A Fényszaruiak Baráti Egyesülete 2018. augusztus 24 és 27 között negyedik alkalommal szervezett 50 fő részére külföldi kirándulást.
Időben 5 órakor kellett indulni, hogy nyitásra 9 órára a Fertődön legyünk. Többen jártunk már itt, megnéztük az Esterházy-kastély épületegyüttest, de mióta közel négymilliárd forint Európai Uniós pénzből már nagy részben felújításra került nem láttuk. Szokták mondani a pénz csodákra képes, ez itt is elmondható és látható.
Az épület mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt élt Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt a kastély. „Magyar Versailles”-nak is nevezik. A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott.
A kastély mind a 126 szobája gazdag rokokó dísszel volt ékes, a berendezés is e stílusban készült. Centruma az emeleti díszterem, és az ahhoz kapcsolódó zeneterem, amelyek a középrizalit mögött két emelet légterét foglalják el. Ide a földszintről egy belső lépcsőn és a külső díszlépcsőn át lehet bejutni.
A bútoroknak, díszkárpitoknak csak a kisebb hányada tartozott valaha a kastélyhoz, nagyobb része más kastélyokból és palotákból származik.
A zenei élet egyik központja az operaház volt, amely még a 19. században leégett, ma már csak egy falmaradványa maradt meg, de tervezik újjáépíteni.
Joseph Haydn aktív alkotói korszakát töltötte Miklós herceg szolgálatában, operák, vígoperák, szimfóniák születtek itt. Az előadások színhelye az emeleti díszterem volt. A falakon nagyméretű francia tükrök, flamand és francia gobelinek, velencei falikarok láthatók. A terem sarkaiban az évszakok allegorikus szobrai, a mennyezeten Apolló Napisten freskója és az aranyozott bútorok ejtetek ámulatba bennünket. Itt tartják ma is a hangversenyeket.
Az eredeti franciaparkot a 19. században a mértani formákból építkező parkot a természethez jobban igazodó angolparkká alakította át Esterházy Miklósné gróf Cziráky Margit, felújítás után ez a park látható ma is. Az itt eltöltött két fél óra alatt csodálatosan szép dolgokat láttunk, örökítettek meg a fotósok képei.
A kastélyban egy lakosztályt tart fenn az állam az Esterházy családnak, jelenleg Esterházy Antal számára.
Utunk Nagycenkre, a Széchenyiek ősi fészkébe vezetett. Nagycenk zálogjogon jutott a Draskovichoktól Széchenyi Pál kalocsai érsek tulajdonába. Halála után öccse Lőrinc, majd annak fia György birtokolta, aki 1697-ben grófi címet szerezett. Az uradalom központjává Nagycenket Antal tette, akitől unokaöccse és mint egyetlen életben maradt férfi családtag örökölt, a Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc (1754–1820) lett. A birtoklása alatt 1800-ban fejeződött be a kastély bővítése. Két fia közül megosztva ezt a birtoktestet még életében 1814-ben Széchenyi Istvánnak adta. Széchenyi István külföldön szerzett tapasztalatait felhasználva, mintagazdaságot hozott létre. A kastély egyes részeit 1834–1840 között Hild Ferdinánd soproni építésszel átépíttette és korszerűsíttette. A korban még ritka fürdőszobákat és a vízöblítéses vécét vendégei is megcsodálták.
A kastély az 1944. december 6-i angol légitámadás során a parkba hullott bombák miatt az épületben jelentős károk keletkeztek.
A kastélyt 1969-’73 között állították helyre, és 1973-ban megnyitották meg
benne a Széchenyi István Emlékmúzeumot. Az emlékmúzeum két részből áll: a földszint összenyíló teremszobáiban korabeli enteriőrök között a Széchényi család történetét és Széchenyi István életét mutatják be számos érdekességgel. Az emeleten „a legnagyobb magyar” munkásságához kötődő gazdasági kiállítások kaptak helyet, egy terem kivételével modern berendezéssel. Láthattuk közmunka- és közlekedésügyi miniszteri dolgozó szobájának fontosabb bútorait, így íróasztalát is.
A kastély baloldalán helyre állított lovardába még napsütésben érkeztünk díszes lószerszámok sokaságát láttuk, közel 20 versenyló bértartásként vannak a szép bokszokban. A látogatás végére 30 perces zivatar érte el a térséget, az esernyők a buszon így megvártuk az eső elállását. Nagycenk másik nevezetes zarándokhelye, a Széchényi család mauzóleumához mentünk.
A mai nagycenki temető területének nagyobbik részét 1778-ban özvegy Széchényi Antalné, Barkóczy Zsuzsanna adományozta a település lakói számára. Az özvegy jóvoltából az adományozás évében felszentelték a temető közepére épített temetői kápolnát. Széchényi Ferenc Ringer József soproni építész tervei alapján 1806–1819 között kibővíttette egy családi temetkezési hellyel, mauzóleummal és a kápolna elé egy klasszicista stílusú előcsarnokot emeltetett. Itt nyugszik Széchenyi István és felesége, Aspangi Seilern Crescentia is. Az előcsarnok alatt húzódó kereszt alakú térben, annak hosszanti szárában 47 sírhely került kialakításra. Itt temették újra 1811-ben az 1710-ben elhunyt Széchényi Pál kalocsai érseket, akinek mumifikálódott holttestét ma üvegkoporsóban láthattuk. A csoport „a legnagyobb magyar” sírjánál koszorút helyezett el.
