Értéktári érdekességek
Jászfényszarun, hogy mikor telepítették az első szőlőtőkéket nincs írásos nyoma. Az 1699-ben Pentz János egri kamarai prefektus a bécsi udvar megbízásából összeírást végzett ekkor a Jászságban csupán három településen írtak össze szőlőterületet, Berényen kívül még Apátiban és Fényszaruban. A többi falu ekkor még nem rendelkezett szőlővel. Fényszarun 26 kapásban 3 kat. hold szőlővel rendelkezett. A megmaradt földrajzi nevek az Öregszőlő az Újszőlő jelzi, hogy a településen szőlőművelésnek nagy hagyománya, a megélhetés egyik formája volt. A XX. század első felében az 1932 leírás szerint négy Kaló Márton, Rimóczi Pál, Rubint János, Winkler Bertalan szőlőbirtokos tartottak nyílván a településen.
A nagyüzemi gazdálkodás 1959-es bevezetése sem kedvezett a kisebb parcelláknak, akadályozták a gépi művelést. Így a település északi Homok tanyai részen maradtak meg kisebb nagyobb parcellák. A helyi Béke Mg. Tsz. 1963-ban és 1965-ben kétszer 30 ha nagyüzemi művelésre alkalmas szőlőt telepített a mai ipari park helyén (kifelé haladva a főút baloldalán). A kétkezi hozzáértő dolgozók nyugdíjba vonulásával munkaerőgondok miatt 1982-ben a szőlőültetvény kivágásra került.
Ma már egyes családi házaknál néhány sor lugas többségében direkttermű vagy néhány tőke csemegeszőlő fajta található.
A szüret befejezése után vigadalomként a 20. század elejétől szüreti felvonulást este bált tartottak ennek nagy hagyománya volt a községben. A felvonulók között volt látható a bíró, bíróné, jegyző a csikós leányok, legények, kéményseprő stb. A városi értéktárban a legkorábbi kb. 1935-36-es fénykép a csikós fiúkat és lányokat ábrázolja.
Jászfényszarun az utolsó nagyszabású szüreti felvonulást és bált a Béke Mg. Tsz. KISZ-szervezete, Tóth György titkársága alatt, szervezésével 1967 őszén tartották.
Ma már az csak az óvodások emlékeznek illetve elevenítik meg, – a az óvoda falain belül – a régi hagyományt.
Tóth Tibor
Fotó: Városi Értéktár archívuma
- A hirdetés mentése sikerült
Az Erdélyből származó dr. Hortáver József (1886-1968) 40 évig, az első helyi születésű orvos dr. Sándor Imre (1910-1985) 17 éven át dolgozott a településen. Az ő gyógyító tevékenységüknek állít örök emléket, a Fényszaruiak Baráti Egyesülete által, 2001. októbert 21-én az Alfaipari Rt. jászfényszarui üzemének homlokzati falán, (Dózsa György út 13. szám) az Orvos találkozó alkalmából felavatott bronz arcplasztikával ellátott fekete márványtábla.
2010. évben dr. Sándor Imre születésének centenáriuma, 2011. évben dr. Hortáver József születésének 125. évfordulója alkalmából a FÉBE megemlékezést és koszorúzási ünnepséget szervezett.
A Városi Értéktárban található két orvosi recept közzétételével emlékezzünk a két orvosra. Az egyik 1959-ben a másik 1961-ben íródott. A recepten a gyógyszerek ára is szerepel. Köszönjük Kiss Tibornak az írat adományozást. A gyógyszertál bélyegzőjét még nem cserélték le, korábban a mai Szabadság utat hívták Sztálin útnak.
Tóth Tibor
- A hirdetés mentése sikerült
Az iparban dolgozóknak a munkakönyv 1950-től a munkaviszony igazolására szolgált. A munkakönyv intézményét 1992-ben megszüntették.
A mezőgazdasági szövetkezetek szervezését 60 évvel ezelőtt kezdték el, a településünkön 1959. október 1-el több szövetkezet is alakult. A mezőgazdaságban dolgozó tagok esetében - a nyugdíj-megállapításnál - a szolgálati idő elismerésére szolgált a Tagkönyvbe bejegyzett adatok. A szövetkezeti tagoknak is 1979. július 12. után a jogviszony igazolásaként a tagkönyvet felváltotta a munkakönyv.
Az értéktárnak adományozott tagkönyvet a „Lehelkürt” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet állította ki Zsólyomi Nándorné részére, a tagsági viszony kezdete 1960. május 14-én kezdődött és Koczka Pál tsz. elnök írta alá. A szövetkezet 1959. október 1-től – 1974. december 31-ig működött, 1975. január 1-el egyesült a Béke Mg. Tsz-el.
A tagkönyvben Kiss Piroska jegyezte be évente a munkával töltött napok számát és az éves keresetet. 1967 évben Zsólyomi Nándorné 219 napot dolgozott az éves keresete 9.610,- Ft volt.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
- A hirdetés mentése sikerült
Recept tartóban egy recept 1941-ből
Emlékezés Dr. Vámos Gyula orvosra és Herczegh Imre gyógyszerészre
Dr. Vámos Gyula családjával Jászfényszarun élt, a festőköz baloldalán lévő házban (amely kb. tíz éve lebontásra került) laktak. Dr. Vámos Gyula által 1941. március 29-én megírt recept, Herczegh Imre gyógyszerész „Reménység” Gyógyszertára recept tartójában maradt fenn az utókor számára, melyet a Városi Értéktárban őrzünk.
Dr. Vámos Gyula (45 éves), Dr. Vámos Gyuláné (33 éves) és fiuk Vámos Ferenc (13 éves) nevei szerepel a Zsidó áldozatok emlékművén.
- A hirdetés mentése sikerült
A Városi Értéktár iratgyűjteményében található Kiss Tibor által adományozott képeslap.
A XXI. században a fiatalok a modern technika segítségével kommunikálnak egymással, mobiltelefon, sms, internet, messenger.
A múlt század első felében még szerényebb eszközök és lehetőségek álltak rendelkezésre. A képeslapra ragasztott bélyegek állásával „jelbeszéd” formájában is közölhettek érzéseket, eseményeket a szerelmesek egymással. Nem volt gyors, de romantikus igen. ?
Kép és szöveg: Tóth Tibor
- A hirdetés mentése sikerült