Az előkészítő bizottság augusztus 20-ai ülésén kialakította véleményét, mely szerint a baráti kör egyesületként működjön. Így szükségessé vált működési szabályzattervezet összeállítása, alapítólevél megfogalmazása.
Az alakuló közgyűlésre 1993. október 30-án (szombat) 10 órakor a Városháza nagytermében került sor. Az 51 alapító tag az egyesület Alapító Oklevelében kimondta: ˝Mi szülőföldünk szeretetétől indíttatva - mert őseink nekünk építették, emberré válásunk innen gyökerezik, mert folyton visszajár gondolatunk a gyermekkor felejthetetlen emlékeire, felelősséget érzünk Jászfényszaru jelenéért és boldog jövőjéért - elhatározzuk, hogy e kötődést szervezeti formában is kifejezzük, s létrehozzuk a Fényszaruiak Baráti Egyesületét.˝
Az elfogadott alapszabályzatban az egyesület célja:
-A város múltjának, jelenének, jövőjének, sorsának figyelemmel kisérése, fejlődéséhez segítségnyújtás.
-Rendszeres kapcsolat kiépítése a Jászfényszaruról elkerültek és a helyben lakók között.
-Településünk emlékanyagának további összegyűjtése, rendezése, bemutatása a jelenleg és jövőben élők számára, hogy az segítse a szülőföldhöz való ragaszkodást, a lokálpatriotizmus szellemének erősítését.
Három évre megválasztottuk a 12 fős Elnökséget és a 3 fős Ellenőrző Bizottságot. Az egyesület tisztségviselői: Tóth Tibor elnök (Jászfényszaru), Nagyné Kiss Mária alelnök (Szolnok), Mészáros László titkár (Jászfényszaru), Nagyné Faragó Mária titkárhelyettes (Jászfényszaru), Berze Lászlóné pénztáros (Jászfényszaru). Az elnökség további tagjai: Cserháti Imre (Várpalota), Ézsiás Vencel (Jászfényszaru), dr. Harangozó Imre (Heves), Jáger István (Jászfényszaru), Jáger János (1993-1996) (Cibakháza), Varga Gábor (1996-) (Jászfényszaru), Kiss Szidónia (Jászfényszaru), Tamus Béla (Budapest). Az Ellenőrző Bizottság elnöke Kurunczi Sándorné (1993-1996) (Jászfényszaru), Cserháti Vencelné (1996- ) (Jászfényszaru), tagjai Kónyáné Kolozs Katalin (Jászfényszaru), Zsámboki Zsolt (Budapest).
A megválasztott elnök az alakuló ülésén a következő gondolatokkal köszönte meg a bizalmat: ˝...Azon kívánunk dolgozni, hogy az egyesület pártfogója legyen minden olyan kezdeményezésnek, gondolatnak, ami könnyebbé, szebbé, tartalmasabbá teheti az itt lakók életét, és elősegíti településünk további fejlődését. Tenni szeretnénk városunkért, szülőhelyünkért, hogy a hétköznapok egymásnak feszülő érdekei között is felfedezzük azokat a közös törekvéseket, amelyek összefűzhetik az itt élők és a Fényszaruról elkerültek kisebb-nagyobb csoportjait, a közös munka vagy éppen az együttlét örömére. Szeretnénk, ha egyetlen ötlet, a legcsekélyebb tenniakarás, a legkisebb jószándék sem akadna el a közöny útvesztőiben, hanem segítő támogatásra találna egyesületünkben...˝
Az alakuló közgyűlésen Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester, egyesületi tag kezdeményezte, hogy az egyesület önerőből ˝Jászfényszaruért˝ elnevezésű alapítványt hozzon létre. A jelenlévők a javaslatot támogatták és megbízták Mészáros László titkárt az alapító okirat tervezetének elkészítésével, a tagság pedig írásban tehetett javaslatot az alapítvány céljaira.
Az elnökség 1994. március 13-ai ülésén megvitatta és elfogadta a ˝Jászfényszaruért˝ Alapítvány Alapító Okiratát, százezer forintban meghatározta alaptőkéjét és döntött a kuratóriumi tagok személyéről.
