Iparos családban Török Sándor kovácsmester és Bagi Rozália gyermekeként született. Nővére, Piroska már nem él. Édesapja a II. vh.-ban hősi halált halt, édesanyja egyedül nevelte fel a gyermekeket.
Az általános iskolát és a középiskolát Jászapátin végezte, 1953-ban érettségizett.
Édesanyja taníttatni nem tudta, így a Jászapáti ÁFÉSZ-nál felvásárlóként munkát vállalt. A Jásziványi Tanácshoz 1957-ben pénzügyi előadónak került. Egy év után a Jászapáti Járási Tanácshoz titkársági csoportvezetőnek helyezik.
1957-ben házasságot kötött Marincs Klára magyar szakos tanárral. Házasságukból egy gyermek, Klára született, aki vállalkozóként dolgozik. Két unokájuk Klára és András, dédunokájuk Márton.
A két járás 1961. évi összevonásával a Jászberényi Járási Hivatalnál 1966-ig változatlan munkakörben dolgozott. Közben elvégezte a hároméves Tanácsakadémiát, 1965-ben közigazgatási főiskolai végzettséget szerzett.
1966-ban Jászfényszarun a Községi Tanács VB.-a elnökének megválasztják. Az itt élőkkel gyorsan megtalálta a közös hangot, a helyi közösség elfogadta, befogadta. A település fejlesztésének motorjává vált. A tanácsháza bővítésével, a sportkomplexum kialakításával, a tűzoltószertár, a 18 tantermes iskola megépítésével, a helyi víztársulat megalakításával és a vízhálózat kiépítésével, az Öregek Napközi Otthona létrehozásával múlhatatlan érdemeket szerzett. A beruházások megvalósítását segítette a tanács Költségvetési Üzemének megalapítása. Közreműködött a budapesti Kalapgyár jászfényszarui telephelyének létrehozásában. A meghirdetett megyei területfejlesztési versenyben Jászfényszaru többször első vagy dobogós helyezést ért el. A jelentős fejlesztésnek is köszönhető, hogy a Szolnok Megyei Tanács Jászfényszarut 1970. augusztus 20-án nagyközséggé nyilvánította, így megnyílt az út a városiasodás irányába. Fényszarun tanácsi vezetőként tíz évet töltött el, a lakosság tisztelete, szeretete övezte haláláig.. A település XX. századi fejlődésének egy eredményes korszaka kötődik nevéhez.
A Járási Hivatalhoz került, majd 1978-ban Jászapáti Nagyközségi Tanács elnökének megválasztották. A vezetése alatt 1989-ben városi rangot kapott a település. 1985-ben három jelölt közül öt évre a jászapáti székhelyű országgyűlési körzet képviselőjévé választották. 1990-ben és azt követően két ciklusban a lakosság bizalmából Jászapáti polgármestere, 2000-ben egészségügyi okok miatt lemondott és nyugdíjba vonult.
Munkáságáért több kormánykitüntetésben, és Jászapáti városért elismerésben részesült, 2000. augusztus 20-án Jászapáti Város Díszpolgára címet nyerte el. Jászfényszaru Város Önkormányzata 2012. augusztus 19-én Jászfényszaru Város Díszpolgára címet adományozott részére. 
Nyugdíjasként hobbijának, a horgászatnak hódolt, a Közép-Tisza Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének sokáig elnöke volt.
A tisztelőinek sokasága június 20-án 9 órakor Jászapáti kéttornyú templomában vettek végső búcsút Tőle.
Emlékét szívünkben megőrizzük, nyugodjon békében!
Tóth Tibor
Fotó:
1./ Török Sándor portré
2./ Kitüntetés átvétele Szolnokon a megyei Tanácsnál
3./ Jászfényszaru Díszpolgára cím átvétele után, feleségével és leányával 2012. augusztus 12.
4./ 1969 tavaszán kijelölik hol épül meg a Kalapgyár. Balról jobbra Bisiján József, Török Sándor, megyei tanácsi és budapesti Kalapgyári vezetők társaságában.
