Az 1945 előtti állatorvosokról a Városi Értéktárban kevés információ áll rendelkezésre. Találtam egy fotót, – a dr. Sándor Imre (1910-1985) az első jászfényszarui születésű orvos leányától Sándor Csilla FÉBE tagtól kaptam – melyen négy személy állatorvosként dolgozott. Az értéktárban a kapott íratok között, két korabeli kiváltott receptet is felleltem.  
   A településen a földművelés mellet az állattenyésztés jövedelme is fontos szerepet játszott a megélhetésben. A XIX. század végén és a XX. század elején kialakult tanyák lakossága nem csak önellátás célra, hanem főleg értékesítésre is foglalkozott állattartással. A tanyák nagy részének fokozatos megszűnésével jelentősen csökkent az állatállomány. Az 1959-es szövetkezetesítés tovább csökkentette az egyéni állattartást, viszont fokozatosan nőtt a szövetkezetekben az állatállomány. A szövetkezet mellet főleg az egyéni sertés-, az első húsz évben tehéntartás többsége megmaradt, egyrészt a háztájiban termesztett takarmány feletetésére tartottak jószágot, melynek értékesítésében (sertés) a tsz. közreműködött. A XX. század végére és az elmúlt húsz évben az egyéni állattartás a településen belül szinte teljesen eltűnt. Ez nagyban összefügg a várossá válással, a családok megváltozott élet- és munkakörülményeikkel. A külterületen kb. egy tucat magángazdálkodó különböző állatfajtát tenyészt és tart, többségük kiegészítésképen a növénytermesztés mellett.

   Az állatorvoslás története dióhéjban: Az állategészség megóvására II. József uralkodása alatt történt intézkedés. 1787-től beindult a gyógykovácsi képzés nyolc hónapos, majd egyéves tanulmányi idővel. A XIX. század közepéig felállított vármegyei és járási állatorvosi hivatalok létrehozása igényelte a korszerűbb állatorvosi képzést. A mai Állatorvostudományi Egyetem első jogelődjét tanintézetként 1851-ben Pesten állapították hat féléves képzéssel. A kevés jelentkező hatására a képzési idő 1859-től négy féléves, 1875-től ismét hároméves, 1890-től négy évfolyamos lett. 1952-től önálló, ötéves képzés indult Állatorvostudományi Főiskola névvel, 1962-től egyetemi státusza lett. Több átszervezés után 2016 közepétől ismét önálló az Állatorvostudományi Egyetem.
   A Jászfényszarun dolgozott állatorvosokról kevés adat van az értéktárban, csak a XX. első harmadától találunk információkat.
   Jász-Nagy-Kun-Szolnok Vármegye évkönyv 295. oldalán 1931-ben állatorvosként Halmos Ödön szerepel. Halmos Ödön (61 éves) neve szerepel a Zsidó Áldozatok Emlékművén, mint holokauszt áldozat.
   Szolnok város és Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Címtárából (szerk.: Dr. Vajda Gyula m. kir. detektiv) ismert, hogy 1932-1934 között a településen Halmos Sándor (lehet keresztnév elírása is) látta el az állatorvosi feladatokat.
   Az értéktárban Zsiga József Jászfényszarui lakos részére 1941. február 12-én kiállított recepten dr. Tóvári György körállatorvos Jászfényszaru fejléc szerepel.
   Az értéktári dokumentumok között találtam Szabó Bálint állattulajdonos részére 1944. június hó 4-én kelt receptet, melynek fejlécén Hazay Béla körállatorvos Jászfényszaru látható. A két recepten szereplő állatgyógyszereket, Herczegh Imre jászfényszarui „Reménység” gyógyszertárában váltották ki.
