Jászfényszaruért Alapítvány gondozásában 2013-ban jelent meg Leader pályázati támogatásból – a város 20 éves jubileuma alkalmából – Elöljárók - Élenjárók Választott és elismert személyek Jászfényszarun 1903-2013 című kötet. Az elöljárók kutatását 2012 és 2013-ban Farkas Kristóf Vince végezte. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban kutatva talált meg egy régi határozatot.
   1921. április 16-án Apponyi Albert születésének 75., közéleti tevékenységének 50. évfordulója alkalmából országos politikai munkásságának elismeréséül Hebrony Kálmán (1903-1936 között) jászfényszarui plébános javaslata alapján a képviselő-testület Jászfényszaru díszpolgárává választotta. A fényszarui adományozás nem egyedi jelenség, Apponyi gróf ünneplése országos mozgalommá vált. Sok nagy és kisebb város, település díszpolgára lett.

   Hetvenöt év után, 1996 májusában Jászfényszaru Város Önkormányzata megalkotta rendeletét a DÍSZPOLGÁRI CÍM alapításáról és adományozásáról. Két év elteltével 1998-ban a Jászfényszarún rendezett Jász Világtalálkozón Penczner Pál festőművész (1916-2010) – második otthona Memphis után – Jászfényszaru díszpolgára lett.
   Apponyi Albert Bécsben, 1846. május 29-én született. Pesten és Bécsben jogot tanult, majd külföldön szerzett tapasztalatokat. Hazatérve kapcsolódott be a politikai életbe, 1872-ben választották meg országgyűlési képviselőnek, haláláig tagja volt a törvényhozásnak.
   Apponyi kötődött a jászokhoz, Jászberényhez. 1881-től 1933-ig haláláig a jász „főváros” nemzetgyűlési képviselőjeként dolgozott. 1931-ben Jászberény városától, 50 éven át végzett képviselői munkája kapcsán új mandátum megbízólevelét aranytáblába vésve kapta kézhez.
   Két alkalommal összesen öt évig a vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot töltött be. Az többek között az ingyenes népoktatás bevezetése fűződik miniszteri tevékenységéhez.
   Az I. világháború befejezése után 1920 januárjában Párizsban elkezdődött béketárgyaláson a magyar küldöttség vezetője. Nemzetközi tekintélye, kapcsolatai, kiváló szónoki képeségei is kevés volt ahhoz, hogy már előre eldöntött békediktátumon a magyarok javára változtassanak.     
   A nemzet érdekeit szemelőt tartva, volt Ferenc József tanácsadója, az ellenzék vezére, a 48-as párt elnöke, a Horthy-korszak alatt Magyarországot, a kormányt sokszor képviselte a Népszövetség előtt, beszélt angolul, franciául és németül.
   85. születésnapját megünnepelte a nemzet és felkérték emlékiratainak megírására, melyért 250 ezer pengő tiszteletdíjat utaltak ki számára.
   Apponyi Albert 1933. február 7-én halt meg Genfben. A korsóját vonattal hozták Budapestre. Az Országház kupolacsarnokában történt ünnepélyes beszentelés után február 14-én a budavári Koronázó Főtemplomban temették el. Tízévvel később Eberhardra, az ősi családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
   Jászberényben még életében teret neveztek el róla. 1908-ban készült el Maróti Géza szobrászművész alkotása, amelyet dr. Ság Manó budapesti ügyvéd rendelt meg. Koncsek István polgármester kérésére Jászberény városának ajándékozta. Azonban Apponyi nem szorgalmazta, hogy a szobrot életében felállítsák.
   A Tanácsköztársaság idején a csepeli Weiss Manfréd-féle gyárba szállították. De a munkások nem olvasztották be, hanem elrejtették. Dr. Friedvalszky Ferenc polgármestert értesítették a szobor visszahozataláról. Először 1933-ban Apponyi Albert gyászünnepségén állították fel a városháza tanácstermében.
   Hosszabb vita után 1939. február 7-én állították fel a városháza előtti téren, Apponyi halálának évfordulója alkalmából.
   A Rákosi-korszakban a szobrot eltávolították, a bronzalkotásnak nyomaveszett.
   1994-ben alakult meg a jászberényi Apponyi Emlékbizottság abból a célból, hogy szobrot emeljenek gróf Apponyi Albert emlékére a nevét viselő téren. 1996. július 29-én az Apponyi Emlékbizottság tagjai a szobor talapzatába egy acélhengerbe helyezték el az emlékmű létrejöttével kapcsolatos dokumentumokat.
   Negyedszázada Apponyi Albert születésének 150. évfordulójának évében Máté György jászberényi szobrászt, a tanítóképző főiskola tanárát kérték fel a szobor elkészítésére. 1996. augusztus 11-én (vasárnap), a Jászberényi Nyár programsorozat záróeseményeként avatták fel a mellszobrot az Apponyi tér parkjában. Jászfényszaruról többen is reszt vettünk az ünnepségen.
   Gróf Apponyi Albert munkásságát méltatta és a szobrot felavatta: Magyar Bálint művelődési miniszter. A miniszter hangsúlyozta a politikus pályafutásának több eleme vitatható, de szellemi nyitottsága, változtatóképessége a ma élőknek is példa lehet.
   Dr. Kis Zoltán, országgyűlési képviselő beszédében kiemelte, hogy a szobor avatásával nem egy politikai kurzus, hanem egy ember előtt tisztelgünk.
   A szobor talapzatánál koszorút helyezett el többek között a Jászok Egyesületének nevében dr. Dobos László és Tóth Tibor ügyvivők.
   Itt vette át Győriné dr. Czeglédi Márta Jászfényszaru polgármestere, a Jászság történelmi hagyományait kimagaslóan ápoló, a régió fejlődését elősegítő munkájáért, példamutató lokálpatriotizmusáért az Apponyi Emlékérmet dr, Kis Zoltántól az Apponyi Alapítvány elnökétől.


Kép és szöveg: Tóth Tibor