A Fényszaruiak Baráti Egyesülete Lengyelország és Erdély után 2017-ben Csehországot választotta kirándulási úti célként. Elképzeléseink alapján a programot a Credo Tours Utazási iroda állította össze.
Jászfényszarutól pénteken reggel 5 órakor vettünk búcsút és 50 fő indult útnak, a minden komforttal ellátott autóbusszal.
Megállás nélkül Rajkánál léptük át a magyar határt. A határhoz közeledve illetve azt elhagyva egyre több jórészt osztrák és szlovák területen működő áramot termelő szélerőműveket láttunk.
Négy órás utazás után Pozsonyba érkeztünk, ahol várt bennünket Kubicsek Aranka helyi idenevezető. A 30 perces autóbuszos városnézés során idegen vezetőnk folyamatosan tájékoztatott bennünket az autóbuszból látottakról, az út mellett lévő középületekről. Áthaladtunk a főváros két városrészét összekötő mai nevén az UFO hídon. Ez a világ kilencedik legnagyobb egyben hegesztett hídja. A híd különleges attrakciója a 80 m magasan lévő 127 főt befogadó Ufo étterem, amelynek kilátópontja 84,6 m magasan áll a pilonon. Az étterem felső részén már 95 méter magasból lehet a panorámában gyönyörködni.
Pozsonyról sok érdekességet tudtunk meg, többek között; területén már az újkőkorban éltek emberek, a Várhegyen már a honfoglalás előtt római, majd morva erődítmények álltak. A Pannonhalmi Apátság 1002-ben létesült alapítólevelében szerepel, hogy Szent István a pozsonyi vám harmadát az apátságnak adományozta. Itt létesült az első magyar várispánság. Egyetemét 1467-ben Mátyás király alapította. 1526 után az ország fővárosa, itt őrizték a Szent Koronát, itt koronázták a királyokat, többször volt országgyűlés helyszíne. 1840-ben Pozsony és Szentgyörgy között indult meg az első magyar lóvontatású vasút. 1848. április 7-én itt alakult, meg az első felelős magyar minisztérium. 1919. február 4-én Pozsony lett Csehszlovákian belül Szlovákia Fővárosa. A Cseh és Szlovák Föderatív Köztársaság szétválásával 1993. január 1-én alakult meg a független Szlovák Köztársaság, melynek fővárosa Pozsony lett, lakóinak száma 420 ezer fő. Szlovákia 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja, 2009. január 1-jén csatlakozott az eurózónához.
Tíz óratájban léptük át a pozsonyi vár kapuját. Idegenvezetőn elmondásából tudjuk, hogy 1042-ben, - a Szent István király halálát követő trónharcok idején - I. Břetislav cseh fejedelem rövid időre el tudta foglalni a várat, innen ered a város mai szlovák neve Bratislava. Az első pozsonyi országgyűlést 1402-ben Zsigmond király tartotta a várban. Az 1536. évi országgyűlés kimondta, hogy a magyar kormány székhelye, az ország fővárosa Pozsony legyen. Mária Terézia királynő szívesen tartózkodott a várban, és az ő idejében épült a kút melletti nagy víztározó. A vár vízvezeték rendszerét Kempelen Farkas tervezte; a vizet lovak által hajtott szivattyúk nyomták fel a Duna szintjéről vezetékeken keresztül a várudvar alatti alagsorban létesített tartályokba. A vár újjáépítése a XX. század második felében 1968-ra fejeződött be. A pozsonyi várban jelenleg a Szlovák Nemzeti Múzeum állandó kiállításai (bútorkiállítás, Felvidék régmúltjának kincsei), és a Szlovák Nemzeti Tanács reprezentációs termei működnek. Befejezés előtt áll a 2009-ben elkezdődött rekonstrukció.
Ellátogattunk a Szent Márton-dóm vagy ismertebb nevén a Koronázó templom Pozsony legismertebb és legnagyobb templomába. Háromhajós gótikus templom, amely az eredeti román stílusú templom helyére épült. Építése a 13. században kezdődött. Mai alakja többszöri átépítés eredményeként alakult ki. A dóm tornya 85 méteres, a legmagasabb Pozsonyban. A tetején van a Szent Korona másolata (150 kilogramm tömegű és 164 cm magas). 1563 és 1830 között itt koronáztak meg 11 magyar királyt és 8 királynét/királynőt. A dómban található kápolnák: Alamizsnás Szent János, a Szent Anna, a Szent József és a cseh királynőnek ajánlott kápolna. A templomban gótikus és reneszánsz síremlékek találhatók. Szent Márton ereklyéit a főoltár felett elhelyezett ezüstkoporsóban őrzik. A templomban látható ólomból kiöntött Toursi Szent Márton szobrot 1734-ben Donner György Rafael készítette.
Megnéztük a Prímási palotát Pozsony egyik legszebb neoklasszicista stílusban épült palotáját. Az épület egyes részei ma múzeumként funkcionálnak. A mai palota helyén a korábbi palota akkor épült, amikor az Esztergomi érsekségnek el kellett hagynia a törökök által elfoglalt Esztergomot. A mai palotát 1778 és 1781 között Heffele Menyhért udvari építész építette az egykori püspöki ház helyén, Batthyány József esztergomi érsek rendeletére és költségére.