Az időjárás okozta késés miatt Fertőrákoson kihagytuk a Kőfejtőt, nem értünk oda 17 órára. Az egyetlen olyan magyarországi község, amelyet kőfal övezett, és püspöki palotája is volt. A települést néző gumikerekes kisvasúton 70 perces utazás során sok szép műemlék épületben és a Fertő-tó felejthetetlen látványában gyönyörködhettünk.
A kisvasúttal kimentünk és megnéztük a Mithrász-szentélyt vagy Mithrász-barlangot a magyar-osztrák határon, a Fertőrákost Fertőmeggyessel összekötő országút mellett található római kori emléket, Mithrász isten kultuszához köthető misztériumvallás egykori szertartási helyét.
Szálláshelyünkre innen 12 km-re Sopronba a Szieszta Hotelba a tervnek megfelelően érkeztünk.
A második napon reggeli után 9 órakor indultunk Fraknó várát – Burgenland egyik legismertebb jelképét – megnézni. A középkori várat a Nagymartoni grófok építtették, akik új lakhelyük után „Fraknó urainak” is nevezték magukat. 1450 körül kihalt a család férfi ága, és a vár 170 évre a Habsburgok tulajdonába került. Esterházy Miklós az északkelet-magyarországi munkácsi uradalmat átengedte Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek, cserébe 1622-ben II. Ferdinánd császártól megkapta Fraknó várát és az uradalmat, amely négy évvel később az örökös grófi címmel együtt örökölhető birtokká vált. Gróf Esterházy Miklós nádor ezután elkezdte a düledező vár hatalmas erődítménnyé való bővítését. Fia, Pál a XVII. század második felében kezdte el a fellegvár kiépítését. Az építési munkálatok során a művészi elemekre is nagy hangsúlyt fektettek: az ellenálló erődítményt dekoratív falfestmények, szobrokkal díszített főkapuk, egy barokk lovas szobor, valamint egy 1707-ben felfüggesztett, 2,5 m hosszú krokodil is ékesítette. Pál herceg halála után az erődítmény rendeltetése is megváltozott: már nem biztonságos lakóhelyként, hanem kincstárként, levéltárként és a hercegi csapatok fegyverarzenáljának őrzőhelyeként szolgált. Esterházy Magánalapítványnak az uradalom nyereségéből és pályázatok útján a kilencvenes évektől folyamatosan – a háború által megkímélt – várat, helységeit, tárgyalt felújítani, restaurálni és láthatatlan biztonsági rendszerrel ellátni. Így vált az Alpoktól északra fekvő terület gyöngyszemévé. A szépség, a pompa, leírhatatlan azt látni kell. Utunk következő állomása a Burgenland tartománya, melynek székhelye Kismarton, német nevén Eisenstadt. A tartomány központja Soprontól mintegy 20 km-re található, egyik jelentős műemléke az Esterházy család egykori fő rezidenciájául szolgáló Esterházy-kastély.
A kastély története egy XIII. századi várra nyúlik vissza, amely a XVII. század végén kerül az Esterházyak tulajdonába. A család egyik legjelentősebb alakja, a hercegi rangot elnyert Esterházy Pál 1663 és 1672 között barokk kastéllyá építtette át a várat. A kastély számára II. Miklós uralkodása alatt következik el a második fénykor a XIX. század elején. Rezidenciáját klasszicista stílusban átépítette és ezen munkálatok megvalósításához sikerült megnyernie a francia Charles Moreau építészt, aki a forradalmi klasszicizmus egyik legismertebb képviselője. A kastélymúzeumot tekintettük meg. A kastélyban tett körséta kiemelkedő állomásai a Kis Kínai Szalon, melynek falait a XVIII. század közepéről származó kantoni tapéta fedi, valamint a Vörös Szalon. A fényűző Tükörterem a hercegi rezidencia központi helyisége volt, a kastély fénykorában mint elsőszámú fogadóhelyiség szolgált. Innen léphetünk ki az erkélyre, mely a kastély tér felőli homlokzatát ékesíti. A látogatók az idegenvezetés végén tekinthetik meg az Empire Termet, a hercegi család fényűzően berendezett dísztermét. Láthattuk a kiszolgáló személyzet lakrészét, berendezését is. A főtéri séta után Ruszt kikötőjébe mentünk ahol már vár bennünket a különhajó. A látvány, ami elénk tárult a 90 perces hajút során meseszép volt, elhaladtunk Mörbischnál a tópartján épült 6000 főt befogadó Vizi színház mellet is. A vacsoránkat is felszolgálták a hajóút során, majd a vacsorához kapott jó fehér és vörös bor-nedű jó hangulatot csinált. Gorcsakovszkiné Marika vezetésével már dalra is fakadtunk. Fertőrákoson a kikötőben buszunk várt bennünket és a fárasztó, de szép nap után a soproni hotelben nyugovóra tértünk.
Tóth Tibor
Fotó: Both Béla és Zsólyomi Jánosné{jcomments off}
