Értéktári érdekességek
A négy majd hat elemi és két ismétlő képezte a népoktatást. Elvégzése kötelező, ingyenes volt, az írást, a számolást, az olvasást és általános alapismereteket nyújtott.
A középfokú oktatás már nem volt kötelező, és nem volt ingyenes. Elvégzése már bizonyos lehetőséget teremtett a továbbtanulásra, illetve nagyobb alapműveltséget biztosított. A gyakorlati életre való felkészítésre helyezte a hangsúlyt. Továbblépés lehetősége felsőkereskedelmi, felső-mezőgazdasági iskolába, tanítóképző intézetbe lehetett, ezzel viszonylag kevesen éltek.
- A hirdetés mentése sikerült
A tánczmulatságot a jászfényszarui ifjúság rendezte (a nyár elején) 1920. június 13-án (ez egy vasárnapi nap volt) a szabadban, a jászfényszarui erdőben, (volt B terv is) alkalmatlan idő esetén a szövetkezet (Hanga) vendéglőjében. Ismereteink szerint a nagyvendéglő a község tulajdonában volt, a szövetkezet bérelhette az épületet. A célkitűzés nemes, az első világháborúból a községbe 186 fő nem tért haza, hős katonaként haltak meg a frontokon. A hazatértek között sok volt a hadirokkant, akik részben vagy nagy részben munkaképtelenné váltak. A megélhetésük segítésére fordították a rendezvény tiszta bevételét. „Belépődij: tetszés-szerint. A rendezvény kezdete délután 2 órakor, vége reggel. A zenét Farkass Jenő zenekara szolgáltatja. A legjobb hüsitő italokról a rendezőség gondoskodik.”
- A hirdetés mentése sikerült
Egy kutató sokszor találkozik és bosszankodik a „folyó évi vagy folyó év” megjelölés miatt, különösen, ha az egy több tíz évvel ezelőtt készített meghívón vagy más egyéb iraton szerepel. Ezután kezdődhet a „nyomozás”, mikor is volt a folyó év? Szerencsés estben korábbi kutatásokból pontosítani lehet az időpontot.
„Meghívó. A jászfényszarui „Casino Egyesület” folyó évi október 12-én saját helyíségében a „Casino Egyesület” könyvtára javára jótékonycélu Hangversenyt rendez, melyre t. (tisztelt) Címet és b. (becses) családját tisztelettel meghívja az Elnökség. Kezdete este 8 órakor. Belépődíj: Személyenkint 1 korona. Családjegy 3 korona. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hírlapilag nyugtázunk. A hölgyeket kérjük egyszerü ruhában megjelenni. Hangverseny után tánc.”
A meghívó hátlapján találhatók a műsorban elhangzó művek és a közreműködők nevei.
Fábry Elek gyógyszerész három gyermekére épül döntően a műsor, akik Jászfényszarun születtek, Fábry Dezső (1893–1970), Fábry Iluska (Ilona, 1895–1978), Fábry Gizike (Gizella 1898–1956). Marcsány Győző (Marcsányi) 1912-1921 között tanított itt a római katolikus elemi iskolában, az egyházmegyei nyomtatott évenkénti kiadványban Marcsányiként szerepel. Koós János (Koósch) 1904–1913 között szintén itt tanított a római katolikus elemi iskolában, az egyházmegyei nyomtatott évenkénti kiadványban Koósch családnévvel írták. Aczél József 1911–1912-ben káplánként itt teljesített lelki szolgálatot. Dr. Ürményi Józsefné a főjegyző felesége, de tanítói képesítéssel rendelkezett. A férj dr. Ürményi József 1911–1918 között töltötte be Jászfényszarun a főjegyezői tisztséget. A feleség 1917–1918-ban tanított a helyi elemi iskolában.
A fentieket értékelve a hangverseny 1911-ben, de inkább 1912-ben lehetett, mivel Marcsányi 1912-ben érkezett.
A meghívóból sok egyéb dolog hitelt érdemlően kiderül: a múlt század elején létezett Jászfényszarun Casino Egyesület, és az is, hogy volt az egyesületnek saját könyvtára, amelynek bővítésére szervezték a rendezvényt. A műsor sokszínűsége, a közreműködők zenei műveltsége is sokatmondó.
Így, 110 évvel az esemény után is megállapítható, elődeink is sokat tettek az itt élők műveltségének gyarapításáért, szórakozásáért. Jó ezt nem csak gondolni, hanem a meghívó alapján tényként kezelni.
