Bensőséges, méltóságteljes ünnepség keretében nagy érdeklődés mellett 2016. december 3-án felavatásra kertült az Igazgatók Táblája a Nagyiskola emeleti előterében.
A FÉBE kezdeményezéséhez, illetve annak anyagi megvalósításához Jászfényszaru Város Önkormányzata, a Jászfényszaru az Oktatásért Alapítvány és a Jászfényszaruért Alapítvány csatlakozott.
Az ünnepség 14 órakor a Himnusz eléneklésével vette kezdetét.
Tóth Tibor bevezető gondolataiban a következőket mondta: A Fényszaruiak Baráti Egyesülete, az általa alapított Jászfényszaruért Alapítvány vezetése, Szabó Imrefia Béla a FÉBE oszlopos tagja másfél évtizede, hogy elhatározta, hogy emléket állít a „Nemzet napszámosainak” a településen a betűvetésre, olvasására, számolásra oktató és nevelő tanítóknak. 2002. május 1-jén a Város napján felavatásra került (az országban ilyen formában elsőként) a Tanítók Emlékműve. A volt és az akkori igazgatók elültették a Tanítók fáját, a piramis tölgyet, amely az óta sokat nőt, terebélyesedett. Az emlékmű szakrális, megbecsült és tisztelt emlékhelyé vált. 2012. szeptember 1-jén a 10 éves évforduló kapcsán bensőséges ünnepség keretében „a hallhatatlanok olvasókönyvébe” a korábbi 104 fő után 29 fő elhunyt tanító neve került bevésésre, a bronz lapokra. A mai ünnepséggel válik teljessé a tanítók, tanárok, igazgatók megbecsülése, neveiknek fennmaradása a következő századokra.
A 2002 és 2012-ben is az ünnepségek levezetését Cserháti Ágnes tanár, televíziós műsorvezető, a Jászfényszaruért Alapítvány kurátora, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója vállalta fel, és személyes varázsával, mosolyával emelte az ünnepség színvonalát. A rendező szervek nevében köszönte, hogy egy szóra örömmel vállalta el a mai rendezvényünk házi asszony szerepét.
Cserháti Ágnes a következőkkel folytatta az ünnepséget: Jászfényszaru Város Önkormányzata, a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár, a Jászfényszaru az Oktatásért Alapítvány, a Fényszaruiak Baráti Egyesülete, a Jászfényszaruért Alapítvány nevében tisztelettel és szeretettel köszöntötte az ünnepség valamennyi résztvevőjét. Név szerint említette Csikós Miklós regnáló Jászkapitányt és kedves feleségét Zsuzsanna asszonyt, Győriné dr. Czeglédi Márta polgármestert, Dr. Voller Erika jegyző asszonyt, Győri János alpolgármestert, Jászfényszaru Város Önkormányzatának megjelent bizottsági elnökeit, tanácsosait, Szabó Imrefia Béla nyugalmazott tanárt, szobrászművészt, a város díszpolgárát, a Penczner Pál Jubileumi emlékérem alkotóját és Páldiné Pál Ilona tanárt, olimpikont Hatvanból. A Trió-Tv és a sajtó munkatársait. A diákokat képviselő Jávorcsik Csilla diákpolgármestert és helyettesét Johancsik Zoltán 8. osztályos tanulókat.
Megkülönböztetett tisztelettel köszöntötte Jászfényszaru község, nagyközség majd város általános iskolájában igazgatóként dolgozott tanítókat, tanárokat, özvegyeiket, gyermekeiket illetve leszármazottjait. A körünkben megjelent aktív és nyugdíjas tanítókat, tanárokat, technikai dolgozókat és minden kedves jelenlévőt.
Felkérte a táblaavató ünnepi szónokot a jászfényszarui születésű Nagy Károlyné Rékasi Erzsébetet a Hatvani IV. számú Általános Iskola nyugalmazott igazgatóját tartsa meg ünnepi beszédét.
Nagy Károlyné bevezetőként elmondta, hogy a Homok tanyai iskolában végezte az általános iskolát, a 7. és 8 . osztályos tanulóként orosz órákra bejártak a benti iskolába. Jászfényszarun 1956-ban kezdte a tanítói pályáját, volt tanítói, tanárai kollégái lettek, segítették a tantestületbe való beilleszkedését. Nyolc tanév után Hatvanban folytatta a pedagógusi munkát. Név szerint Fónagy Sánor, Vastag Mária, Keresztesi József, Lantos Péter, Zsámboki Zoltán és Zsámboki Lászlóné igazgatókról beszélt, idézett fel emlékeket, akiket személyesen ismert, akikkel együtt tanított.
