Értéktári érdekességek
Az épületben 1956-tól 1966-ig alsó tagozatos iskolai oktatás folyt két tanteremben, valamint egy tanítói lakást is kialakítottak. Ezt követően 1971-ig iskolai napköziként működött, melyhez a szolgálati lakásból 1966-ban harmadik foglalkoztatási termet létesítettek.
Az iskolai működés elején az 1957/58 tanévben készült csoportképet tesszük közkinccsé. A képen első osztályos tanulók láthatók, akik 1950-ben (évvesztesek), illetve nagy többségük 1951-ben született.
A képen látható tanító Rékasi Erzsébet (Nagy Károlyné) (1936-) 1956. július 1-től került a Jászfényszarui Állami Általános Iskolába. Tanítói oklevelét a jászberényi Tanítóképzőben 1956. július 7-én kapta. Nyolc tanévet töltött Jászfényszarun, 1964. szeptember 1-jén áthelyezték Hatvanba.
- Részletek
Egy házasságkötésről szóló értesítő a múlt század elejéről és egy névjegy
Jászfényszaru gyógyszerészének, Fábry Eleknek (1857–1931) és Szalay Ilona (1867–1933) tanítónőnek, akik Jászfényszarun 1929-ig, ezt követően halálukig Visegrádon éltek.
Öt gyermekük közül két lány született, Fábry Iluska (Ilona, 1895–1978), Fábry Gizike (Gizella, Kornélia 1898–1956). Idősebb lányuk házasságkötési értesítőjét tesszük közzé.
- Részletek
Fábry Elek – Fábry János és Klinovszky Emília – szülők gyermekeként Békéscsabán 1857-ben született. Fábry Elek valószínű Jászfényszaru második gyógyszerésze volt. Az első gyógyszerész Kranczky Ferenc lehetett 1882-ben, egy Jászfényszarui házasságkötésnél tanúként közreműködött.
A Csepeli Katolikus Plébánia Hivatal által 1943. március 11-én, kiadott 537 számú házasságlevél szerint Fábry Elek (1857-1931) gyógyszerész 1889. augusztus 18-án házasságot kötött Szalay Ilona (1867-1933) tanítónővel, Szalay Nándor és Huber Anna szülők gyermekével. A kivonat szerint a gyógyszerésznek lakhelyül Jászfényszaru van feltüntetve, tehát ekkor már a település gyógyszerésze volt, egészen 1929-ig. A feleség 1900-1929 között tanított a helyi katolikus elemi iskolában. Ezt követően halálukig Visegrádon éltek.
Tóth Tibor
Fotó: Házasságlevél
A házaspár idős korban
- Részletek
Iskolatörténeti állomások: a népoktatás, középfokú oktatás (polgári iskola), tudományos oktatás (gimnáziumok).
A négy majd hat elemi és két ismétlő képezte a népoktatást. Elvégzése kötelező, ingyenes volt, az írást, a számolást, az olvasást és általános alapismereteket nyújtott.
A középfokú oktatás már nem volt kötelező, és nem volt ingyenes. Elvégzése már bizonyos lehetőséget teremtett a továbbtanulásra, illetve nagyobb alapműveltséget biztosított. A gyakorlati életre való felkészítésre helyezte a hangsúlyt. Továbblépés lehetősége felsőkereskedelmi, felső-mezőgazdasági iskolába, tanítóképző intézetbe lehetett, ezzel viszonylag kevesen éltek.
- Részletek
Egy száz évvel ezelőtt készült nyomdai meghívót lapozgatni izgalmas élmény. Száz év távlatában korosztályomnak a családnevek ismerősen csengenek, közülük többnek ismerjük a polgári foglalkozását. Az arcokat felidézni legfeljebb régi színjátszós fotókból, a leszármazottak fotóiból már kevesen tudják. A meghívó azonban kordokumentum, sok mindenről árulkodik.
A tánczmulatságot a jászfényszarui ifjúság rendezte (a nyár elején) 1920. június 13-án (ez egy vasárnapi nap volt) a szabadban, a jászfényszarui erdőben, (volt B terv is) alkalmatlan idő esetén a szövetkezet (Hanga) vendéglőjében. Ismereteink szerint a nagyvendéglő a község tulajdonában volt, a szövetkezet bérelhette az épületet. A célkitűzés nemes, az első világháborúból a községbe 186 fő nem tért haza, hős katonaként haltak meg a frontokon. A hazatértek között sok volt a hadirokkant, akik részben vagy nagy részben munkaképtelenné váltak. A megélhetésük segítésére fordították a rendezvény tiszta bevételét. „Belépődij: tetszés-szerint. A rendezvény kezdete délután 2 órakor, vége reggel. A zenét Farkass Jenő zenekara szolgáltatja. A legjobb hüsitő italokról a rendezőség gondoskodik.”
- Részletek