Értéktári érdekességek
Tanítói kinevezés „1917. évi julius hó 4-ikén”
„Kivonat a jászfényszarui róm. kath. iskolaszék 1917. évi julius hó 4-ikén tartott gyülésének jegyzőkönyvéből.
Jelen voltak: Bárdos Pál kerületi alesperes, Hebrony Kálmán plébános, iskolaszéki elnök, Harangozó János, Kapalyag János, Kiss A. Sándor, K. Kovács Imre, Márkus János, R. Nagy István, Tusor Károly. Dr. Ürményi József, Winkler Bertalan és Kertész János iskolaszéki tagok.
Távolmaradtak: Bakó Sándor, Bartus Imre, Csákány Sándor, Ézsiás Pál, Harangozó Mihály, Jáger István, Langó Sándor, Menyhárt Fábián, Rimóczi Pál, Seress István iskolaszéki tagok.
Elnök mindenekelőtt megállapítja, hogy a jogilag és tényleg megüresedett tanitói állásra a pályázat a „Néptanítók Lapja” 24. és a „Népnevelők Lapja” 13. számaiban szabályszerűen ki volt hirdetve, és a kitüzött határidőig 36 kérvény érkezett be és pedig 13 férfi és 23 nőtanító pályázott.”
- Részletek
Egy kis visszatekintés. A Magyar Úttörők Szövetsége 1946. június 2-án alakult meg. Az egyházi iskolák államosítása 1948-ban történt meg. A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége szintén 1948-ban beolvadt az úttörőmozgalomba. A gyermekszervezet kiteljesülésére ezt követően került sor. Az általános iskola 2-4. osztályos tanulói kisdobosok, az 5-8. osztályos tanulói úttörők lehettek. A kisdobosoknak 6 pontban, az úttörőknek 12 pontban foglalták össze feladatukat. A pontok között voltak korabeli politikai ideológiai elemek, de többségében a cserkészekhez hasonló erkölcsi normákat fogalmaztak meg. A legkisebb egység az őrs 6-12 fő, a rajt 2-4 őrs alkotta, ezek osztályközösségek voltak. Az őrsök munkáját ifivezető (általános iskolából kikerült fiatalok), a rajok munkáját úttörővezető segítette, az iskolai szintű munkát a csapatvezető végezte. Az iskola rajai alkották a csapatot. A kisdobosoknak, úttörőknek külön jelképük és egyenruhájuk volt.
Hogy Jászfényszarun, hogyan lett és mikortól a 5605 sz. Dobó Katica csapatból 1134. számú Ságvári Endre úttörőcsapat, ez további kutatást igényel. Tény, hogy a 289111 számú tagsági igazolványom 1963. január 20-án kelt, abban már az új csapatnév szerepel.
Félévenként 5 Ft volt a tagdíj, és Mészáros Tivadar volt a csapatvezető. A mozgalom döntően a szabadidő hasznos eltöltésével foglalkozott helyi, térségi és országos szinten. Korosztályom és a legalább 40 évesek emlékezhetnek a játékos őrsi és rajfoglalkozásokra, az iskolai úttörőtáborokra, a kulturális seregszemlékre, sportversenyekre, úttörőolimpiára.
Sokan olvastuk a Dörmögő Dömötör, Kisdobos és Pajtás újságokat.
A rendszerváltáskor 1990-ben sok iskolában megszűnt az úttörőcsapat, így Jászfényszarun is. Az utolsó úttörőtábort 1990-ben Szarvason tartották. Kilencven fényszarui úttörő tíz napot töltött a Holt-Körös partján. Nádudvariné Jáger Judit tudósításából tudjuk: „A gyerekek sokat csónakáztak, úsztak, asztaliteniszeztek, moziba, diszkóban vettek részt, majd változatos játékokat szerveztek. Megismerték a környéket, Cserkeszőlőt, Békésszentandrást, Gyulát…”
Sok helyen települési szinten újjáalakult a cserkészcsapat. Fényszarun 1990. május 10-én 868. számú Csörsz Vezér Cserkészcsapat alakult, amely nyolc évig működött. Felnőtt vezető, segítő hiányában nem tudott már tömegessé válni.
A cikk kapcsán ragadom meg a lehetőséget, hogy akinek személyes tulajdonában van a jászfényszarui úttörőmozgalommal kapcsolatban dokumentum, fénykép, ajándékozza a városnak, vagy egy másolás erejéig hozza be a Városi Értéktárba. Így megmenthetők az utókornak a helyi úttörőtevékenység négy évtizedének eseményei, történései, amely az itt élők életének elvitathatatlan része volt.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
- Részletek
A belépőjegy értékét mutatja, hogy az Eger Vármegyei politikai napilap ára 8 fillér volt. Az újság 1938. április 24-i számában Joó Gyula (Eger, Deák F. út 2.) hirdette saját termésű borát, 1 liter fehérbort 44-60 fillérért.
A fénykép hátlapján Oldal Károly írásával olvasható a dátum és a darab címe.
A képet Csizmadia Bálintné Tiszárovits Zsuzsanna volt kolléganőmtől 1996-ban,
az eredeti meghívót a napokban a meghívó címzettjének unokájától, Tiszárovits Ilona leányától, Budapestről, Balogh Krisztinától kaptam, melyet ezúton köszönök.
Tóth Tibor
Fotók:
1./ Két szereplő a darabból
2./ A nyomdai meghívó 1.- 2. -3. oldala
- Részletek
Édesapja Bodony Béla hetes és mészáros volt. A szülői ház és hentesüzlet a mai Ady Endre úton, a templomtól haladva az utca közepe felé bal oldalon ált (66. házszám), és némi átalakítás után ma is áll a ház, a húsfeldolgozó és az üzlet.
Bodony Bélától kaptam egy 1942-ben készült óvodás képet. Elmondása szerint egy gyerekeknek szóló színdarabot tanított be velük Márkus Mária óvónő. A szerepnek megfelelő öltözetben láthatók. 78 év távlatában óvodás társai nevének többségére ma is emlékszik. Az első sor (balról jobbra) Sugár Judit (fehér nagy masnival a hajában), ?, ?, Pető Ferenc, Bodony Béla, Penczner Kornélia, Ézsiás Ilona (Mezei Zoltánné), a második sorban a kalapos fiúk mögött szintén kalapban Hungler Károly.
Tóth Tibor
Fotó: Városi Értéktár fotóarchívumából való
- Részletek
A fotón Hafner Dezsőné 1958/59 tanév első osztályos tanulói látható. A 39 fős osztályból, 28 fő először járult a szentáldozáshoz. A képen látható (balról jobbra) haladva Tóth Sándor, aki 1953-1960-ig volt itt káplán, Réz Dezső, aki Jászfényszarun 1890-ben született, 1922-ben szentelték pappá, 1946-1960 között volt Jászfényszaru plébánosa, 1971-ben hunyt el. A harmadik felnőtt Zelena Miklós, aki 1958-1960 között teljesített itt lelki szolgálatot.
1958 és 1960 között volt három papja a településnek, ezt követően egy káplán tevékenykedett az egyházközségben, az utolsó az 1967/68-as évben Szabó István Miklós személyében. 1968-tól egy plébánosa van az egyházközségnek.
A fotón a képet adományozó Kiss Tibor az első sor balszélén látható. Talán 61 év múltával sokan felismerik magukat.
Az egyházi információk Jászfényszaru plébánia honlapjáról származik.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
 |
 |
- Részletek
