 számú tagsági igazolványom 1963. január 20-án kelt, abban már az új csapatnév szerepel.    
   Félévenként 5 Ft volt a tagdíj, és Mészáros Tivadar volt a csapatvezető. A mozgalom döntően a szabadidő hasznos eltöltésével foglalkozott helyi, térségi és országos szinten. Korosztályom és a legalább 40 évesek emlékezhetnek a játékos őrsi és rajfoglalkozásokra, az iskolai úttörőtáborokra, a kulturális seregszemlékre, sportversenyekre, úttörőolimpiára.
   Sokan olvastuk a Dörmögő Dömötör, Kisdobos és Pajtás újságokat.
A rendszerváltáskor 1990-ben sok iskolában megszűnt az úttörőcsapat, így Jászfényszarun is. Az utolsó úttörőtábort 1990-ben Szarvason tartották. Kilencven fényszarui úttörő tíz napot töltött a Holt-Körös partján. Nádudvariné Jáger Judit tudósításából tudjuk: „A gyerekek sokat csónakáztak, úsztak, asztaliteniszeztek, moziba, diszkóban vettek részt, majd változatos játékokat szerveztek. Megismerték a környéket, Cserkeszőlőt, Békésszentandrást, Gyulát…”    
   Sok helyen települési szinten újjáalakult a cserkészcsapat. Fényszarun 1990. május 10-én 868. számú Csörsz Vezér Cserkészcsapat alakult, amely nyolc évig működött. Felnőtt vezető, segítő hiányában nem tudott már tömegessé válni.
   A Magyar Úttörők Szövetsége új arculattal, egyre csökkenő létszámmal ma is működik. Százas nagyságrendű csapat és néhány ezer gyermek és felnőtt úttörőként tevékenykedik. A mozgalom iránt elkötelezett felnőtt vezetők kiöregedése, pótlásuk jelent gondot.
   A cikk kapcsán ragadom meg a lehetőséget, hogy akinek személyes tulajdonában van a jászfényszarui úttörőmozgalommal kapcsolatban dokumentum, fénykép, ajándékozza a városnak, vagy egy másolás erejéig hozza be a Városi Értéktárba.Így megmenthetők az utókornak a helyi úttörőtevékenység négy évtizedének eseményei, történései, amely az itt élők életének elvitathatatlan része volt.

Kép és szöveg: Tóth Tibor

  Az 1990-es évek közepétől, a GOLF együttes (1994) újjáalakulását követően a művelődési ház rendezet Erzsébet és Katalin bált.
   Nincs új a nap alatt. Kolozs István városunk szakavatott amatőr régésze, a minap hozott be az értéktárba egy régi nyomdai Erzsébet bálra szóló meghívót. Barna István helyi lakost és kedves családját invitálták az eseményre. A rendező a „JÁSZFÉNYSZARUI EPOSZ. LEÁNYCSOPORT” hívta a bálra az érdeklődőket.

   A település főteréről (ma Szabadság és Szentcsalád tér) sok képeslap és fénykép is készült, amelyek általában a főtér nyugati oldaláról kelet (a templom) felé tekintenek.
   A most közzétett fénykép képeslap formátumú, de a hátlapon írás nincs (üres). Keletről nyugat felé történt az épületek megörökítése, a fotón így jól látható a községházától a Festőköz felé a mai Dózsa György út eleje. Jobb oldalon hátul a köz után a Hortáver szolgálati lakás és orvosi rendelő a község tulajdona volt, 1880 előtt iskola is működött az épületben, és volt itt kocsma is.

  Egy száz évvel ezelőtt készült nyomdai meghívót lapozgatni izgalmas élmény. Száz év távlatában korosztályomnak a családnevek ismerősen csengenek, közülük többnek ismerjük a polgári foglalkozását. Az arcokat felidézni legfeljebb régi színjátszós fotókból, a leszármazottak fotóiból már kevesen tudják. A meghívó azonban kordokumentum, sok mindenről árulkodik.
   A tánczmulatságot a jászfényszarui ifjúság rendezte (a nyár elején) 1920. június 13-án (ez egy vasárnapi nap volt) a szabadban, a jászfényszarui erdőben, (volt B terv is) alkalmatlan idő esetén a szövetkezet (Hanga) vendéglőjében. Ismereteink szerint a nagyvendéglő a község tulajdonában volt, a szövetkezet bérelhette az épületet. A célkitűzés nemes, az első világháborúból a községbe 186 fő nem tért haza, hős katonaként haltak meg a frontokon. A hazatértek között sok volt a hadirokkant, akik részben vagy nagy részben munkaképtelenné váltak. A megélhetésük segítésére fordították a rendezvény tiszta bevételét. „Belépődij: tetszés-szerint. A rendezvény kezdete délután 2 órakor, vége reggel. A zenét Farkass Jenő zenekara szolgáltatja. A legjobb hüsitő italokról a rendezőség gondoskodik.”