A Fényszaruiak Baráti Egyesülete minden évben az ősz folyamán szervez egy napos önköltséges belföldi kirándulást. Az útról írt élménybeszámoló azt a célt is szolgálja, hogy olvasóinkban felkeltsük az érdeklődést a látnivalók iránt. Személygépkocsival egy hétvégi családi program keretében oda-vissza 140 kilométert megtéve csodás élményekben részesülhetünk.
Október 8-án 50 fővel 7 órakor indultunk Gödöllő irányába Vácrátótra, majd Vácra.
Ezen a napon már kellett az őszi kabát, kicsit borongós, de esőmentes nap jó kirándulási időnek bizonyult.
Nyolc órakor már a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert főbejáratánál vár bennünket a kerti idegenvezetőnk. Az ország legnagyobb botanikus kertjében most jártam ötödik alkalommal. Őszi időszakban most először, a kert állíthatom ekkor a legszebb legszínesebb. A látogatókat elvarázsolja a levelek tarkasága, a növényi termések sokszínűsége. Az őszvirágának a krizantémokat tartjuk, igaz ezek közül is sokfélét láttunk, de szebbnél szebb az avarból előbújó, a réten, az ágyásokban és az üvegházban a virágzó növények százával találkoztunk. A 27 hektáros kertben 12 ezer növényfajt és fajtát számlál az előnövény-gyűjtemény. Különösen gazdag a fás szárú növények - 3300 fa és cserje - gyűjteménye. A kertről az első írásos adat 1827-ben kelt, ekkor a Géczy család birtokolta. Több tulajdonos váltás után 1871-ben gróf Vigyázó Sándor vásárolta meg. Nevéhez fűződik a kert tervszerű kialakítása és szépítése. Elképzeléseit 1873-tól negyven évig Band Hendrik főkertész valósította meg. A kertben tavat, patakokat, dombokat, vízeséseket, vízimalmot, barlangszerű alagutat, gótikus műromokat, alakítottak ki. A vízimalomnál forgattak a 1945 előtt készült Zenélő malom című filmet. 1880-as években már országos hírű üvegházi gyűjteménnyel rendelkezett a kert. Vigyázó Sándor fia Ferenc örökös híján 1928-ban a kertet és a vagyont – apja rendelkezése szerint - a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta.
Az akadémia ténylegesen a II. világháború alatt és után sokat károsodott gazdátlan kertet 1952-ben vette át, és megalapította a MTA Botanikus Kutatóintézetét. 1987-ben elkészült a háromhajós 15 m magas pálmaház.
A két órás séta során páratlan látványban és élményben volt részünk. Meg-megálltunk egy érdekes fa előtt (pld. amerikai mocsárciprus, melynek légző gyökerei van, amerikai vasfa), melyekről idegenvezetőktől sok újinformációval lettünk gazdagabban. Az érdekesebb fák, növények táblákkal van ellátva ezeket elolvasva családi sétaközben is ismeretekhez juthatunk. Megnéztük az üvegházi gyűjteményt, amely közel háromezer fajt, fajtát és változatot számlál, sok virágzó kaktuszt láthatunk. Sétánkat a másfél hektáros az ország leggazdagabb szabadtéri Növényrendszertani gyűjteménynél – 3000 virágos növényfajt és -fajtát tartalmaz – fejeztük be.
Fél 11 órára már Vácon a Tragor Ignác Múzeum kiállítóhelyére a főtéri Pannónia Házhoz érkeztünk.
Megnéztük az épület emeleti részében Hincz Gyula (1904-1986) - Kossuth- és kétszeres Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész - festő, grafikus és iparművész a 20. századi magyar művészet egyik legsokoldalúbb és legtermékenyebb alkotó hagyatékából összeállított válogatást.
A földszinten a Vasba öntött történelem című öntöttvas gyűjtemény tárgyai adott maradandó emléket számunkra. Itt láttunk minden régi használati vagy dísztárgyat, amely öntöttvasból készül. Berczelly Attila több, mint 400 tárgyat tartalmazó gyűjteményét 2007-ben vásárolta meg Vác városa a magángyűjtőtől. A tárgyak német, cseh, osztrák, orosz és magyar öntödék műremekei, többségük 1850-1950 közötti időszakban készült. A díszes öntöttvas kályhák egy másik magángyűjtő a gyenesdiási „kályhadoktor” Vaszkó Ernő gyűjteményéből való.
A Pannónia Ház pincéjében látható Gádor István (1891-1984) kétszeres Kossuth-díjas keramikus, kiváló és érdemes művész a modern magyar kerámia megteremtőjének több mint ezer tárgyat felvonultató kiállítása. Láthattuk még leánya Gádor Magda néhány szobrászati munkáját, illetve Hincz Gyula kerámiáit is.
Az épület szép kialakítású udvara képző- és iparművészeti alkotásoknak ad otthont. Az udvari szoborparkban Vertel Andrea gödi keramikus „Tündérkert” című vidám hangvételű szoborcsoportjai és Nagy Sándor szobrászművész négy vörösmárvány szobrait láthattuk.