A meghívót Fábry Dezső leányától, Fábry Katalintól kaptuk. Köszönjük, hogy megőrizték a családi és egyben helytörténeti ereklyét.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
Fotó: A meghívó elő és hátlapja
- A hirdetés mentése sikerült
Tanítói kinevezés „1917. évi julius hó 4-ikén”
„Kivonat a jászfényszarui róm. kath. iskolaszék 1917. évi julius hó 4-ikén tartott gyülésének jegyzőkönyvéből.
Jelen voltak: Bárdos Pál kerületi alesperes, Hebrony Kálmán plébános, iskolaszéki elnök, Harangozó János, Kapalyag János, Kiss A. Sándor, K. Kovács Imre, Márkus János, R. Nagy István, Tusor Károly. Dr. Ürményi József, Winkler Bertalan és Kertész János iskolaszéki tagok.
Távolmaradtak: Bakó Sándor, Bartus Imre, Csákány Sándor, Ézsiás Pál, Harangozó Mihály, Jáger István, Langó Sándor, Menyhárt Fábián, Rimóczi Pál, Seress István iskolaszéki tagok.
Elnök mindenekelőtt megállapítja, hogy a jogilag és tényleg megüresedett tanitói állásra a pályázat a „Néptanítók Lapja” 24. és a „Népnevelők Lapja” 13. számaiban szabályszerűen ki volt hirdetve, és a kitüzött határidőig 36 kérvény érkezett be és pedig 13 férfi és 23 nőtanító pályázott.”
- A hirdetés mentése sikerült
Egy kis visszatekintés. A Magyar Úttörők Szövetsége 1946. június 2-án alakult meg. Az egyházi iskolák államosítása 1948-ban történt meg. A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége szintén 1948-ban beolvadt az úttörőmozgalomba. A gyermekszervezet kiteljesülésére ezt követően került sor. Az általános iskola 2-4. osztályos tanulói kisdobosok, az 5-8. osztályos tanulói úttörők lehettek. A kisdobosoknak 6 pontban, az úttörőknek 12 pontban foglalták össze feladatukat. A pontok között voltak korabeli politikai ideológiai elemek, de többségében a cserkészekhez hasonló erkölcsi normákat fogalmaztak meg. A legkisebb egység az őrs 6-12 fő, a rajt 2-4 őrs alkotta, ezek osztályközösségek voltak. Az őrsök munkáját ifivezető (általános iskolából kikerült fiatalok), a rajok munkáját úttörővezető segítette, az iskolai szintű munkát a csapatvezető végezte. Az iskola rajai alkották a csapatot. A kisdobosoknak, úttörőknek külön jelképük és egyenruhájuk volt.
Hogy Jászfényszarun, hogyan lett és mikortól a 5605 sz. Dobó Katica csapatból 1134. számú Ságvári Endre úttörőcsapat, ez további kutatást igényel. Tény, hogy a 289111 számú tagsági igazolványom 1963. január 20-án kelt, abban már az új csapatnév szerepel.
Félévenként 5 Ft volt a tagdíj, és Mészáros Tivadar volt a csapatvezető. A mozgalom döntően a szabadidő hasznos eltöltésével foglalkozott helyi, térségi és országos szinten. Korosztályom és a legalább 40 évesek emlékezhetnek a játékos őrsi és rajfoglalkozásokra, az iskolai úttörőtáborokra, a kulturális seregszemlékre, sportversenyekre, úttörőolimpiára.
Sokan olvastuk a Dörmögő Dömötör, Kisdobos és Pajtás újságokat.
A rendszerváltáskor 1990-ben sok iskolában megszűnt az úttörőcsapat, így Jászfényszarun is. Az utolsó úttörőtábort 1990-ben Szarvason tartották. Kilencven fényszarui úttörő tíz napot töltött a Holt-Körös partján. Nádudvariné Jáger Judit tudósításából tudjuk: „A gyerekek sokat csónakáztak, úsztak, asztaliteniszeztek, moziba, diszkóban vettek részt, majd változatos játékokat szerveztek. Megismerték a környéket, Cserkeszőlőt, Békésszentandrást, Gyulát…”
Sok helyen települési szinten újjáalakult a cserkészcsapat. Fényszarun 1990. május 10-én 868. számú Csörsz Vezér Cserkészcsapat alakult, amely nyolc évig működött. Felnőtt vezető, segítő hiányában nem tudott már tömegessé válni.
A cikk kapcsán ragadom meg a lehetőséget, hogy akinek személyes tulajdonában van a jászfényszarui úttörőmozgalommal kapcsolatban dokumentum, fénykép, ajándékozza a városnak, vagy egy másolás erejéig hozza be a Városi Értéktárba. Így megmenthetők az utókornak a helyi úttörőtevékenység négy évtizedének eseményei, történései, amely az itt élők életének elvitathatatlan része volt.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
- A hirdetés mentése sikerült
