A FÉBE évente szervez belföldi kirándulást tagjainak és az érdeklődő lakosságnak. Az idén a szokásosnál is nagyobb volt az érdeklődés, valószínű a helyszínek is csábítólak hatottak. Sokan találkozni akartak a „földinkkel” Kovács Tamás leendő bencésszerzetessel is. A nagy létszámú 77 fő érdeklődő miatt június 22-én két autóbuszt indítottunk. Pannonhalmán mivel mindkét csoport idegenvezetője Kovács Tamás atya volt, így az indulás külön időpontban történt. A csoportok a Főapátság után Tihanyba is ellátogattak.
Az első csoport 56 fő, már 9 óra előtt megérkezett a több mint ezeréves múlttal rendelkező a Bakony és a Kisalföld találkozásánál 300 méteres magas dombon álló Főapátság épületéhez. A Pannonhalmi Bencés Főapátságot és környezetét az UNESCO 1996-ban a Világörökség részévé nyilvánította.
Kovács Tamás röviden szólt az ezer év történetéről. Néhány fontos eseményt kiemelve: Géza fejedelem 996-ban Csehországból érkezett szerzeteseket telepített itt le, Szent Istvánkirály 1001-ben kiváltságlevelében jogokat biztosít a monostornak. 1514-től Pannonhalma lett a magyarországi bencés kongregáció főapátsága. A törökök 53 évig uralták – szerzetesek nélkül – a monostort. II. József 1786-ban megszünteti a rend működését, utódja I. Ferenc 1802-ben visszaállítja és oktatást adja főfeladatul. 
1945 után a birtokaikat államosítják, a bencés iskolákat bezárják. 1950-től újból engedélyezik a győri és pannonhalmi gimnázium működését. 2003-tól elindult a négy szakaszból álló turisztikai fejlesztés, amely az épületek felújítását, a bírtok gazdasági fejlesztését szolgálták. Ma, mint egy 40 szerzetes él Szent Benedek 6. század elején írt szabályzata szerint „Ora et labora et lege - imádkozzál, dolgozzál és olvass”. Régen a birtokaik és tevékenységek bevételéből tartották fel magukat, a távlati célként ezt szeretnék elérni. 
A szőlészet, a pincészet, a levendula olaj-előállítás, a vendéglátás, a turizmus jelentős bevételt jelent. A szerzetesek vezetnek egy-egy termelőágazatot, az oktatásban közreműködnek, de tevékenységüket 600 világi alkalmazott is segíti. A Főapátság éves költségvetése meghaladja az 1 milliárd Ft-ot. Az országban 2500 bencésdiákot tanítanak. Pannonhalmán több mint 300 diák – mind kollégista – a hat, illetve négy évfolyamos osztályokban tanul. A Pannonhalmi bencések közvetlenül a Vatikán és a pápa fennhatósága alátartozik. A bazilika bejárata előtt - az 55 méter magas torony tőében - csoportkép készült. Idegenvezetőnk elmondta a 2012-es belső felújítás során a díszes belsőt, a bencések szellemiségéhez a régi egyszerűbb, puritán stílus váltotta fel, így jobban kiemelkedik a néhány nagyszerű alkotás. 
Az utunk az altemplomba vezetett a bazilika főhajójából jobb és bal oldalt nyíló a 18. század elején épült román stílust utánzó vörösmárvány kapukon át jutottunk a hat oszlopon és konzolokon nyugvó, keresztboltozatokkal fedett négyszögű térbe. A vörösmárvány trónusszerű ülőfülkét Szent István székének tartják. Itt került elhelyezésre Habsburg Ottó szívurnája. Végig jártuk Mátyás király uralkodása alatt 1486-ban a korábbi román stílusú, annak anyagait is felhasználva, gótikus stílusban újjáépített keringőt, amely a négyszögletes udvart körülvevő folyosó. A fennmaradt köveken látható emberi arcok a főbűnöket jelképezi: felismerhető a harag, a lustaság, a bujaság, a torkosság alakjai. 