Néhány házzal arrébb található a Nagypréposti palota, melyez a XVIII. század közepén Würth Ferenc magyprépost építtette. A kőkeretes kapu felett kovácsoltvas erkély látható, a háromszögű oromzat szobrokkal és vázákkal díszített. A felújított barokk épületben található a Váci Székesegyház Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény. A látnivalók között vannak egyházi kelyhek, püspöki ruhák, ötvösművek, szobrok, festmények a középkortól kezdődően. Az egy emeletes épületben szemet gyönyörködtető páratlan szépségű tárgyak sokasát nézhettük meg.
Az ebédünk 13 órakor az Aréna étteremben volt, itt egy kicsit megpihentünk.
A nagy létszám miatt két csoportban váltakozva folytatódott a délutáni program. A Memento Mori állandó kiállítás Vác leglátogatottabb helye.
Felbecsülhetetlen értékű kultúrtörténeti kincs került napvilágra 1994-ben Vácon, amikor a Domonkos templom helyreállítási munkálatai során a templom alatti kripta több, mint 150 évvel ezelőtt elfalazott lejáratára bukkantak az építők. A megtalált kriptában 262, többnyire jó állapotú színes, díszített koporsóban a 18. század középső harmadától kezdődően, illetve a 19. század elején elhunyt és betemetett, a különleges klímának köszönhetően jó állapotban fennmaradt, spontán mumifikálódott váci polgárok testei nyugodtak; férfiak, nők, gyermekek, mesteremberek, szerzetesek, papok, katonatisztek, hivatalnokok...
A 2016. júniusában felújított állandó kiállítás a főtér egyik lakóházának középkori pincéjében nyert elhelyezést. A meredek lépcsőn a hűvös és mély pincébe leérve a korabeli kripta képe mellett azon váci polgárok névsora fogadott bennünket, akiket koporsófeliratuk alapján sikerült beazonosítani. A lejárattól balra eső kisteremben a koporsókból előkerült szakrális mellékleteket (feszületek, rózsafüzérek, kegyérmek) láthattuk. A pince impozáns nagytermében festett, színes felnőtt és gyermekkoporsók kerültek elhelyezésre. A terem hátsó részében Stefanovics György szabómester, egy név szerint nem ismert középkorú polgárasszony és egy 9 éves kislány, Salamon Magdolna nyugszik, rekonstruált, az eredeti alapján készült viseletben üvegkoporsóba zárva.
A másik csoport a Görög templomban a nyomdatörténeti kiállítását nézte meg.
Ezt követően Magyarország első klasszicizáló későbarokk ízlésű székesegyházába tértünk be, mely 1761-től 11 éven át épült fel. Az épület külső hossza: 72 m, magassága: 55 m. Hazánk harmadik legnagyobb (Esztergom és Eger után) látogatható székesegyháza. Ezt követően cseréltek a csoportok.
A főtéri sétánk során a főtér keleti harmadánál a tér felújítása során régészeti ásatásokat végeztek. Meglelték a XIII. század második felében létesített Szent Mihály templom és temető maradványait. A templom szentéjének részében a megtalál értékes leletanyagokat állították ki, majd üveglappal lefedték.
Vácott, az ország legszebb barokk terén található a Sajdik Ferenc (1930- Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista érdemes művész) páratlan életművét bemutató múzeumi gyűjteményt is megnéztük. Sajdik mesevárosa, girbe-gurba házai, hósapkás, pirostetős, hagymakupolás saroktornyai felidézik azokat a kultúrtörténeti emlékeket, melyeken jókat nevetve, szórakoztatva ismerhetünk meg. A képeken tetten érhető a Pom-Pom mesék világa, Gombóc Artúr kalandjai és a nagy Ho-ho-horgász váci adaptációja. A képekhez kapcsolódó történeteket mesélt nekünk Papp László tárlatvezető, így még színesebbé, gazdagabbá tette az itt látottakat.
Váci tartózkodásunk utolsó kiállítása Magyarország legnagyobb hajókonstruktőre, hajótervező mérnöke, Szabadi Kálmán (1929-2010) hajótörténeti életmű kiállításának megnézése volt. A XX. századi vitorlások, gőzösök, jachtok kicsinyített élethű másolatai keltik életre a tengeri, a balatoni és a dunai hajózást. Mint formatervező konstruktőr tervezett kisautót, buszokat, vízibuszokat, luxusjachtokat, lakókocsikat, mentőhajókat, árvízi munkahajókat, balatoni vitorlásokat, tengerész csónakokat. A közel kettőszáz méretarányos kicsinyített hajó makett között sok ismert magyar nemzetközi hajót fedeztük fel többek között a Titanicot is.
Hatóra is elmúlt mikor a Duna parton parkoló autóbuszokhoz értük, gyönyörködve a hullámzó folyó és a túlsó park szép látványában.
A napsorán egy páratlan szépségű kertet és Vácon összesen tizenegy kiállítást és a főtérét, székesegyházát néztük meg. Élményekkel feltöltődve 19 óra után érkeztünk vissza Jászfényszarura.
Tóth Tibor{jcomments off}