Az alapítvány célja:
-Jászfényszaru település tudományos, kulturális, oktatási és sportéletének támogatása; környezeti, esztétikai értékeinek megőrzése, gyarapítása és elismerése.
Így különösen:
-A tanulmányai során kiemelkedő felkészültséggel rendelkező, kiemelt teljesítményt nyújtó tanulók (iskolatípustól függetlenül) anyagi támogatása és eredményeik elismerése.
-Támogatja és kezdeményezi anyagi lehetőségeihez mérten a gyermekek képességfejlesztését, a tehetségek felkarolását; ehhez közreműködik tehetséggondozó táborok és versenyek szervezésében.
-Közreműködik a sportolási lehetőségek szélesítésében, a kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó személyeket (nevelő, sportoló, edző), közösségeket (csapatokat) támogatja, díjazza.
-Elősegíti kiadványok megjelenését a településről.
-A település esztétikai arculatának megőrzéséhez, alakításához akciókat, rendezvényeket szervez és anyagilag támogat, különös tekintettel a környezetvédelemre.
Az alapítvány nyitott, hozzá bármely magyar illetve külföldi magán- és jogi személy csatlakozhat, amennyiben az alapítvány céljaival egyetért. Az alapító az alapítványt határozatlan időre hozta létre.
Az alapítvány vagyonkezelő és legfőbb döntéshozó szerve az alapító által felkért héttagú Kuratórium, melynek elnöke Mészáros László, Jászfényszaru város jegyzője; tagjai: Cserháti Ágnes a MTV bemondója, szerkesztő-riporter, Dobák Zsuzsanna minisztériumi osztályvezető, Lantos Péter a Jászfényszarui Általános Iskola és Szakiskola tanára, Litkei Antal c. prépost, esperes, nyugalmazott plébános (1994-1997), dr. Kocsis András gyermek-szakorvos (1997-), Rékasiné Török Judit vállalkozó, Szűcsné Jáger Magdolna a Samsung Magyar Rt. Jászfényszarui gyárának adminisztratív vezetője. A Kuratórium tagjai tevékenységüket társadalmi munkában végzik.
Az APEH Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Igazgatósága hozzájárult ahhoz, hogy a befizetőknek a kuratórium adóalap-csökkentő kedvezmény levonásra jogosító igazolást adjon ki.
A ˝Jászfényszaruért˝ Alapítvány 69500149-10141892 számláját a Jászfényszaru és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Jászfényszaru-i Kirendeltsége vezeti.
Az alapítvány 100.000 Ft-os alaptőkéjét egyesületünk 1994. március 14-ei első Jótékonysági műsoros est és bál bevételéből (73.300 Ft) fedezte, valamint a tagok tagdíjából (dolgozó 500 Ft/év, nyugdíjas 200 Ft/év, diák 50 Ft/év) egészítette ki. A Fényszaruiak Baráti Egyesülete (FÉBE) az elmúlt négy év folyamán a ˝Jászfényszaruért˝ Alapítvány eredményes működését, népszerűsítését, gondozását, alaptőkéjének folyamatos növelését erkölcsi kötelességnek tekintettük. Az alapítvány alaptőkéje évek során közel 2 millió Ft-ra emelkedett. Az alapítvány fő bevételi forrása volt az évenként megrendezett egyesületi Jótékonysági műsoros est és bál tiszta bevételének 50 %-a, mely összesen l.l90.000 Ft-ot tett ki. Folyamatosan nőtt a rendszeres és alkalmi adományozók száma. 1998-ban alapítványunkra először ajánlhatták fel tagjaink, barátaink 1997. évi személyi jövedelemadójuk 1 %-át.
