Ézsiás László közel két éve Fortuna szekerén utazik és megérdemelten halmozza sikereit. Hetvenedik születésnapjára megjelent CD lemeze melyen 15 saját költemény és további 12 költő versét mondja el. A CD albumot szülőhelye után Budapesten az Alexandra Könyves Házban is bemutatták. Nemzeti ünnepünk alkalmából augusztus 19-én, Jászfényszaru Város Önkormányzata munkásságát Elismerő Oklevéllel és pénzjutalommal díjazta.
A „…virág volt a vers…” nemzetközi versmondó verseny amatőröknek 50 év felett 10., jubileumi rendezvényére október 6-án került sor az esztergomi könyvtárban. Ez évben a felhívásra harminchatan jelentkeztek a Kárpát-medence területéről, a versenyre 31 versmondó szavalatát élvezhette a hallgatóság, ebből 5 fő a határon túlról érkezett. Három magyar verscímmel kellett jelezni a részvételi szándékot. A zsűri választotta ki a szavalandó verset.
A 10. ünnepi versmondó verseny zsűrijét Pusztaszeri Kornél színművész, a Madách Színház művésze vezette.
Ézsiás László látássérült Budapestről Kányádi Sándor: Halottak napja Bécsben című költeményének részletét adta elő. A zsűri hosszas mérlegelést követően döntött a három legjobbnak ítélt versmondó személyéről. Valamennyi díjazott megkapta Martsa Piroska éremművész, műteremvezető kifejezetten erre az alkalomra készült emlékplakettjét és különböző összegben könyv is járt hozzá.
Az első díjat Ézsiás László budapesti lakos kapta. Jutalma: 14.000 Ft értékű könyvcsomag, Martsa Piroska emlékplakettje, emléklap valamint a Szentgyörgymezői Olvasókör által felajánlott üveg méz.
Laci mind a tíz nemzetközi versmondó versenyen indult. Felállította a mesterhármast háromszor állt a dobogó legmagasabb fokán, de minden esetben dobogón vagy két esetben-különdíjban részesült.
A következő siker sem váratott sokáig magára. A fehérbot nemzetközi napján október 15-én ünnepelte székházában fennállásának centenáriumi ünnepét a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ).
Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével és felszólalt Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, a centenáriumi programsorozat fővédnöke. Ünnepi köszöntőjében Louis Braille munkásságát idézte fel: "A pontírás vak feltalálójának nem szegte kedvét, hogy olyan korban élt, amikor egyértelműen kevesebbre tartották társainál. Ő ugyanis nem érezte magát kevesebbnek. Három éven át megszállottan dolgozott tapintható írásrendszerének tökéletesítésén, mert hitte, hogy a vakok és látók egyenlősége a kommunikáció révén érhető el.”
Dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke elmondta: "A Vakok Szövetségét az I. világháborúban megvakult hadirokkantak hozták létre 1918-ban, hogy a felettük való gyámkodás helyett ügyeiket saját maguk intézhessék. A szövetség az elmúlt 100 évben sokat tett a vakok munkához és ezáltal jövedelemhez jutása érdekében. Italmérési és trafikengedélyeket szereztek a II. világháború előtt, elérték, hogy a telefonközpont-kezelés védett szakma legyen, beindították a vakok és gyengénlátók ipari iskoláját és harcoltak a vakok személyi járadékának bevezetéséért. Ebben a munkában együttműködtek az 1949-ben létrejött célvállalatokkal, a vakok és gyengénlátók iskoláival, intézeteivel és a mindenkori kormánnyal is. Napjaink legfőbb kihívása az információkhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, hogy az elektronikus ügyintézés, a technológia fejlődése által még inkább kinyíljon a világ a látássérültek előtt".
Az elnök a hagyományoknak megfelelően átadta a Braille-emlékérmeket. A rangos kitüntetést 1959 óta a szövetség olyan személyeknek és szervezeteknek ítéli oda, akik sokat tettek a látássérültekért. Az érem a megbecsülés, az elismerés jelképe, hosszú évek kitartásának gyümölcse. Évente öt elismerést adnak át.
A Louis Braille-emlékérem leírása: „65 milliméter átmérőjű, ezüstből készült kitüntetés. Az emlékérem elülső oldalán Louis Braille profilportréja szerepel, a "Louis Braille Emlékérem" felirattal, valamint születésének és halálának évszáma (1809-1852) kerül feltüntetésre. Az emlékérem hátlapján körbefutó feliratként a "Magyar Vakok és Gyengén-látók Országos Szövetsége", alatta pedig "a vakokért végzett munkáért" felirat található. Az érem hátlapjának a közepén keresztbe futó sávban szerepel Braille-írással az "MVGYOSZ" betűszó, továbbá alatta található gravírozva az adományozás éve, valamint a kitüntetett neve:”
A centenáriumi ünnepségen két jogi személy és három magán személy köztük Ézsiás László költő és előadóművész vehette át a rangos elismerést, a látók és nem látok több évtizedes igényes szórakoztatásáért, a költészet, a vers népszerűsítésért. Gratulálunk!
Az ünnepség és kitüntetés átadás előfelvételét 80 percben a Jászfényszaruiak és Fényszaruiak Baráti Egyesülete facebook oldalán megnézhető.
Laci legújabb költeménye a FÉBE negyedszázados jubileumi ünnepségén hangzott el.
Ézsiás László: FÉBE – jubileum 2018
Még úgy a huszadik század végén,
Kilencvenhárom októberében,
A jászfényszarui kikötőben
Megépült egy hajó, melynek neve FÉBE.
És elindult lassan a jászok tengerén,
Ötvenegy személlyel a fedélzetén.
Utasok, matrózok, tisztek, és persze a kapitány,
Kinek azóta gyűlik a ránc a homlokán.
Hatalmas nagy hajó, bár kisebb, mint a Titanic,
Viszont negyed százada szórakoztat,
Hagyományt őriz és tanít.
Huszonöt év nagy idő, azóta sokan felszálltak,
Úgy, mint helytörténeti csoport, huszárok, táncosok,
És akik vele színházba jártak.
És az a sok gyönyörű hagyomány,
A város sok szép éke,
Úgy, mint orvosok, tanítók emléke.
És tudjuk jól, hogy Jászfényszaru a múltjához oly hű,
Bizonyíték erre a jubileumi bronz dombormű.
Sorolhatnám tovább, sose lenne vége,
Hogy mit fogadott magába ez a FÉBE.
Le van írva valahol, leltár is van biztos,
Nem folytatom tovább, abbahagyom itt most.
Hiszen ünnepelünk, pezsgőt bontunk, mint huszonöt éve,
És megy tovább a hajó, megy tovább a FÉBE.
Kívánjunk hát jó utat még huszonöt évre!
Tóth Tibor
Fotó: Helischer József Városi Könyvtár Esztergom Fotó galériájából való
1./ Ézsiás László a zsűri által kiválasztott Kányádi Sándor: Halottak napja Bécsben
című költemény részletét adja elő
2./ Kísérőivel várva a fellépésre
