Értéktári érdekességek
A január és február a farsang időszaka a bálok szezonja így volt ez régen is. Jászfényszarun 1945 előtt is sok közösség szervezett bálokat, különböző helyeken. A legrangosabb bált az iparosok a település legelegánsabb helyén a Kaszinó étteremben tartották.
Az ipartestületek helyét 1948-ban átvette a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szövetsége). A nagyobb településeken megalakultak a helyi szervezetei és tovább vitték az iparos bálok hagyományát.
- Részletek
Gróf Károlyi Sándor munkájának és az akkori mezőgazdasági miniszternek köszönhetően 1888. évben az országgyűlés napirendjén már szerepelt a szövetkezetek témája. Az 1896-os agrárprogram tartalmazta a szövetkezetek támogatását. Az 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvény alapján létrejött a termelő- értékesítő és fogyasztási szövetkezetek a Hangya központja. 1940-ben országosan 400-nál több boltja volt.
Kiss József tanár, helytörténeti kutató tanulmányából tudjuk a Hangya szövetkezetet Jászfényszarun 1912-ben kezdték el szervezni. Kiss Sándor lett az elnöke. A Rimóczi-kastély helyén nyílt meg először a Hangya szövetkezet boltja és Kalocsai Sándor lett az üzletvezető. Rimóczi Pál által a házmegvásárlása után az üzlet a Dózsa György út 2. alatti épületbe költözött, 1942-től 1944. november 17-ig Kovács Dezső vezette az üzletet.
- Részletek
A nagyüzemi gazdálkodás 1959-es bevezetése sem kedvezett a kisebb parcelláknak, akadályozták a gépi művelést. Így a település északi Homok tanyai részen maradtak meg kisebb nagyobb parcellák. A helyi Béke Mg. Tsz. 1963-ban és 1965-ben kétszer 30 ha nagyüzemi művelésre alkalmas szőlőt telepített a mai ipari park helyén (kifelé haladva a főút baloldalán). A kétkezi hozzáértő dolgozók nyugdíjba vonulásával munkaerőgondok miatt 1982-ben a szőlőültetvény kivágásra került.
Ma már egyes családi házaknál néhány sor lugas többségében direkttermű vagy néhány tőke csemegeszőlő fajta található.
A szüret befejezése után vigadalomként a 20. század elejétől szüreti felvonulást este bált tartottak ennek nagy hagyománya volt a községben. A felvonulók között volt látható a bíró, bíróné, jegyző a csikós leányok, legények, kéményseprő stb. A városi értéktárban a legkorábbi kb. 1935-36-es fénykép a csikós fiúkat és lányokat ábrázolja.
Jászfényszarun az utolsó nagyszabású szüreti felvonulást és bált a Béke Mg. Tsz. KISZ-szervezete, Tóth György titkársága alatt, szervezésével 1967 őszén tartották.
Ma már az csak az óvodások emlékeznek illetve elevenítik meg, – a az óvoda falain belül – a régi hagyományt.
Tóth Tibor
Fotó: Városi Értéktár archívuma
- Részletek
Az Erdélyből származó dr. Hortáver József (1886-1968) 40 évig, az első helyi születésű orvos dr. Sándor Imre (1910-1985) 17 éven át dolgozott a településen. Az ő gyógyító tevékenységüknek állít örök emléket, a Fényszaruiak Baráti Egyesülete által, 2001. októbert 21-én az Alfaipari Rt. jászfényszarui üzemének homlokzati falán, (Dózsa György út 13. szám) az Orvos találkozó alkalmából felavatott bronz arcplasztikával ellátott fekete márványtábla.
2010. évben dr. Sándor Imre születésének centenáriuma, 2011. évben dr. Hortáver József születésének 125. évfordulója alkalmából a FÉBE megemlékezést és koszorúzási ünnepséget szervezett.
A Városi Értéktárban található két orvosi recept közzétételével emlékezzünk a két orvosra. Az egyik 1959-ben a másik 1961-ben íródott. A recepten a gyógyszerek ára is szerepel. Köszönjük Kiss Tibornak az írat adományozást. A gyógyszertál bélyegzőjét még nem cserélték le, korábban a mai Szabadság utat hívták Sztálin útnak.
Tóth Tibor
- Részletek
Az iparban dolgozóknak a munkakönyv 1950-től a munkaviszony igazolására szolgált. A munkakönyv intézményét 1992-ben megszüntették.
A mezőgazdasági szövetkezetek szervezését 60 évvel ezelőtt kezdték el, a településünkön 1959. október 1-el több szövetkezet is alakult. A mezőgazdaságban dolgozó tagok esetében - a nyugdíj-megállapításnál - a szolgálati idő elismerésére szolgált a Tagkönyvbe bejegyzett adatok. A szövetkezeti tagoknak is 1979. július 12. után a jogviszony igazolásaként a tagkönyvet felváltotta a munkakönyv. 
Az értéktárnak adományozott tagkönyvet a „Lehelkürt” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet állította ki Zsólyomi Nándorné részére, a tagsági viszony kezdete 1960. május 14-én kezdődött és Koczka Pál tsz. elnök írta alá. A szövetkezet 1959. október 1-től – 1974. december 31-ig működött, 1975. január 1-el egyesült a Béke Mg. Tsz-el.
A tagkönyvben Kiss Piroska jegyezte be évente a munkával töltött napok számát és az éves keresetet. 1967 évben Zsólyomi Nándorné 219 napot dolgozott az éves keresete 9.610,- Ft volt.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
- Részletek
