Értéktári érdekességek
„Isten áldja a tisztes ipart! Meghívó. A Jászfényszarui Rom. Kath. Legény Egylet 1938 április 17-én Husvétnapján és 20-án Szerdán 8 órai kezdettel a fiu iskola Nagytermében Jótékony célú Szinielőadást rendez, melyre kivülcimzett urat és k családját szeretettel meg hívja a RENDEZŐSÉG. Itt először! Zenés Énekes Vígjáték! Unatkozni nem lehet csak nevetni 3 órán át! Mindenkit szivesen várunk! I. ülőhely 80 fillér, II. ülőhely 60 fillér, III. ülőhely 40 fillér. Állóhely 30 Egyleti tagoknak 20 fillér.”
A meghívót Tiszárovits Lajos szabómesternek (Tiszárovits Ilona édesapjának) címezték meg. A fiúiskola, vagyis a mai Kisiskola jobbszárnyának 2. és 3. osztályterme úgy volt kialakítva, hogy szükség esetén összenyitható legyen. Ez volt a nagyterem. A meghívó 2. oldalán olvasható, hogy az Darabont Lajos jászfényszarui nyomdájában készült.
A darabot a meghívó szerint Cserháti Lajos írta. Vers: Barnász István. Zene: Sörös Béla. A részletes szereposztást a meghívó 3. oldala tartalmazza.
A belépőjegy értékét mutatja, hogy az Eger Vármegyei politikai napilap ára 8 fillér volt. Az újság 1938. április 24-i számában Joó Gyula (Eger, Deák F. út 2.) hirdette saját termésű borát, 1 liter fehérbort 44-60 fillérért.
A képen nyilván a címszereplő Erzsike huszárkisasszony, vagyis Tiszárovits Ilona (1920–1998) és Kutassy főhadnagy Oldal Károly (1907–1986) látható.
A fénykép hátlapján Oldal Károly írásával olvasható a dátum és a darab címe.
A képet Csizmadia Bálintné Tiszárovits Zsuzsanna volt kolléganőmtől 1996-ban,
az eredeti meghívót a napokban a meghívó címzettjének unokájától, Tiszárovits Ilona leányától, Budapestről, Balogh Krisztinától kaptam, melyet ezúton köszönök.
Tóth Tibor
Fotók:
1./ Két szereplő a darabból
2./ A nyomdai meghívó 1.- 2. -3. oldala
- A hirdetés mentése sikerült
Bodony Béla (1937. június 22-én Jászfényszarun született), itt járt óvodába, általános iskolába. Budapesten autószerelő, majd kereskedelmi és vendéglátói képesítéseket szerzett, és a fővárosban dolgozott. Nyugdíjas éveinek elejét feleségével Jászfényszarun töltötték, majd visszaköltöztek Budapestre. Mindketten tagjai a Fényszaruiak Baráti Egyesületének.
Édesapja Bodony Béla hetes és mészáros volt. A szülői ház és hentesüzlet a mai Ady Endre úton, a templomtól haladva az utca közepe felé bal oldalon ált (66. házszám), és némi átalakítás után ma is áll a ház, a húsfeldolgozó és az üzlet.
Bodony Bélától kaptam egy 1942-ben készült óvodás képet. Elmondása szerint egy gyerekeknek szóló színdarabot tanított be velük Márkus Mária óvónő. A szerepnek megfelelő öltözetben láthatók. 78 év távlatában óvodás társai nevének többségére ma is emlékszik. Az első sor (balról jobbra) Sugár Judit (fehér nagy masnival a hajában), ?, ?, Pető Ferenc, Bodony Béla, Penczner Kornélia, Ézsiás Ilona (Mezei Zoltánné), a második sorban a kalapos fiúk mögött szintén kalapban Hungler Károly.