Az alapítvány első adományát városunk tanulóifjúsága kapta 1995. május 5-én, amikor ünnepség keretében a Szabad Jászok címerét ábrázoló, Szeleczki Lajos által készített rézdomborművet helyeztek el az általános iskola belső falán. Hagyományteremtő céllal a tanulmányi versenyeken kiemelkedő eredményt elérő tanulóknak minden évben a tanévzárón értékes könyvjutalmat adott át a Kuratórium képviselője. Jászfényszarun a Jászkun Redemptió 250. évfordulója tiszteletére megrendezett ˝A jászok és a Jászság története˝ című jászsági vetélkedő döntője alkalmából az alapítvány emlékbélyeget adott ki. A kuratórium pályázatot hirdetett meg felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók részére alaptandíj átvállalására, valamint témájában a városhoz kapcsolódó diploma-munka elkészítésének támogatására. Jelenleg 6 fő felsőfokú tanintézetben tanuló diákot részesít ösztöndíj-támogatásban tanulmányaik befejezéséig 20.000 Ft/év összegben. A diplomamunka elkészítésében 10.000-10.000 Ft-tal eddig 4 pályázót támogatott. Összesen 44.500 Ft-tal járult hozzá a Nepomuki Szent János szobor helyreállításához, a temetői kápolna falán lévő Szűcs Mihály emléktábla felújításához. Adományokból 1996-ban 188.000 Ft-tal, 1998-ban 190.000 Ft-tal támogatta a templom és az orgona felújítását. Horgászverseny megrendezését és a horgásztanyáról videofilm készítését segítette. Támogatta a Borostyán társastáncklubot és az Iglice néptánccsoportot ruhák vásárlásában. Hozzájárult helytörténeti kiadványok megjelentetéséhez. A településre az un. Boldogi-úton érkező vendégek köszöntését szolgáló táblát készíttetett Szilágyi Dezső népi iparművésszel. A közterületek szebbé tételéhez 200.000 Ft értékben 4 db köztéri padot, szeméttárolókat adományozott a városnak. Számos helyi rendezvény létrejöttében anyagilag közreműködött.
A FÉBE tagja lehet aki születése, munkája, személyes barátsága és egyéb módon kötődik Jászfényszaruhoz, s egyetért az egyesület célkitűzéseivel, és annak megvalósítását lehetősége, képessége, jóakarata szerint segíti.
Öt év alatt a taglétszám megnégyszereződött: 206 főre emelkedett. A tagság kétharmada helyben lakik, egyharmadát pedig a Jászfényszaruról elszármazottak alkotják.
Az egyesületünk a közgyűlés által elfogadott főbb feladatokra épülő, az elnökség által összeállított éves program alapján dolgozik. A programunk tartalmazza az adott év megvalósítandó feladatait, az egyesület csoportjainak megfogalmazott ajánlásokat, az éves rendezvényeket és az elnökség negyedévenkénti üléseinek időpontjait, tárgyalandó napirendjeit. Ezen programot a tagság írásban megkapja.
A FÉBE Alapszabályzata rögzíti, hogy az egyesületben önkéntességi alapon csoportok, kisebb közösségek jöhetnek létre. Az elmúlt években öt közösség jött létre. Tevékenységük még tartalmasabbá, színesebbé teszi munkánkat.
1993. november 25-én 7 fővel megalakult a FÉBE Helytörténeti Kutatócsoportja, ha nem is a régi fényében, de négyéves szünet után ismét elindult a helytörténeti munka városunkban. A csoport létszáma felsőtagozatos általános iskolásokkal bővült, most 25-30 fő.
1994 tavaszán - társrendezőkkel együtt - meghirdettük általános iskolás diákoknak a három tanévre szóló ˝Szülőföldem Jászfényszaru, Szülőföldem Jászság, Szülőföldem Magyarország˝ című helytörténeti és honismereti vetélkedő-sorozatot. Az egymásra épülő vetélkedő-sorozat megrendezésében elsősorban a csoportunk felnőtt tagjai vállaltak jelentős szerepet. A tanuló- ifjúság közül e program keretében valamennyi osztályközösség részt vett, így közel 200-an ismerték meg bővebben Jászfényszaru, a jászok, a Jászság múltját.
