Értéktári érdekességek
A településen a földművelés mellet az állattenyésztés jövedelme is fontos szerepet játszott a megélhetésben. A XIX. század végén és a XX. század elején kialakult tanyák lakossága nem csak önellátás célra, hanem főleg értékesítésre is foglalkozott állattartással. A tanyák nagy részének fokozatos megszűnésével jelentősen csökkent az állatállomány. Az 1959-es szövetkezetesítés tovább csökkentette az egyéni állattartást, viszont fokozatosan nőtt a szövetkezetekben az állatállomány. A szövetkezet mellet főleg az egyéni sertés-, az első húsz évben tehéntartás többsége megmaradt, egyrészt a háztájiban termesztett takarmány feletetésére tartottak jószágot, melynek értékesítésében (sertés) a tsz. közreműködött. A XX. század végére és az elmúlt húsz évben az egyéni állattartás a településen belül szinte teljesen eltűnt. Ez nagyban összefügg a várossá válással, a családok megváltozott élet- és munkakörülményeikkel. A külterületen kb. egy tucat magángazdálkodó különböző állatfajtát tenyészt és tart, többségük kiegészítésképen a növénytermesztés mellett.
- Részletek
Egyik értékes darabja ez az eredeti 23 cm x 16 cm nagyságú és keménypapírra felragasztottfénykép, a hátlapján elmosódóan, de tisztán látható a felírat Jászfényszaru, 1919. III. 8.
- Részletek
Az igazolványba bejegyzésre került, hogy a termelő terményei egy k. hold* öntözéses konyhakertből és hat k. hold szabadföldi zöldségterületből származik. Az igazolvány tulajdonosa és bejegyzettek jogosultak a budapesti vásárcsarnokokban és egyéb piacokon árusítani.
Az igazolványban a tulajdonos Rimóczi Sándor és leányának Rimóczi Mária fényképe is szerepel.
- Részletek
A darabot 1960 vagy 1961-ben Koltai Józsefné rendezésében mutatták be. Végül a 23 fős szereplő dárdából a fotó négy főszereplőt örökített meg balról jobbra Plichta Mária, Papp Lászlóné, Morvai Ferencné és Mészáros Tivadar.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
- Részletek
- Részletek