Megcsodáltuk a 13. században kialakított ékes kaput a (Porta Speciosa), amely Magyarországon egyedülálló épségben maradt fenn. Elhaladtunk a monostori díszes ebédlőterem mellett, de mivel a szerzetesek ezt ma is használják, így nem turista látványosság. Utunk utolsó állomásához értünk a könyvtárterembe a látvány mindenkit lenyűgözött. A könyvár klasszicista épülete két részletben készült el. Az alapkövet 1825-ben tették le, 1832-ben ovális teret építettek elé és oldaltermekkel bővítették. Oklevél tanúsága szerint már 1090-ben 80 kódexet tartottak nyilván. Ma tucatnyi kódex, 300 ősnyomtatvány és 400 ezer könyv található itt. Itt a levéltárban őrzik a tihanyi apátság 1005-ös alapítólevelét, amely a latin szövegbe illesztett magyar szavak révén a legrégebbi magyar nyelvű írásos dokumentum. 
Kifelé menet az ajándékboltban pannonhalmai emlékeket vásároltunk.
A másfél órás programot követően Gyógynövénykerti látogatásra sétáltunk ekkor találkoztunk a 21 fős másik csoportunkkal, akik bennünket váltva Tamás atya már várt az Főapátság udvarán. A virágba borult levendula látványa mesébe illő volt. Idegenvezetőnktől megtudtuk a termesztés és kezelés módját. A gyógynövénykertben legalább húsz hasznos gyógynövénnyel, gyógyító tatásukkal ismerkedtünk meg. A levendula olajkészítő üzemet is megnéztük, működése hasonló a szeszfőző párlatok előállításához. Jó ízűen elfogyasztottuk a három féle bencés csokoládét és szomjunkat oltotta a Vis Vitalis bencés ásványvíz.
Utunkat a kirándulás következő helyszínére Tihanyba folytattuk. Közben a 82-es főút mentén lévő Ravazd Jegenye éttermében jó ízűen elfogyasztottuk a háromfogásos bőséges ebédet.
Tihanyban ekkor háromnapos Levendula fesztivált tartottak. Tihany előtt a főút mentén a hatalmas virágzólevendula földeken az odaérkező látogatók sokasága gyűjtötte a szálas levendulát, melyért a kijárati kapunál kellett fizetni.
A látogató központban már várt ránk az igenvezetőnk, egy volt bencés diák. Először a Tihanyi Bencés Apátság életéről szóló 13 perces filmet néztünk meg a vetítőteremben. Átsétáltunk az I. András király által 1055-ben alapított monostor helyén álló Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére felszentelt barokk stílusban épített 46 méter hosszú és 16 méter széles 35 méter magos kéttornyú templomba. Idegenvezetőnk részletesen bemutatta a templom pompás barokk szószékét, az oltárokat, falképeket, az orgonakarzatot, a padokat, melyek míves fafaragások. Az altemplomi rész I. András korabeli itt nyugszik alapító királyunk is. Néhány emléket láttunk az utolsó magyar király IV. Károly és felesége Zita királyné itt töltött időszakából. A pince labirintusban most állandó és időszakos kiállítások tárgyai látható. Jelenleg az önálló monostor a Veszprémi főegyházmegye része, a 10 fős bencés közösséget a perjel vezeti.
A tihanyi hivatalos program 17 órára véget ért, így egy óra szabadprogram következett. A magaslatról szép látványt nyújtott a kékes taréjos hullámú Balaton. Nyugatról egyre tornyosultak a vihar előjelét hozó felhők. A 18 órakor az egyre szaporább esőcseppek sietették a mielőbbi indulást. Három órás szakadó esőben róttuk a kilométereket, Budapest után már csendesedett a vihar és Gödöllő magasságában már nyoma sem volt az esőnek.
Köszönet a kisbusz 21 fős utasa itt összefogó segítőnek Berzéné Magyar Krisztinának és a fotósoknak, hogy sok látottakat megörökítették. A tartalmas program szép emlékként marad meg bennünk.
Tóth Tibor
Fotók:
1./ A második csoport 21 fő az idegenvezetővel a gyógynövénykert előtt. Fotó: Berzéné Magyar Krisztina
2./ Pannonhalmán a Porta Speciosa a 13. századi ékes kapu részlet Fotó: Both Béla
3./ Pannonhalmán a bazilika altemplomában Habsburg Ottó szívurnájának felirata Fotó: Both Béla
4./ A bazilika könyvtártermének mennyezeti freskója Fotó: Both Béla
5./ Pannonhalmán 5,5 ha területen a nyaló levendula tenger Fotó: Both Béla
6./ A második csoport 21 fő a Tihanyi apátsági templom altemplomában I. András király sírjánál. Fotó: Berzéné Magyar Krisztina
7./ Tihanyi barokk szószék Fotó: Both Béla