   Az elmúlt század negyvenes évek elején 1943 vagy 1944 évben érkezhetett településünkre dr. Hazay Béla (1901-1973) feleségével, Nagy Lenkével (1902-1980), aki a háztartást vezette és két gyermekükkel, Lenkével és Bélával. Valószínű, hogy Halmos Ödön helyére jött az új állatorvos. A gyermekek az édesapa hívatását választották, állatorvosi diplomát szereztek. Két évtizedig dolgozott állatorvosként Jászfényszarun, később leánya néha besegített édesapjának az állatok gyógyításában. Dr. Hazay Béla ismerte a tanyákat, hiszen sok állatott ott tartottak, volt egy állategészségügyi segédje Szénási Mihály, aki kisebb munkákban (baromfioltás) besegített. A Festőközben a Faragó féle ház egy részét bérelték, ott lakott a család (ma a telken Pál Mihály háza áll). A hatvanas évek elejétől már több téeszcsében is ellátta az állategészségügyi feladatokat. Gyermekként e sorok írója, szüleimmel a Peres tanya 124. szám alatt éltünk 1963-ig, a szárnyasok mellett egy tehén, egy-két anyadisznó szaporulatával és néhány hízó volt a portán, melyhez állatorvos is jött néhányszor, így emlékszem Hazay doktorra, a bajuszának fazonja hasonló volt, mint apámé (Tóth Sándor 1912-1978). Dr. Hazay Béla 1962-ben nyugdíjba vonult és még öt évig itt éltek, majd Karcagra költöztek, mivel fiuk ott dolgozott és alapított családot.
   Dr. ifj. Hazay Béla (1932-1999) Karcagon volt főállatorvos, (nevével fémjelzik a Karcagon évenként megrendezett díszmadár kiállítást) szüleivel együtt a karcagi temetőben nyugszanak.
   A fényszarui megüresedett álláshely családon belül maradt, mert 1963. január 1-től Jászfényszarura költözött a Zilahi család. Dr. Zilahi János (1932-1998) Abán, paraszti családban született. A felmenői 1740-ben települtek német földről Magyarországra. Sváb származására mindig büszke volt. Az Állatorvosi Főiskolán 1956-ban szerezte meg diplomáját. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, dr. Hazay Lenkével (1930-1982), aki Tégláson született.  Házasságukból két gyermekkel – Jánossal és Zoltánnal – gyarapodott a család. A két fiúnak máig élőkapcsolata van városunkkal.
   Az Alcsi-szigeti Állami Gazdasági, kunmadarasi, szolnoki munkahelyek után a megnövekedett szövetkezeti állatállomány miatt két állás létesült Jászfényszarun. A Szabadság úti családi házuk felépüléséig a Viola utca 2 szám alatti bérleményben laktak (jelenleg Bukó Pálné és családja tulajdonában áll). Dr. Zilahi János apósát szakmai mentorának és példaképnek tekintette. Az első tíz évben a helyi termelőszövetkezet és a háztáji szarvasmarha-állományt gümőkór betegség alól mentesítette. A sertéseknél a 1960-as években kitört száj- és körömfájást sikeresen leküzdöttek, majd a szövetkezet sertésállományát három fontos betegségtől is mentesítették, amely értékesítési felárral járt.
   Később felesége szakirányú hivatali munkát vállalt Jászberényben, 52 évesen közlekedési baleset következtében hunyt el.  
   1990-ben nyugdíjba vonult, de néhány évig még nyugdíjasként is gyakorolta szakmáját. Mind ketten a jászfényszarui Szent Kereszt temetőben nyugszanak.
                                                                       Kép és szöveg: Tóth Tibor

Fotó: 1954-ben készült Jászfényszarun
Ülnek (balról jobbra) Nagy Lenke (1902-1980) és dr. Hazay Béla (1901-1973)
Állók (balról jobbra) dr. Zilahi János (1932-1998), (Zilahi) Zielbauer János (1954-), dr. Hazay Lenke (Gyöngyi) (1930-1982), ?, dr. ifj. Hazay Béla (1932-1999)