A jászok önmegváltásának 250. évfordulójához kapcsolódóan ˝A Jászok és a Jászság története˝ címmel az egész Jászságot felölelő vetélkedőt hirdettünk meg és hagyományteremtő céllal indítottuk útjára a Jászok Egyesületével közösen. A május 26-ai jászfényszarui döntőn délelőtt és délután 30 általános- és középiskolás csapat 150 fővel mérte össze tudását. A rendezvényt széleskörű helyi összefogással, a Jászok Egyesületének, ˝A Jászságért˝ Alapítványnak jelentős anyagi támogatásával vittük sikerre, maradandó élményt adva valamennyi résztvevőnek. A helyi és jászsági vetélkedőkön legjobban szereplő csapatoknak a Jászságba, Szentendrére és Budapestre jutalomkirándulást szerveztünk.
Bensőséges ünnepség keretében 1994. október 8-án avattuk fel a Helytörténeti Gyűjtemény falán Kiss József (1924-1989) tanár, helytörténész munkásságát megörökítő egyesületi márványtáblát, és kezdeményezésünkre a gyűjtemény felvette a Kiss József nevet.
Az egyesület Helytörténeti Kutatócsoportja 1995. január 9-én a Kiss családtól megkapta a Tanár úr teljes irathagyatékát, melynek elhelyezése feldolgozás után a nevét viselő gyűjtemény épületében lesz. A csoport úgy határozott, hogy a továbbiakban a FÉBE Kiss József Helytörténeti Kutatócsoportja néven működik.
Eredményes együttműködést folytatunk a Jász Múzeum igazgatójával, munkatársaival és a Jászság több helytörténeti kutatójával. Terjesztjük a kéthavonként megjelenő Redemptio című jász és kun települések honismereti lapját, melyben életünkről, tevékenységünkről rendszeresen jelenik meg tudósítás, beszámoló.
Dr. Szabó László egyetemi tanár, a néprajzi tudományok kandidátusa 1994-ben ˝Jászok eredete és letelepülése hazánkban˝, Dr. Selmeczi László régész, kandidátus 1995-ben ˝A jászok betelepülése a régészeti leletek tükrében˝, míg Hermann Róbert történész, a Hadtörténeti Intézet főmunkatársa 1997-ben ˝A magyar huszárság története˝ címmel tartott nagysikerű előadást.
A kutatócsoportunk tagjai tapasztalat-, és ismeretszerzés céljából 1995-ben és 1996-ban ellátogattak a Jászság két helytörténeti fellegvárába, Jászágóra és Jászkisérre. Rendszeres résztvevői vagyunk az évenként megrendezett jászkiséri ˝Apáról - fiúra˝ hagyományápoló találkozónak.
1996. évi tevékenységünk középpontjában a Honfoglalás 1100 éves évfordulójának méltó megünneplése szerepelt. A városi rendezvényeket több önálló és kapcsolódó programmal színesítettük, gazdagítottuk. ˝Milleneumi pillanatok˝ címmel havi cikksorozatot indítottunk korabeli újsághírek alapján a helyi lapban. A szülőföldünk szeretetétől, őseink iránti tiszteletből indíttatva a Honfoglalás 1100 éves évfordulójára a Fényszaruiak Baráti Egyesületének gondozásában hasonmás kiadásban, jelentős helytörténeti, családfa kutatással kiegészítve 104 év után díszkiadásban újra megjelentettük Szűcs Mihály Életleírását. A könyv megjelenése után Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke hivatala útján a következő gondolatot jutatta el hozzánk: ˝Minden település magát tiszteli meg, ha tiszteli azokat akikre büszke lehet..., a jászfényszaruiak igazán büszkék lehetnek magukra ennek a műnek a megjelentetésével.˝ A könyvkiadás alkalmából az egyesület 1996 augusztusában felújíttatta Szűcs Mihály (1823-1903) és neje Berze Terézia (1827-1913) valamint gyermekeik felsőtemetői kápolna-alatti kriptáját.
