Jászberényben november 27-én a Városi Könyvtár tanácstermében nagyszámú
érdeklődő előtt mutatták be a sajtóképviselőinek sorrenden a huszonkettedik
Jászsági Évkönyv 2014 évi számát.
A Jászsági Évkönyv 1993 évi első szám előszóban Pethő László felelős szerkesztő a következőket írta: „Évkönyvünk követi a regionalitás alapelvét, ami annyit jelent, hogy minden jászsági vonatkozású, arra érdemesnek tartott anyagot szeretnénk közreadni. Hasonlóképpen törekedni akarunk egyfajta univerzalitásra, miszerint minden szakma írástudó reprezentánsainknak teret adunk…”
Az elmúlt 21 év után e célok az 2014 évi évkönyvre is igazak, azzal a többlettel, hogy az induló kötet 24 szerző írásban foglalt gondolata 212 oldalon jelent meg, az idei kiadványban 56 szerző írása 430 oldalt töltött meg. A mennyiségen túl az évek múlásával szerkesztés, a témakörök bűvölése a minőség javulásával is együtt járt.
Az 56 szerző közül négy kötődik Jászfényszaruhoz. Bujdosó Katalin és Nagy Ildikó könyvtárosok állították össze az évkönyv végén szereplő krónika fejezetben 2013 júniusától 2014 júniusáig a település fontosabb eseményeinek hivatkozással ellátott jegyzékét. Farkas Kristóf Vince muzeológus – a jászjákóhalmi Fodor István Ferenc helytörténeti kutató – társszerzővel az I. világháborús emlékművek a Jászságban című tanulmányt jegyzik.
Az örökségünk fejezetben személyem által írt Egy nem mindennapi túléléstörténet címet viselő dr. Kuti (Kőnig) György életútjának érdekesebb és fényszaruhoz kötődő részeit villantja fel az olvasó előtt. Az írást a helyi lap ANNO fejezettben sorozatként sok képpel leközöljük.
A könyv 43 írásából a számomra legérdekesebbekre szeretném felhívni a leendő olvasók figyelmét. A művészet fejezetben a táncot Mihályi Gábor, az építészetet Sáros László tollából ismerhetjük meg. A história két írása keltette fel érdeklődésemet egy régi Cseh Dániel: Jászberény politikai élete a dualizmus első évtizedében (1867-1876) és egy közelmúlt története Sebők Balázs: Acélszürke egyenruhák alkonya a Jászságban.
A könyvben a centenárium kapcsán „a nagy háború emlékezete” címmel új fejezet került, melyben olvashatjuk már említett Farkas - Fodor szerző páros, de Fényszarun tanított Kissné Szántai Sarolta: Család és gazdaság – Szemelvények nagyapánk háborúból küldött leveleiből című írást is jó szívvel ajánlom.
A gazdaság rovatban Buschmann Éva (aki egyben a könyv tördelőszerkesztője) interjút készített Gönczy Sándorral a 2011-től kinevezett Electrolux igazgatójával, az írás címe is sokat mondó „A jászberényi gyár fontos bázisa marad az Electroluxnak”. Kármán Antal TOP 10 Jászság (2013) írásából megtudjuk az előző évvel megegyező megyei árbevételi rangsort
Samsung Electronics Magyar Zrt. Jászfényszaru 682 265 (M Ft), Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. Jászberény 286 800 (M Ft), Jász-Plasztik Kft. Jászberény 65 067 (M Ft) vezetik.
A kitekintés írásai közül Csomor Józsefné ny. tanárnő Hajósélmények nagy vizekről Fabriczius Imrével folytatott interjúját emelném ki. Örökségünk fejezetben legtöbb 11 írás található, valamennyi érdekes témát dolgoz fel.
A környezet és természet mind két írása érdekes, de számomra az 1868. évi földrengés a Jász-Kúnság című hetilapban megjelent hírek feldolgozásából ismerjük meg a minden idők legnagyobb jászsági földrengés okozta körülményeket, károkat.
A Mi újság Fényszarun? olvasói közül, aki szeretné az évkönyvet megvásárolni, úgy 1500,- Ft áron Jászberényben a főtéren a LÍRA könyvesboltban megvásárolható vagy a helyi Jász-Takarészövetkezet Kirendeltségén Hangosiné Réz Máriánál megrendelhető.
Tóth Tibor