Tapasztalatai alapján az igazgató munkájáról, a vezetői tevékenység fontosságáról szólt. Beszédéből idézve: „Minden igazgatónak kötelessége gondoskodni arról, hogy a vezetése alátartozók jól érezzék magukat. Ez akkor valósulhat meg, ha az intézményvezető pozitív, rezonáns légkört teremt, amely mindenkit jobb teljesítmény elérésére ösztönöz. A közösség érzelmeit a vezető irányítja. Ha lelkesíti a beosztottakat, akkor a tantestület teljesítménye emelkedik, mindenki tudása és lénye legjavát adja, ha viszont elkeseríti őket, akkor aláássa a teljesítőképességüket. A tanárok az igazgatótól kapják intézményük alaphangulatát, még akkor is, ha keveset tartózkodik a tanári szobában. Viselkedése hatással van a közvetlen munkatársaira, ezáltal a tantestület egészének érzelmi életére. A tanárok az igazgatójuk érzelmi reakcióit tekintik leginkább mérvadónak, tehát a saját hangulatukat is ezekre alapozzák. Ha az intézményvezető képes érzelmileg támogatni a beosztottait, akkor célt és értelmet tud adni a közösség munkájának, amelyben mindenki fontosnak érezheti magát…”
Az ünnepi beszédet követően Kovács Tímea a IV. Béla Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanára Ellen Nitt: Azt hittem című versét adta elő.
Cserháti Ágnes bejelentette, hogy az Igazgatók táblájának leleplezésére kerül sor. Elmondta a 1699-es Pentz-féle összeírásból tudjuk, hogy Jászfényszarunak ekkor Pap Pál volt az iskolamestere. Az Egri Egyházmegyei levéltárban Tóth Tibor által végzett kutatás szerint, a korabeli iratokból megállapítható, hogy a XVIII századtól volt iskola a településen. Kezdetben egy majd két tanító foglalkozott a tanítással. A kinevezési okmányokból nevük is fenn maradt az utókor számára. 1865-től már az egyházmegye évente könyv alakban kiadta településenként a tanítók neveit, ekkor már négy tanerős volt az iskola. Külön fiú és leány osztályok voltak, alkalmanként vegyes is előfordult a gyerek létszám miatt. Később leány- és fiúiskola épületként is elkülönült egymástól. 1868-ba megszületett Magyarország első népoktatási törvénye. Létrejött a hatosztályos elemi népiskola, elrendelték a tankötelezettséget, 6-12 éves korig népiskolába, 12-15 éves korig ismétlő elemibe jártak a diákok. 1940-től került bevezetésre a 8 osztályos népiskola. A Jászfényszarui katolikus iskola a felső-jászsági tankerülethez tartozott. Az egyházmegyei kiadványban legelőször 1914/15-ös tanévben jelenik meg igazgató-tanítói titulus.
Győriné dr. Czeglédi Márta, a város polgármestere, Nagy Józsefné Jászfényszaru az Oktatásért Alapítvány kuratórium elnöke, Tóth Tibor - a tábla felállítását szolgalmazó és kezdeményező - Fényszaruiak Baráti Egyesülete elnöke, Mészáros László, a Jászfényszaruért Alapítvány kuratóriumának elnöke, mint a tábla felállításának költségét biztosító jogi személyek képviselői, a jászfelsőszentgyörgyi Tóásó Tibor kőszobrász által készített Igazgatók tábláját leleplezték.
Az Igazgatók táblájára 14 igazgató neve került bevésésre, az elmúlt 102 év alatt Ők irányították a település iskoláját.
Johancsik Zoltánt a diákpolgármester helyettes, a már elhunyt igazgatók emlékére meggyújtotta a leleplezett táblánál elhelyezett gyertyát.
Cserháti Ágnes a táblán szereplő igazgatókról szólt néhány mondatban, néhányukhoz volt diákként személyes élményét is hozzáfűzte.
Márkus János 1863-ban született, Pásztón kezdte a tanítói pályáját, 1890-től Jászfényszarun tanított. Itt alapított családot, leánya Mária létesítette a település első óvodáját, fia Ödön tanácsi tisztviselő volt. 1914-től 1926-ig nyugdíjazásáig volt igazgató-tanító. 1929-ben elhunyt, a családi sír a Szent Kereszt temetőben volt.
Gusztin Mihály 1876-ban 140 évvel ezelőtt született. Jászfényszarun az iskolaszék 1913-ben választja meg tanítónak. Tíz éven át töltötte be az igazgató-tanító beosztást, 1936-ban nyugdíjba vonult. 1950-ben elhunyt, a sírja a Szent Kereszt temetőben megtalálható.
Tóth János 1890-ben született. Jászfényszarura 1913-ban kerül helyettes tanítónak, 1926-tól Márkus János megüresedett helyére megválasztják tanítónak és iskolaszéki jegyzőnek. 1936-tól igazgatói kinevezést kap. Jelentős szerepe volt a település kulturális, ismeretterjesztő és felnőtt képzés megszervezése területén. Ő biztosította az átmenetet a katolikus iskolából az állami iskolába. 1954-ben elhunyt, sírja a Szent Kereszt temetőben a kápolna jobb oldalán megtalálható.