1996-tól évente megrendezzük a nyári egyhetes honismereti és helytörténeti tábort, melyen a helytörténeti kutatócsoport tagjain kívül az érdeklődő elszármazott egyesületi tagok gyermekei, unokái is részt vesznek. Táborozóink a helyi gyűjtőmunkán túl a szomszédos települések nevezetességeivel, népszokásaival, hagyományaival is megismerkednek. Az 1997. évi tábor kezdeményezésére létrejött az október 31-ei filmtörténeti rendezvény. A tábori kutatómunka során bukkantunk rá, hogy Jászfényszarun 1937. november l-jén volt az első filmvetítés. A rendezvényt megtisztelő 120 érdeklődő Tomi, a megfagyott gyermek (1936) című magyar filmet nézhette meg ugyanazon a helyszínen, a Kaszinó nagytermében, mint hatvan évvel azelőtt. A rendezvény vendége volt Dr. Veress József filmtörténész és Ádám Klára -˝Sutyi˝- a film egyik gyermek főszereplője. A rendezvényt írásban köszöntötte Szepes Mária, a nagysikerű film írója.
Az elmúlt két évben és ez év augusztus első két hetében Dr. Selmeczi László régész vezetésével és 10 - 12 középiskolás közreműködésével régészeti ásatás folyt. A Szent Kozma Damján-szállás feltárására 1996-97 években került sor. Az ásatások igazolták, hogy a domb tetején Árpád-kori templom és körülötte temető volt. A kőtemplom gótikus stílusban épült, szögletes apszissal, belsejébe a Kompolti família tagjait temették. Mintegy harminc csontváz, a templom faragott kövei, freskótöredékei és kisebb tárgyak kerültek elő.
A FÉBE Színházbajárók baráti csoportját 1994. tavaszán egyesületünk művészetkedvelői hozták létre. Mintegy 80 - 100 fő a tagok száma, kik évente rendszeresen résztvesznek budapesti színházi előadásokon. A csoport önköltséges alapon autóbusszal, színházi évadonként 7-8 előadásra szervez látogatást. A Nemzeti Színházban, a Várszínházban több darabot néztünk meg, melyben a jászfényszarui születésű Csomor Csilla színművész főszerepet játszott. Egyesületünk barátjának, Szabó Krisztina énekművésznek a BM. Duna-palotai komolyzenei koncertjén 40 fővel vettünk részt. A Költészet napja alkalmából 1996-ban az erdélyi Kilyen Ilka színművész előadóestjének voltunk társrendezői, míg 1997-ben Ézsiás László versmondó, egyesületi tagunk és barátai adtak nagysikerű pódiumestet. Ők a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége keretében foglalkoznak előadó-művészettel.
A Városháza dísztermében 1996. március 17-én 13 fő szabad elhatározásból kinyilvánította, hogy a szülőföld és őseik szeretetétől indíttatva a Fényszaruiak Baráti Egyesületének keretében önálló csoportként létrehozza a Szűcs Mihály Huszárbandériumot.
A csoport célja:
-A Jászság és Jászfényszaru régi lovasbandériumi hagyományainak ápolása, felelevenítése, megőrzése magunk és utódaink gazdagodására.
-A Jászhuszár, mint a szabad redemptus jászok ősi szimbólumának tudatosítása, a jász öntudat felelevenítésének segítése, ösztönzése.
-A huszárbandérium névadójának, Szűcs Mihály bandériumi főhadnagy munkásságának, emlékének ápolása.
-A városban élő, vagy innen elkerült személyek összefogása, akik szívügyüknek érzik a régi huszár- hagyomány megmentését.
-A város és az egyesület rendezvényeinek színesítése, tartalmasabbá tétele.
-Olyan közös érdeklődésen alapuló baráti közösség létrehozása, amely gazdagítja Jászfényszaru polgári, társadalmi életét.
Az előkészítésben, szervezésben meghatározó részt vállaló Ézsiás Vencelt, elnökségi tagunkat, az alapító tagok a bandérium kapitányának választották meg.
A bandérium tagja lehet, aki egyetért a megfogalmazott célokkal és személyes munkával résztvesz tevékenységében, segíti annak működését.
A bandériumi tagok a koburg-huszárok egyenruhájának hű mását viselik.
