Értéktári érdekesség - október a szüret hónapja

   Jászfényszarun, hogy mikor telepítették az első szőlőtőkéket nincs írásos nyoma. Az 1699-ben Pentz János egri kamarai prefektus a bécsi udvar megbízásából összeírást végzett ekkor a Jászságban csupán három településen írtak össze szőlőterületet, Berényen kívül még Apátiban és Fényszaruban. A többi falu ekkor még nem rendelkezett szőlővel. Fényszarun 26 kapásban 3 kat. hold szőlővel rendelkezett. A megmaradt földrajzi nevek az Öregszőlő az Újszőlő jelzi, hogy a településen szőlőművelésnek nagy hagyománya, a megélhetés egyik formája volt. A XX. század első felében az 1932 leírás szerint négy Kaló Márton, Rimóczi Pál, Rubint János, Winkler Bertalan szőlőbirtokos tartottak nyílván a településen.
   A nagyüzemi gazdálkodás 1959-es bevezetése sem kedvezett a kisebb parcelláknak, akadályozták a gépi művelést. Így a település északi Homok tanyai részen maradtak meg kisebb nagyobb parcellák. A helyi Béke Mg. Tsz. 1963-ban és 1965-ben kétszer 30 ha nagyüzemi művelésre alkalmas szőlőt telepített a mai ipari park helyén (kifelé haladva a főút baloldalán). A kétkezi hozzáértő dolgozók nyugdíjba vonulásával munkaerőgondok miatt 1982-ben a szőlőültetvény kivágásra került.
   Ma már egyes családi házaknál néhány sor lugas többségében direkttermű vagy néhány tőke csemegeszőlő fajta található.
   A szüret befejezése után vigadalomként a 20. század elejétől szüreti felvonulást este bált tartottak ennek nagy hagyománya volt a községben. A felvonulók között volt látható a bíró, bíróné, jegyző  a csikós leányok, legények, kéményseprő stb. A városi értéktárban a legkorábbi kb. 1935-36-es fénykép a csikós fiúkat és lányokat ábrázolja.
   Jászfényszarun az utolsó nagyszabású szüreti felvonulást és bált a Béke Mg. Tsz. KISZ-szervezete, Tóth György titkársága alatt, szervezésével 1967 őszén tartották.
   Ma már az csak az óvodások emlékeznek illetve elevenítik meg, – a  az óvoda falain belül – a régi hagyományt.

Tóth Tibor  

Fotó: Városi Értéktár archívuma