Tájékoztatjuk, hogy a FÉBE Színházbajárók Baráti Köre szervezésében 2017. október 15-én (vasárnap) délelőtt 8 óra 30 perckor Jászberényből induló 9 órakor Jászfényszarun Városháza előtti gyülekezéssel kifelé haladvaHatvanon át,különjárati autóbusszal megyünk Budapestre Erkel színházba (1087. Budapest, II. János Pál pápa tér 30.) Gunther bérlet – 2. előadás Kodály Zoltán: Székely fonó életképek magyar nyelven, magyar és angol felirattal megnézni.
Az előadás 11 órakor kezdődik, vége 13 óra 30 perckor várhatóan 14 óra 40 percre érkezik Jászfényszarura a csoport.
Szereplők: Háziasszony: Schöck Atala Kérő: Haja Zsolt Fiatal legény: Ujvári Gergely Szomszédasszony/A legény anyja: Wiedemann Bernadett Fiatal leány: Sáfár Orsolya A bolha: Geiger Lajos A leány anyja: Kiss Erika Előhang: Pál István Szalonna és Bandája
Közreműködnek a Duna Művészegyüttes táncosai
Alkotók: Rendező: Michał Znaniecki Díszlettervező: Luigi Scoglio A díszlettervező asszisztense: Alejandro Contreras Cortés Jelmeztervező: Magdalena Dabrowska Animáció- és világítástervező: Bogumił Palewicz Koreográfus: Juhász Zsolt A koreográfus asszisztense: Marosi Edit Dramaturg: Kenesey Judit Angol nyelvű feliratok: Elisabeth M. Lockwood Karigazgató: Strausz Kálmán Karmester: Kocsár Balázs
„Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg” – vallotta Kodály Zoltán, a magyar zene egyik legmeghatározóbb képviselője, akinek szívügye komponistaként, népdalgyűjtőként és zenepedagógusként egyaránt a magyar népzene iránti szeretet elültetése és egy értő közönség felnevelése volt.
A Székely fonó Kodály törekvéseinek kvintesszenciája. Mikor az Operaház 1931-ben megrendelte a szerzőtől a mű egész estét változatát, Kodály nem operát akart írni – a magyar népdalt szerette volna újra felfedezni, és közvetíteni annak drámai, színpadi erejét.
Kodály anyai ágon lengyel származású volt. Rendhagyó módon éppen egy lengyel rendező, Michał Znaniecki szemén keresztül láthatjuk, hogyan érzékeli ezt az ízig-vérig magyar művet egy külföldi művész.
Az első részben a Muzsikás magyar népzenei együttes hangolja népi dallamokra a közönséget.
A Háziasszony ura haldoklik; az asszony és kislánya csakhamar árván maradnak. A gyászoló özvegy sajgó szívvel emlékszik vissza lánykorára, amikor megismerkedett jövendőbelijével. Hogy szomorú kislányát felvidítsa, elénekli neki a Kitrákotty-mesét. Miközben a temetésre készülődnek, a Háziasszony egyre a múltba réved vissza: felidézi, ahogy összeházasodtak kérőjével. Az esküvői ünnepség szép emlékét azonban hirtelen beárnyékolja a baljós Bolha megjelenése. A Háziasszony tovább emlékezik: kislányuk születését idézi fel. A temetést követően, gyászában megtörve szakad ki belőle a Rossz feleség balladája. Egyszerre mintha halott férjét látná újra maga előtt, de rá kell döbbennie: csupán káprázat volt. Keserűen fekszik ágyba, már a lányától sem fogad el se vigaszt, se ételt – szép lassan elemészti a bánat. Leánya csendben gyászolja. A Háziasszony és férje a mennyországban lelnek újra egymásra.
Az előadásra mindenki a bérletét és 1800,- Ft/fő hozza magával.
Akadályoztatás esetén, valamilyen oknál fogva az előadásra nem tud jönni, úgy köteles maga helyett más személyt szerezni, vagy az útiköltséget kifizetni.
A bérlettulajdonosoknak jó szórakozást kívánok!
Jászfényszaru, 2017. október 05.
Baráti üdvözlettel:
Tóth Tibor
szervező{jcomments off}