A csoport eddigi működése joggal vívta ki városunk lakosságának elismerését és a településen kívüli szerepléseikkel öregbítik Jászfényszaru jó hírét. A következő eseményeken vettek részt városunkban: a Boldogi-út avatásán, március 15-ei ünnepségeken, Millecentenáriumi rendezvényeken, Jászok találkozójának eseményein, FÉBE programjain. A fényszarui huszárok egyre több hazai és nemzetközi rendezvényen képviseltetik magukat, így a Tavaszi Hadjárat tiszteletére rendezett emléktúrán, a pápai Huszártáborban, a budapesti Huszárparádén, az 1848/49-es szabadságharc 150. évfordulójához kapcsolódó országos rendezvényeken, a budapesti ˝Bécsi tavaszi bál˝-on, az augusztus 20-ai Szent Jobb körmeneten és határainkon túl az olaszországi Ivrea-i történelmi karneválon, az ausztriai Radetzky-napokon. A csoport megjelenését színesíti, hogy a huszárok feleségei, barátai egy-egy rendezvényen jász népviseletben vesznek részt.
A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség 1997. március 7-én Jászfényszarun tartotta soros közgyűlését, melyen a szövetség tagjai sorába fogadta a helyi huszárbandériumot.
A Szűcs Mihály Huszárbandérium közreműködésével nagy érdeklődés mellett valósult meg 1998. július 27-e és augusztus 2-a között az I. ˝TRAPP˝ Környezetbarát lovastábor. A gyermekek természeti környezetben ismerkedtek meg a lovakkal és sajátították el a lovaglás alapismereteit.
A FÉBE Borostyán Társastánc klubját 1996. szeptemberében 16 szalontáncos fiatal alakította meg. Létszámuk az utánpótlási csoporttal együtt 38 főre emelkedett. A táncklub tagjai formációs táncaikkal színesítik az egyesületi és városi rendezvényeket, de a Jászság több településén és azon túl Budapesten, Szolnokon, Hatvanban is felléptek már. A táncosok között jelenleg két D junior I. kategóriás és tizennégy E junior versenytáncos van. Az egyesület támogatta a táncosok ruhájának elkészítését. Jászfényszaru művelődési háza 1997-ben jászsági színtű, 1998. április 25-én országos klubközi táncversenynek adott otthont, mely utóbbira Szigetvártól Nyíregyházáig 29 klub 288 versenyzője nevezett. A táncversenyek fő szervezője és rendezője a Borostyán táncklub és vezetőjük Molnár József táncpedagógus, egyesületi tagunk volt.
A FÉBE tizenéves tagjai 20 fővel 1998. április 17-én megalakították az OPÁL Ifjúsági és Szabadidő klubot. Vezetőjük Török Gábor lett. Ezévi programjuk kerékpártúrát, filmvetítéseket, táncos rendezvényeket, kirándulásokat tartalmaz. Az egyesület 15.000 Ft-tal támogatja a klubot.
Az egyesületnek ma már több hagyományos rendezvénye van. 1994 nyarán indítottuk útjára a Fényszarui Képzőművészeti Napokat, melyet azóta minden évben a Művelődési Házzal és a Diákönkormányzattal közösen megrendezünk. A fiatalok, gyerekek érdeklődését sikerült felcsigázni a művészeti tevékenység örömet adó foglalatossága, technikája iránt. Az első rendezvény még kölcsön-korongozóval és az agyagfigurák szabadtéri tűznél történő kiégetésével történt. Az 1998. évi V. Fényszarui Képzőművészeti Napokon már három saját korongozó és elektromos égetőkemence működött. A fiatalok választási lehetősége a rajz, festés, agyagozás, fafaragás, rézdomborítás, szövés, fonás után idén a gyöngyfűzéssel, divattervezéssel bővült. A foglalkozásokat fényszarui, művészeti ágakkal foglalkozók és barátaink vezetik.