Adamcsek Imre Egerben 1897-ben született. Mint demjéni lakost 1917 júliusában választja meg az iskolaszék tanítónak. Két ízben tölti be az iskola igazgatója beosztást 1949 és 1951 között, majd 1957/58-as tanévben. 1958. augusztus 1-el nyugdíjba vonult.
Fónagy Sándor Jászfényszarun született 1926. március 28-án. Kántor-tanítóiképesítéssel 1946. szeptember 1-től a Vasút-tanyai iskolában kapott állást. Jászfényszarun 1951-től három tanéven át igazgató, majd igazgatónak Alattyánba helyezik. 1966-tól családjával hazaköltözik, igazgatóhelyettes, majd napközis nevelő 1986-ban nyugdíjba vonul. 2006-ben elhunyt, sírja a Szent Imre temetőben van. Sándor fia jelen volt az ünnepségen.
Vastag Mária Szegeden 1911-ben született. Az iskolaszék 1938 januárjában választotta meg tanítónak. Az állami iskolává alakulása után igazgatóhelyettesnek nevezik ki. Az 1954/55-ös tanévben, mint igazgatóhelyettes, megbízott igazgató volt. Igazgatóhelyettesként 1966-ban vonult nyugállományba.
Mészáros Ferenc Szegeden 1927-ben született. Szegeden 1953-ban magyar, történelem szakos középiskolai tanári diplomát kapott. A tanári pályát Szolnokon a Repülőtiszti Akadémián kezdte. 1955-ben Jászfényszarura helyezték az általános iskola igazgatójának. Két év múlva Szolnokra visszahelyezték. 56 évesen 1983-ban hunyt el, sírja a szolnoki Kőrösi úti Római Katolikus Temetőben van. A három tanévet felesége néhai Bogdán Ágnes is itt tanított. Ferenc és Eszter gyermekei és két unokája jelen volt az ünnepségen.
Keresztesi József 1952-ben megszerezett tanítói képesítés követően Jásztelekre került, majd 1958 júliusától nyolc tanéven át Jászfényszarun igazgató. Sokat tett a cigány kisebbség vezetőinek közreműködésével az idősebb korosztály analfabetizmus felszámolásáért, a dolgozók esti tagozatán a 8 általános iskola befejezéséért. 1972-ben megszerzett ének-zene tanári képesítést követően jelentős szerepet játszott a település zenei és ének kultúrájának alakításában. Nevéhez fűződik a népdalkör, a fúvószenekar, az iskolai énekkar, jelenleg a városi énekkar működése. Felesége néhai Sebők Gizella tanítói pályáját településünkön töltötte. A tanár úr szeptemberben ünnepelte 85. születésnapját.
Lantos Péter a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1958-ban magyar-történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Egyetlen munkahelye a Jászfényszaru általános iskolája volt, ahol 44 éven át döntően történelmet tanított. 1966 augusztusától 8 éven át igazgatói beosztást töltött be. Vezetése alatt 1970-1972 között épült fel (a 8 tantermesnek indult) a 16 tantermes Nagyiskola, a mai ünnepség helyszíne. Ezt követően a tanítást választotta és tekintette igazi hívatásának. Sok tanítványával szeretette meg a történelmet. Jelentős levéltári kutató munka felhasználásával megírta Jászfényszaru történetét. Felesége Gönczöl Terézia tanári munkássága Jászfényszaruhoz kötődik, a biológia tantárgyat magas szinten tanította. Mind ketten ebben az évben töltötték be 80. életévüket.
Kiss László a pápai kistérségben lévő Vaszar községben született. A Pápai Állami Tanítóképzőben tanítói, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tanári diplomát szerzett. Kengyel községben töltött 17 év után, Jászfényszarun1972-ben lett igazgató, az újiskola kulcsát augusztus 31-én már Ő vette át. 1980-ban, majd 1985-ben megválasztják a nagyközségi közös tanács elnökének. 1989 júniusában kérte a tanácselnöki funkcióból való felmentését és munkáját kérésére az általános iskolában folytatta 1996 évi nyugdíjazásáig. Felesége Rigó-Szántai Sarolta tanítóként vele érkezett és nyugdíjazásáig itt dolgozott. Jászberényben aktív közéleti tevékenységet végez, Jászfényszaruval is tartják a kapcsolatot. December 9-én töltötte be 80. életévét. A házaspárt fia is elkísérte.
