Értéktári érdekességek
Pénzes Miklós 1910-ben Tápióság településen született, kántor-tanítóiképesítést szerzett és 26 évesen, 1936-ban a Jászfényszarui Katolikus Iskolaszék helyettes majd rendes tanítónak választotta meg. Itt telepedett le, nősült meg és 34 éven át 60 éves koráig - nyugdíjba vonulásáig - itt tanított. A sorok íróját is ének tantárgyból tanította. Így még az idősebb korosztály emlékezhet személyére.
- Részletek
Hivatalos megyei kiadványból ismerjük, hogy 1932 évben Galata László volt Jászfényszaru gyógyszerésze.
Pontosan nem ismert, de néhány éven belül a 30-as év közepétől került ide Herczegh Imre és Herczeg Imréné született Soós Ilona, mind ketten gyógyszerész végzettséggel rendelkeztek. A Reménység Gyógyszertár a Szabadság út 10. szám alatti házban működött. Az épület közepén az utcára nyíló ajtón lehetett a gyógyszertárba bejutni. A lakásuk is az épületben volt kialakítva. A gyógyszertartó doboz is ebből az időszakból származik, megállapítathatjuk több mint 70 éves.
- Részletek
A Városi Értéktárban maradt fenn ez a 75 éves díszes okirat, amelyet abban az időben országosan ezrével állítottak ki. A nyomdai nyomtatványt központilag készítették és helyben töltötték ki a Földigénylő Bizottságok. Jászfényszarun a Községi Földigénylő Bizottság elnökének Dányi Jánost választották meg, akinek saját kezű aláírását a lapalján láthatjuk.
- Részletek
Danassy Mária tanító 30 évet töltött el a jászfényszarui Katolikus Elemi iskolában. Nevével Jászfényszarun először az 1911/12-es tanévben találkozunk, ekkor II. osztályban 97 fő leánygyermeket tanított. Honnan érkezett ide nem tudjuk. Az illetményjegyzék szerint az 1940/41-es tanévben találkozunk utoljára nevével ekkor nyugdíjba vonult.
Néhány tanítványaival készült csoportkép is fenn maradt. Tanítványai, akiket a 1940/41-es tanívben tanított, aki még köztünk él legalább 86 éves. Mélyen vallásos volt, katolikus közösségeket vezetett, előfizetője volt a Jászsági Katolikus Híradónak.
- Részletek
A Városi Értéktár február hónapban egy héten belül két közel azonos régi érdekes dokumentumot kapott Liziczai Józseftől és Kolozs Sándortól, melyet megosztunk lapunk olvasóival. Nincs új a nap alatt szokták mondani, meg a történelem ismétli önmagát, némi igazság lehet a mondásokban. Az autók törzskönyvét 1999. január 1-től vezették be hazánkba.
A két világháború között az akkor élők egy részének a kerékpár volt a járműve, ez sem adatott meg mindenkinek. Így nem véletlen, hogy a kerékpároknak volt fényképes Igazoló-jegy vagy Kerékpáros személyazonossági igazolványa. Gyerekkoromban emlékszem, hogy az első kerékagynál fémkeretbe foglalt tábla volt minden kerékpáron, melyen a tulajdonos neve és címe volt feltüntetve. Később ez már nem volt kötelező eleme a kerékpároknak. Manapság a helyi rendőrőrs tagjai egyedi azonosító számot gravíroznak a vázban elősegítve szükség esetén a kerékpár megtalálását.
- Részletek