Értéktári érdekességek
Rubint Zoltán – Rubint János (1889-1955) és Kovács Ilona (1889-1970) – szülők negyedik gyermekeként Jászfényszarun, 1920. március 8-án született. Az Egri Érseki Hittudományi Főiskolát elvégezve, 1944, március 19-én szentelték pappá, első szentmiséjét szülő falujában tartotta március 25-én. Az első hely pedig ahol választott hivatását gyakorolta Ózd melletti Hódoscsépány. Az életpálya következő állomásai: Szendrő, Karcag, Kuncsorba, Jászberény, Nyíregyháza, Jászszentandrás és 1961-től Kál. Kálban gyökeret eresztett, megszerette a káli embereket azok pedig Őt. 1992 tavaszán címzetes kanonoki kinevezést kapott az egri érsektől.
75 évesen nyugdíjba vonult, a káli hívek 34 évi szolgálat után méltóképen búcsúztak tőle. Kompolton élt, 1999. február 6-én megtért teremtőjéhez. A Káli altemplomban helyezték örök nyugalomra.
- Részletek
A mezőgazdasági termények zárolásáról szóló, 1940-ben megjelent rendelet először kiterjedt a kenyérgabonára, hüvelyesekre, kukoricára, burgonyára, valamint a szárított és víztelenített zöldségre és főzelékfélékre. 1941-ben a zárolás tovább terjedt a legfontosabb termékek közül a cukorrépára, dohányra, ipari növényekre és az összes gabonafélére.
- Részletek
Magyarországon a tanácsokat az 1950. évi I. törvény hozta létre és számos törvénymódosítás után 1990-ig működött.
A tanács első helyhatósági választás időpontja 1950. október 22-én volt. A négy évre szóló megbízás lejárta után a második választás 1954. november 28-án történt. A 60 fős testületet lakókörzetenként választották meg. A külterületen akkor még sokan laktak, így dőlőnként választottak a tanácsba tagot.
- Részletek
A „8 Óraiujság” Budapesten 1920. június 8. Kedd, VI. évfolyam, 136. sz. a címoldali beharangozó után a 2. oldalától a 4. oldalig részletesen tudósítottak „Apponyi Albert belső békét és jogrendet követel.” címmel a Jászberényi látogatásáról.
Apponyi 1921-től lett Jászfényszaru első díszpolgára.
- Részletek






