A Fényszaruiak Baráti Egyesülete rendszeresen szervez belföldi kirándulásokat. Augusztus 29-én, szombaton azzal a céllal indultunk útnak, hogy egy fényszaruról is kirajzott családok - elődeink – új „hazáját” ismerjük meg. A török dúlás után 1719-ben az elnéptelenedett Kiskundorozsmát főleg jász családokkal köztük községünkből telepítették be. A fényszarui telepesek Kiskundorozsmához tartozó Zsombói határrészen kerestek új életteret, a zsírosabb földeken gabonát termesztettek és rideg állattartást folytattak. A terület Zsombó néven 1850-től önálló település lett.
 

  Az autóbuszunk a tervezett időben 9 órára Zsombóhoz vezető főút mellett - a település belterületi határához 3 km-re - egy korábban tanyai iskolának használt, néhány éve EU pályázatból felújított ma közösségi és szabadidő központhoz érkeztünk. Vendéglátóink - az épület nagytermében - Gyuris Zsolt Zsombó nagyközség polgármestere és Kálmán Ferenc helytörténeti kutató, nyugalmazott iskolaigazgató házi pálinkával és pogácsával fogadott bennünket.
   A településről a polgármester prezentációval színesített bemutatót tartott. Elmondta a Zsombón élő 3.400 lakos életkora 39 év, Ő maga a 41 évével túlkorosnak számít. Településük azon kevesek közé tartozik, ahol lakóinak száma évek óta nő, az elmúlt 15 évben közel másfélezerrel szaporodott. Zsombóra Szegedhez való közelsége folytán sok fiatal család költözik ki, illetve telepedik le. Az utóbbi években már csak évente 50 – 70 fő letelepedését biztosítják. Jelenleg folyik a település teljes szennyvíz csatornázása, más infrastruktúra már kiépült. A nagyközségben 2006-2012-es évek között, az önkormányzatnak 61, a civilszervezeteknek (önkormányzati segítséggel) 27 lezárt uniós pályázata valósult meg 2,3 milliárd forintértékben.
   Kálmán Ferenc a jászok idekerülésének történelmi eseményeit elevenítette fel, magát is Jászfényszaruról idekerült Kálmán családnevű jászkapitány leszármazottjának tekinti.
   A tájékoztatók után tovább indulva utunk Zsombó külterületén lévő hazánk legnagyobb virágkertészetébe vezetett. A tulajdonos Gyuris Attila fogadott bennünket. Elmondta szülei is családi gazdálkodással foglalkoztak, ezen a tájon az őszibarack termesztés biztosította a megélhetést. Kertészmérnöki diplomáját megszerezve néhány évet egy mezőgazdasági szövetkezetnél dolgozott, majd annak megszűnését követően szülei vállalkozásába kapcsolódott be. A vállalkozás jövedelmezőségének növelése érdekében új kultúrnövényt kellett keresni, ami kis területen nagy hozamot ad, és nincs kitéve az időjárás viszont tagságainak. Az általunk megnézett kertészet 15 év alatt alakult ki, a 2008-as válságot a három nagyvirág termesztők közül csak Ők élték túl, és ma egyedül uralják a piacot. A folyamatos fejlesztések eredményeként 25.000 m2 (2,5 ha) területű üvegház alatt évente 2-2 millió szál rózsát, és gerberát állítanak elő, húsz fő foglalkoztatásával. A hazai piacra termelnek, de a szegedi nagybani piacról jelentős mennyiségű virág Romániába kerül. A Tescóval jó, és hosszú távú együttműködésük van. Élmény volt látni a „tengernyi” mini gerberák sokszínűségét, és érezni a csodálatos rózsák illatát.
   Zsombó intézményeit autóbuszon utazva néztük meg, de a 2013-ban átadott 134 milliós EU beruházásból megnyílt 30 férőhelyes bölcsödénél, - amely 15 fővel igény esetén a meglévő helyiségekből bővíthető - hosszabb időt töltöttünk. Majd gyalog átsétáltunk a Jóbarát Vendéglőbe, ahol ízletes és bőséges ebédet kaptunk.
   A zsomboriaktól itt búcsúztunk és viszontlátogatásra hívtuk meg őket a 2018-as Jász Világtalálkozóra, Jászfényszarura.
   Utunk következő állomása Kiskundorozsma a Dankó Pista által is megzenésített Dorozsmai szélmalomhoz vezetett. Gorcsakovszkiné Manyika a malomhoz érve elénekelte „Nem fúj a szél, nem forog a Dorozsmai szélmalom…” című nótát. A malom gondnoka Vass József fogadott bennünket, és elmondta ezt a malmot 1821-ben Czékus Andor gazda építette, melyet Faragó György 1900-ban megvásárolt. Gabonát őrölt, több féle minőségben. Sokszor éjjel nappal egyfolytában őrölt a malom, hogy minél jobban kihasználják a böjti szeleket. Miután a tulajdonos 1949-ben meghalt, a család tovább nem használta, állapota romlott. 1961-ben műemléké nyilvánították. Azóta többször felújították. Legutóbb 2011-ben. A malom működési elvét a 3 szint bejárásával ismertük meg.
   Néhány km utazás után Szegedre érkeztünk, ahol már a Móra Ferenc Múzeumban vártak bennünket. Az impozáns épületben több állandó, és időszaki kiállítás látható. Az idegenvezetőnk a dísztermet az ott elhelyezett festményeket ismertette velünk. Így láthattuk Munkácsi Mihály honfoglalás című alkotásának próba festményét, melynek eredetije az Országház Vadásztermében látható. Megcsodálhattuk Jászapáti szülöttjének Vágó Pálnak a Szegedi árvízről festett monumentális alkotását, és számos más kisebb méretű festményt, de ismert festők alkotását. Végig vezetett bennünket a Kis herceg interaktív időszaki kiállításon. Fakultatívan Móra Ferenc tevékenységét bemutató, és az éremgyűjteményt valamint a szappantól a szépítkezésig kiállításokat néztük meg.
   A Szegedi Dómba a szerencsések házasságkötés eseményt is láthatták. Szabad program keretében a sétáló utcán mulattuk az időt.
   Szép élményekkel gazdagodva este 10 után érkeztünk Fényszarura.

Tóth Tibor

Fotók megtekintése>