A palota első emeletén található Tükörteremben 1805-ben írták alá a Pozsonyi békét az austerlitzi csata után. A szerződés aláírásánál a győztes Bonaparte Napóleont külügyminisztere, Maurice Talleyrand, a legyőzött I. Ferenc császárt Liechtenstein János herceg képviselte. Ugyanitt ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. V. Ferdinánd magyar király aláírásával itt szentesítette 1848. április 11-én az áprilisi törvényeket, a Batthyány-kormány összes tagjának jelenlétében. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően Haynau táborszernagy itt írta alá a magyar forradalmárok fölött kimondott ítéleteket.
Miután az országgyűlés elköltözött Pozsonyból Pestre, a palota helyiségeit bérbe adták.
Itt láthattuk többek között a páratlan értékű angol gobelineket (falikárpit), melyeket eredetileg Batthyány József hercegprímás vásárolta Mazarin bíborostól.
Óvárosi sétánk során megtekintettünk több híres palota épületet (Régi városháza, Szlovák Nemzeti Színház, Mihály-kapu, az országgyűlés épülete, Gassalkovich-palota, Pálffy-palota, Roland szökőkút) és sok humoros bronzból öntött figurát a főtéren, így Kandi- csatorna munkás, Napóleon katonája, Schöne Nazi - igazi nevén Lamár Ignác kéményseprő - az angol dzsentrimen szobra előtt töltöttünk el néhány percet, majd közel öt órás tartózkodás után idegenvezetőnktől elbúcsúzva folytattuk utunkat.
Cseh határon áthaladva rövid idő után megérkeztünk az alomszerű mesekastélyhoz a csodaszép parkkal körül vett Lednice kastélyba, melyet „kis-Windsori kastélynak” isneveznek, mert annak mintájára készült. A látottakról, ha röviden szeretnék fogalmazni két szóval „tömör gyönyör”.A Liechtenstein grófok csodálatosa mesepalotája 1996-tól az UNESCO világörökség listáján szerepelő látványos, neogótikus épület.
A lednicei birtokot 1249-ben szerezte meg a Liechtenstein család, a XIII. században a határszélen emelt, erősségnek szánt, gótikus várat a XVI. században reneszánsz stílusban építették át, majd a família nyári rezidenciájaként a XVII. századtól már barokk stílusjegyeket ölt. Neogótikus formáját a XIX. században Georg Wingelmüller terveinek köszönheti, a szép kastély napjainkban is ezt az arcát mutatja. A birtokos Liechtenstein család Csehország egyik legnagyobb hatalmú, leggazdagabb főnemesi famíliája volt. Egészen a II. világháború végéig Lednice is a család birtokában volt, akkor államosították ezt a kastélyt is.
Mind kívülről, mind belülről maradéktalanul rendben tartott és az egykori pompát tükröző mesekastély a lednicei. A park kapuján belépve, az épülethez közelítve számtalan részlet tárult elénk, a fő és mellékszárnyak egyaránt igen dekoratívak. Számos mesefilmet forgattak már a kastély területén.
Helyi idegenvezetővel a látogatás először a földszinti dísztermeken megy végig, itt látható a páratlan fából faragott csigalépcső, a szalonok, fürdő- és hálószobák, míg az emeleti, Liechtenstein hercegi lakosztályokon vezet keresztül, melynek fénypontja az egyedülálló XIX. századi Kínai Szalon. A belső kialakításban meghatározó a fából faragott megoldások jelenléte. A mennyezetet és az oldalfalak zömét díszes fakazetták borítják. Kiemelkedő alkotás a 630 fokos csapolással megépített csiga alakú könyvtárlépcső, melyet állítólag egyetlen tölgyfából faragtak ki. Porcelánmúzeum, trófeagyűjtemény is látható, de nincs terme a kastélynak, melyben ne lenne vagy egy pompás csillár vagy intarziás fa-remek, bútor, ami lenyűgözött bennünket.
A kastélyhoz tartozik a franciakert és angolpark, a romantikus pálmaház, amely 92 m hosszú 10 m magas hatalmas üvegfelülettel rendelkezik és benne több száz egzotikus növény látható. A parkban több nevezetes épület, építmény található köztük a 60 méter magas minaret, amely 1798-ban épült. A hatalmas kiterjedésű tórendszereken séta hajókázni, a parkban hintóval közlekedni is lehet. Számtalan egyéb kiállítások láthatók a parkban álló és a kastélyt körülvevő gazdasági épületekben. Az utóbbiakat csak madártávlatból láthattuk és fotósaink egy-egy képpel örökítették meg. Itt egész napos programra való látnivaló található, de nekünk csak bő két óra állt rendelkezésre, mert este 9-ig a Prága külvárosában lévő szállásunkat el kellett foglalni. Időben kellett ágyba kerülni, erőt gyűjtve a második napi egész napos prágai városnézéshez.
Tóth Tibor
Fotók:
Both Béla - Pozsonyi vár
Czeglédi Lászlóné - Lednice kastély külső egy része