A közös együttlét örömére, anyagi bázisunk növelésére 1994 tavaszán rendeztük meg először a Jótékonysági műsoros estet és bált. A hagyománnyá vált egyesületi rendezvény mára már megyei hírűvé lett. A bál eredménye többek között, hogy 17 év után újjá alakult a GOLF együttes, helyi tánccsoport jött létre, láthatjuk a Fényszaruból elkerült művészeket, hírességeket. A FÉBE-bál jelentős esemény városunkban, felemelő érzés itt találkozni a rég nem látott barátokkal, ismerősökkel és mindazokkal, akikkel nap mint nap találkozunk. Öt év alatt a rendezvény tiszta bevétele elérte a 2,3 millió Ft-ot, melynek 50 %-a a ˝Jászfényszaruért˝ Alapítvány számláját növelte, a másik fele pedig az egyesületi programok megvalósulását, a csoportok működését szolgálta. Az V. jubileumi est alkalmából az egyesület elnöksége elismerő oklevelet adományozott a műsorban rendszeresen közreműködőknek, a báli zenét szolgáltató zenekarok tagjainak.
Önköltséges autóbuszos kirándulás keretében 1994. nyarán településünk múltjához kapcsolódóan ellátogattunk Jászkarajenőre, Kiskunfélegyházára és felkerestük az Ópusztaszeri emlékparkot. 1995-ben kerékpárral 3 napos Galga-menti túrán vettünk részt. 1996-ban, '97-ben, '98-ban a Dósai Napok rendezvényeit néztük meg. 1997. augusztus 16-án 80 fővel a Parlamentben jártunk, majd a Budai Vár és a gödöllői Grassalkovich kastély nevezetességeivel ismerkedtünk meg. Ez évben Pilisjászfaluban voltunk.
Egyesületünk felvállalta a Lehel út végén állott Nepomuki Szent János szobor visszaállítását, valamint a Lehel úton lévő 1769-ben felállított kőkereszt felújítását, mint a településhez kapcsolódó vallási emlékek megmentését, magunk és utódaink számára.
1997. december 6-án a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társasággal és az Egyházközséggel közös rendezvényre, az Adventi jótékonysági estre került sor, melynek teljes bevétele - 76.300 Ft - a templomi orgona felújítását segítette. A koncerten Szabó Krisztina énekművész és tanítványa, Dobák Gábor valamint a Lőrinci Strauss Szalonzenekar tagjai léptek fel.
A város szépítése érdekében 1998. március 15-én a 150. évforduló emlékére a Petőfi Művelődési Ház előtti parkban két díszpadot helyeztünk el.
Jászfényszaru Város Önkormányzata, a Fényszaruiak Baráti Egyesülete Elnöksége Jászfényszaru várossá válásának és a FÉBE megalakulásának ötéves évfordulójának tiszteletére előadás-sorozatot indított. A nyitó előadás 1998. április 24-én a Városháza dísztermében volt. Prof. Dr. Dobák Miklós, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője, egyetemi tanár ˝A magyar gazdaság legfontosabb jellemzői az európai csatlakozás tükrében˝ ( mit nyerhetünk, mit veszíthetünk ) címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást.
Egyesületünk társrendezője és meghirdetője volt az ezévi május 31.-ei Jászsági vers- és prózamondó találkozónak.
A FÉBE egyéves előkészítő munka után 1995. évi közgyűlésén elfogadta jelképét. A címert a tagjainknak meghirdetett jelkép-pályázat anyagából, valamint saját ötleteit is felhasználva Szabó Imrefia Béla képzőművész, egyesületünk tagja öntötte végleges formába. Az egyesület pecsétrajzán a címerkép elolvashatóan mintegy elbeszéli a város - Jászfényszaru - nevét, ezért nevezzük beszélő, vagy névcímernek is. Jászfényszaru ˝JÁSZ˝: az íjászok felajzott fegyvere; ˝FÉNY˝: fénylő, sugaras Nap; ˝SZARU˝: szarv alakú kürt.
