A Városi Értéktár február hónapban egy héten belül két közel azonos régi érdekes dokumentumot kapott Liziczai Józseftől és Kolozs Sándortól, melyet megosztunk lapunk olvasóival. Nincs új a nap alatt szokták mondani, meg a történelem ismétli önmagát, némi igazság lehet a mondásokban. Az autók törzskönyvét 1999. január 1-től vezették be hazánkba.
A két világháború között az akkor élők egy részének a kerékpár volt a járműve, ez sem adatott meg mindenkinek. Így nem véletlen, hogy a kerékpároknak volt fényképes Igazoló-jegy vagy Kerékpáros személyazonossági igazolványa. Gyerekkoromban emlékszem, hogy az első kerékagynál fémkeretbe foglalt tábla volt minden kerékpáron, melyen a tulajdonos neve és címe volt feltüntetve. Később ez már nem volt kötelező eleme a kerékpároknak. Manapság a helyi rendőrőrs tagjai egyedi azonosító számot gravíroznak a vázban elősegítve szükség esetén a kerékpár megtalálását.
Térjünk vissza a múltba: Csákány Sándor (született: Jászfényszaru, 1914. április 11.) földműves, tanyai lakos részére 61/1937 nyilvántartási számon, Igazoló-jegy a kerék-pártulajdonos számára (két lap, négy oldal) Jászfényszarun, 1937. június 17-én Jászfényszaru Nagyközség Előjárósága állított ki. A bel íven tulajdonos fényképe, sajátkezű aláírása, a kiállító bélyegzője, a márka, a gyártási szám, az előző tulajdonos neve, lakhelye, a megjegyzésben láttamozta a helyi parancsnokság képviselője.
A másik okmányon a tulajdonos fotóját látva 8-10 évvel korábban keletkezhetett a dokumentum, neve más Kerékpáros személyazonossági igazolvány, tartalma hasonló. A tulajdonos Kaszab János (született: Jászárokszállás, 1906. január 2.) Pusztamonostor tanyán, a jászfényszarui határhoz közel lakott. Az okmányt Jászberényben a rendőrkapitányság állította ki. A két lapos 4 oldalas nyomtatványt a Pesti-nyomda Jászberény készítette.
Kik voltak a kerékpár tulajdonosok?
Csákány Sándor (1914-1944) a Vasút tanya 84 szám alatt Csákány Nándor és Cserháti Johanna gyermekeként született. Már fiatalon bekapcsolódott a paraszti munkába, felnőttként is saját földjüket művelte. Katonai szolgálatot teljesített. A kerékpárt Lehotay Jánostól vásárolta, akinek háza ma is áll a Kossuth utca jobb oldalt első köz bal oldalán. A vásárolt kerékpárral járt Hatvanba és Jászfényszarura intézni saját és családja dolgait. Nem volt házas, ezt nem tette lehetővé egyre súlyosbodó szívbetegsége. Utolsó napjait a Kossuth utca 61 szám alatt – Harangozó Joachim házában, ahol szüleim is éltek – töltötte. Emlékezett vissza nagybátyára dr. Harangozó Imre nyugalmazott főorvos, a FÉBE alapító elnökségi tagja.
Kaszab János (1906-1993) Kaszab János és Morvai Franciska szülők gyermekeként született. A család Jászárokszállásról a múlt század első évtizedének végén a Pusztamonostori határba vásárolt földre építet tanyába költöztek. Itt gazdálkodott a család, majd feleségül vette a jászfényszarui Rimóczi Ilonát, két leánygyermekük Ilona és Mária született. A földjük tagosítása után tsz-tag lett, 1971-ben ment nyugdíjba, de nyugdíjasként tovább dolgozott. Beköltöztek Pusztamonostor községbe a Rákóczi út 26 szám alatt laktak. Édesapjára emlékezett Kolozs Sándorné Kaszab Mária, aki házassága révén 1962-től Jászfényszarui lakos.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
Fotó:
1./ Csákány Sándor
2./ Kaszab János