Tóth Tibor
Fotó: Városi Értéktár fotóarchívumából való
- A hirdetés mentése sikerült
Kiss Tibor (1952-) Jászfényszaru, Dózsa György út 10. szám alatti FÉBE-tagtól kaptam ezt az „ELSŐ SZENTÁLDOZÁSI EMLÉK” képet, melyet 1959. május 24-én Zelena Miklós hitoktató, káplán írt alá. Ez emléklaphoz szorosan kapcsolódik ugyan e napon a Régi plébánián (2017-’18-ban felújított önkormányzati tulajdonú épület) készült csoport kép.
A fotón Hafner Dezsőné 1958/59 tanév első osztályos tanulói látható. A 39 fős osztályból, 28 fő először járult a szentáldozáshoz. A képen látható (balról jobbra) haladva Tóth Sándor, aki 1953-1960-ig volt itt káplán, Réz Dezső, aki Jászfényszarun 1890-ben született, 1922-ben szentelték pappá, 1946-1960 között volt Jászfényszaru plébánosa, 1971-ben hunyt el. A harmadik felnőtt Zelena Miklós, aki 1958-1960 között teljesített itt lelki szolgálatot.
1958 és 1960 között volt három papja a településnek, ezt követően egy káplán tevékenykedett az egyházközségben, az utolsó az 1967/68-as évben Szabó István Miklós személyében. 1968-tól egy plébánosa van az egyházközségnek.
A fotón a képet adományozó Kiss Tibor az első sor balszélén látható. Talán 61 év múltával sokan felismerik magukat.
Az egyházi információk Jászfényszaru plébánia honlapjáról származik.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
- A hirdetés mentése sikerült
Az 1945 előtti állatorvosokról a Városi Értéktárban kevés információ áll rendelkezésre. Találtam egy fotót, – a dr. Sándor Imre (1910-1985) az első jászfényszarui születésű orvos leányától Sándor Csilla FÉBE tagtól kaptam – melyen négy személy állatorvosként dolgozott. Az értéktárban a kapott íratok között, két korabeli kiváltott receptet is felleltem.
A településen a földművelés mellet az állattenyésztés jövedelme is fontos szerepet játszott a megélhetésben. A XIX. század végén és a XX. század elején kialakult tanyák lakossága nem csak önellátás célra, hanem főleg értékesítésre is foglalkozott állattartással. A tanyák nagy részének fokozatos megszűnésével jelentősen csökkent az állatállomány. Az 1959-es szövetkezetesítés tovább csökkentette az egyéni állattartást, viszont fokozatosan nőtt a szövetkezetekben az állatállomány. A szövetkezet mellet főleg az egyéni sertés-, az első húsz évben tehéntartás többsége megmaradt, egyrészt a háztájiban termesztett takarmány feletetésére tartottak jószágot, melynek értékesítésében (sertés) a tsz. közreműködött. A XX. század végére és az elmúlt húsz évben az egyéni állattartás a településen belül szinte teljesen eltűnt. Ez nagyban összefügg a várossá válással, a családok megváltozott élet- és munkakörülményeikkel. A külterületen kb. egy tucat magángazdálkodó különböző állatfajtát tenyészt és tart, többségük kiegészítésképen a növénytermesztés mellett.
- A hirdetés mentése sikerült
A Tanítók emlékművének 10 éves évfordulója kapcsán 2012. szeptember 1-jén megtartott ünnepség után megkeresett Darabos Pálné Gál Ágnes. A felmenői közül többek között édesapja Gál István és nagyapa Kertész János itt tanítottak. A Kertész nagy szülők sírja a Szentkereszt temetőben a második stáció mögött 5-6 sorba található. A 2002 évi emlékműavatáson beszédet is mondott, telefonon e-mailben 2015 évi haláláig rendszeres kapcsolatot tartottunk. Ez volt az utolsó személyes találkozásunk ekkor kaptam tőle eredeti és másolati fényképeket, amelyek csoportképek és Jászfényszarun készültek.
Egyik értékes darabja ez az eredeti 23 cm x 16 cm nagyságú és keménypapírra felragasztottfénykép, a hátlapján elmosódóan, de tisztán látható a felírat Jászfényszaru, 1919. III. 8.
- A hirdetés mentése sikerült