Fényszaruiak Baráti Egyesülete hagyományteremtő céllal a kemence ünnepét rendezte meg augusztus 20-án. A Kiss József Helytörténeti Gyűjtemény udvarán május hónapban az önkormányzat saját beruházása ként - Nagy Sándor építész tervei szerint és kivitelezésében - megépült fedett búbos kemence és bogrács kályha avatására került sor.
Az elmúlt három hónap alatt kiszáradt, amelyhez egyrészt a meleg napok, másrészt Agócs Feri négyszeri befűtése is hozzájárult. Az első sütésre Galicz Istvánt, a Fejedelmi Pékrend alapítóját, élelmiszeripari mérnök, tanárt kértük fel, aki sajnálatos betegsége miatt 17-én (szerdán) a bemutatót lemondta. Gyors szervezéssel és mozgósítással sikerült úrrá lenni a kialakult helyzeten. Palócz Imréné Ica néni, Csontos Ferencné Jucika, Pető Lászlóné Kati, Rácz Edit és Zsólyomi Jánosné Kati, a FÉBE tagjai vállalták, hogy tapasztalatuk és tudásuk legjavát adva megsütik az első kenyereket az új kemencében. A fűtési feladatot Vig Antal végezte. A fiatal korosztályt képviselve tapasztalatot gyűjtött Guba Enikő.
Petőné Sándor Kati már csütörtök este elkészítette a kovászt. 20-án a kenyérsütők délelőtt 9 órakor munkához láttak. A Dobák Imréné Tamus Sári nénitől kapott dagasztóteknőben 8 kg lisztből a kovász felének hozzáadásával elkezdődött a dagasztás, a kenyérsütés legnehezebb munkája. Felváltva addig folyt, amíg szép sima lett a tészta és elkezdett hólyagosodni. A teknőre ráhelyezték a keresztfát, és kenyérruhával letakarták. Közben Víg Anti elkezdte a fűtést. Hol a kemence egyik felében, hol a mások felében tüzelt. A száraz akácfahéj jól égett. Közben az asszonyok a kovász másik felével a második sütés kenyértésztáját dagasztották. A teknőben megkelt tésztát szakították. Négy egyenlő nagyságú kenyértészta került a szakajtóban lévő meglisztezett kenyérruhára, a tetejét meglisztezték, a ruha sarkait ráhajtva még egy órát pihent, kelt a tészta a szakajtóban. A kemence fala jól átmelegedett, szikrázott a samott kő is. A parazsat és a pernyét szévonóval (szénvonó) húzta ki Anti. A kemence alját vizes seprővel tisztította meg. Ráborították a tésztát a sütőlapátra és gyorsan betolták a négy kenyeret a kemencébe. Mivel tapasztalatunk még nem volt a kemencéről, így megérzésünkre és a kenyér színére hagyatkozva 80 perc után szedték ki a forró sült kenyeret. Hogy szép fényes legyen, a tetejét vízzel áttörölték, és az asztalra raktuk hűlni. Némi ráfűtés után a következő négy kenyér is bekerült a kemencébe.
A második turnus után Petőné Kati a helyszínen sodort, hajtott öt rostélyos kalácsa is a kemencében sült meg. Délután három órától már jöttek az érdeklődők, majd a lengyel delegáció. Az új kemencében először sült kenyérre mindenki kedvére tehetett zsírt vagy tejfölt, és paprikát, paradicsomot is ehetett hozzá. Most érzékelhettük, milyen az adalékmentes, jó illatú, jó ízű kemencében sült házi kenyér. Finom lett a rostélyos kalács is. Köszönet a közreműködőknek. A rendezvény költségét a Fényszaruiak Baráti Egyesülete fedezte. Fotók a www.febe.hu honlap galériájában találhatóak.
Tóth Tibor