Zsámboki Zoltán Jászfényszarun iparoscsaládban 90 éven ezelőtt december 2-án született, így a mai ünnepség születésnapjához igazodott. A Budapesti Állami Pedagógiai Főiskolán szerezett matematika, fizika, kémia szakos általános iskolai diplomát. Néhány évi kitérő után feleségével, Bolvári Margittal 1958 szeptemberében haza kerültek. Szaktanárként, majd 1968-tól igazgatóhelyettesként, 1980-tól nyolc tanéven át igazgatóként dolgozott nyugdíjazásáig. Igen aktív és eredményes közéleti munka is párosult tanári hívatásához. Négy cikluson keresztül tanácstag, tíz éven keresztül tanácselnök helyettes.1976-tól haláláig a Jászsági ÁFÉSZ igazgatóságának tagja, Több, mint egy évtizedig a Nagyközségi Hazafias Népfront elnöke. 1994 évben hunyt el, sírja a helyi Szent Kereszt temetőben található. Felesége „mindenki Margit óvónőjét” és gyermekei az ünnepségen jelen voltak.
Zsámboki Lászlóné Jászfényszarun született. Lehel Vezér Gimnáziumban érettségizett, majd egyéves különbözeti vizsgák és gyakorló év után 1960-ban tanítói oklevelet kapott. Egy munkahelyen dolgozott 36 tanévet. 1987-ig osztálytanító, 1987 szeptemberétől igazgatóhelyettes, 1988-ban pályázat útján igazgatóvá választják. Intézményvezetői beosztását 1995 augusztusában történt nyugdíjazásáig töltötte be. Igazgatósága alatt 1992-ben indult be a speciális kétéves szakiskolai képzés. A tehetséggondozásra nagy figyelmet fordított. 13 évig volt úttörő csapatvezető, a diákok kulturális seregszemléken, úttörő-olimpiákon nagy sikerrel szerepeltek. Férje Zsámboki László 37 éven át szintén az iskola tanára volt.
Szakali János Jászberényben született, középiskolai tanulmányát ott végezete. 1978-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán szerzett matematika, fizika szakos középiskolai tanári diplomát. Jászberényben a Liska József Szakközépiskolában kezdett el tanítani. 1981 februárjában került Jászfényszarura szaktárgyait tanító tanárként. A település sport életébe gyorsan bekapcsolódott. Az egyesület vezetésében is tevékenyen részt vett. A település lakossága 1990-től folyamatosan megválasztotta a képviselő testület tagjai sorába, ahol különböző bizottsági elnöki tisztségeket is betöltött illetve tölt be.
Pályázat útján 1995. augusztus 1-től húsz éven át ellátta az intézményvezetői feladatokat. Közben közoktatási vezetőként diplomázott. 2015 évben az igazgatói tisztségre nem pályázott.
Lovászné Török Magdolna a Lehel Vezér Gimnáziumi érettségi után, a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán szerezte tanítói diplomáját. 2009-ben közoktatási vezetőként diplomázott. 1987-ben a fényszaru iskolában állt munkába. 2005-ben igazgatóhelyettesi megbízást kap, koordinálja a Kisiskola felújítását. 2006-tól ellátja a művészeti alapiskola vezetését is. Széleskörű társadalmi, közéleti tevékenységet folytat. 14 éve önkormányzati képviselő, bizottsági elnök. A FÉBE tisztségviselője, nyári gyermektáborok szervezője. Pályázat alapján 2015. augusztus 1-el az Emberi Erőforrások minisztere kinevezi a helyi iskola igazgatójának. 2015. szeptember 1-el az egri érsek, mint a IV. Béla Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóját megerősíti tisztségébe.
A méltatások közben Jávorcsik Csilla diákpolgármester és Johancsik Zoltán diákpolgármester helyettes 8. osztályos tanulók az elhunyt igazgatók tiszteletére az emléktáblánál elhelyezett vázába egy-egy szál fehérrózsát helyeztek. A jelenlévő igazgatónők virágcsokrot, a férfiak egy üvegitalt kaptak úgyszintén az elhunytak jelenlévő közvetlen hozzátartozói is.
Csikós Miklós jászkapitány és felesége az emléktáblánál tiszteletük jeléül koszorút helyeztek el.
Cserháti Ágnes záró gondolatában hangsúlyozta: Az idő korlát miatt egyes személyek elismeréseinek felsorolására nem volt lehetőség. Ismert, hogy Jászfényszaru lakossága, a mindenkori irányító testületek, az iskolák fennhatóságai elismerték, megbecsülték a tanítók, tanárok, igazgatók munkáját. A 2013-ban kiadott Elöljárok – Élenjárók című könyvben leírtak is ezt bizonyítják.
Az utókor számára tisztelet jeléül - talán az országban egyedül álló formában - Igazgatók táblájával megőrizzük, megköszönjük munkájukat, tevékenységüket.
Megköszönte az ünnepség előkészítésében, lebonyolításában közreműködők munkáját.
Galéria megtekintése az eseményről>
