Búcsúzunk Zsámboki Lászlótól, a kedves baráttól, a hatvani Bajza József Gimnáziumi osztálytársunktól.
A melegszívű Barátunk hívott minket két-három hetemként, érdeklődve hogylétünkről, és biztató szavai segítettek elviselni testi és lelki bajainkat. Mindég óvott minket mindentől Vigyázzatok egymásra hangzottak intő mondatai.
Meleg hangú versei üdítően hatottak. Ezek a versek a szeretetről, az emberségről szóltak. Szívesen küldte őket és mi boldogan fogadtuk.
Nem kapunk már újabb verseket, megpihen, a toll s acélos izmok már nem hajtják a pedált, és már nem integetnek a kerékpárján tovahaladó tanárnak. Megpihen a kerékpár is. Lelkét átöleli a csend és szeretetünk.
Idézem egyik szép versét melynek címe Apó meséi:
Álmodjunk szépeket
gyönyörű világról,
akkor a mesém is
a boldogságról szól.
Búcsúznak Tőled kedves Barátunk: Rimóczi Miklós, Dr. Osgyán Erzsébet, Dr Szalontainé Érdi Éva, Fülöp László, Pálosi István, Isten veled Zsámboki László.
Dr. Harangozó Imre