A FÉBE Elnöksége 1996. június 1-jei ülésén megalkotta az ˝Egyesületi munkáért elismerési formák szabályzatát˝, melyben tagságának, barátainak, jogi személyeknek az egyesületben, az alapítványért végzett átlagon felüli munka, támogatás megbecsüléseként négy elismerési formát alapított. Így az egyesület megalakításának 3. évfordulójára ˝elismerő oklevél˝ és ˝kitüntető plakett˝, míg az 5. évfordulóra az ˝ezüst kitűző˝ és a ˝tiszteleti tag˝ (örökös vagy tiszteletbeli tag) adományozásának feltételét teremtettük meg. A szabályzatban meghatározásra került, hogy elismerési formánként évente maximum hány kitüntetés adható. A díszoklevelek, az ezüst kitűző és a tiszteleti tag címhez járó bronz plakett Szabó Imrefia Béla képzőművész, a terrakotta plakett Szeleczki Lajos egyesületi tagjaink alkotása. Az okleveleket az egyesület színes címere és a Lehel kürtön látható motívumok díszítik, a kitűzőn, és a plaketteken az egyesület címere látható. Az oklevél sötétkék velúrborítású tartóba, a kitűző és plakettek sötétkék díszdobozba kerülnek elhelyezésre.
Az elmúlt két évben az elnökség döntése alapján a következő jogi és természetes személyek részesültek elismerésben:
1996. december 7-ei közgyűlésen Elismerő Oklevelet kapott: Jászfényszaru Város Önkormányzata, Jászok Egyesülete Budapest, Jászfényszaru-i ˝Béke˝ Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Igazgatósága, Petőfi Sándor Művelődési Ház Jászfényszaru, Mi Újság Fényszarun? Szerkesztőbizottsága, Barna Géza és Barna Gézáné, Berze Lászlóné, Ézsiás Vencel, Fekete Imre, Főgler Kálmánné, dr. H. Bathó Edit, Kónyáné Kolozs Katalin, Langó János, Lukács Pál, dr. Tóth Katalin. Kitüntető Plakettet kapott: Cserháti Imre, Prof. Dr. Dobák Miklós, Kiss Szidónia, Szabó Imrefia Béla, Szeleczki Lajos és Szeleczki Lajosné, Tamus Béla, Varga Gábor és Vargáné Dobák Tünde.
1997. november 29-ei közgyűlésen Elismerő Oklevelet kapott: Berze László és Berze Lászlóné, Jáger István, Molnár József, Pető Ottó, Tóthné Basa Éva. Kitüntető Plakettet kapott: dr. Harangozó Imre, Kovács Béláné Pető Magdolna, Kovács Lászlóné.
1998. február 21-ei V. Jótékonysági műsoros esten és bálon Elismerő Oklevelet kapott: FITT együttes tagjai közül Hornyák Péter, Nagy Tibor, Zsámboki Ferenc; GOLF együttes tagjai Ézsiás Sándor, Harnos Miklós, Laczkó Lajos, Mészáros László, Nádudvari László; a Lőrinci Strauss Szalonzenekar; Both Gabriella, Cserháti Ágnes, Szabó Krisztina, Zsámboki Zsolt. Ezüst Kitűzőt kapott: Győriné dr. Czeglédi Márta. A FÉBE Tiszteletbeli Tagja címet kapta: Penczner Pál.
Az egyesületi tagsággal járó megbecsülésként az elnökség bevezette, hogy az egyesületi tagot 60., 70. születésnapja alkalmából levélben, a 75., és ezt követően 5 évenként személyesen köszönti. Az elnökség az egyesületi tagot tagságának 10., 20. évfordulója alkalmából levélben, míg a 25., és azt követően 5 évenkénti jubileumon személyesen köszönti a jubilánst.
A Fényszaruiak Baráti Egyesülete szorosan együttműködik a helyi és a településen kívüli civil szervezetekkel, egyéb jogi személyekkel.
Egyesületünk elsők között lett tagegyesülete a Jászok Egyesületének és csatlakozott a Város és Faluvédők Szövetségéhez, a Jász- Nagykun- Szolnok megyei Civil Regionális Társuláshoz. Önálló csoportjaink képviseletében tagja vagyunk a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetségnek, az Európai Katonai Hagyományőrző Szövetségnek és a Magyar Táncsport Szövetségnek.
A Jászság hasonló civil szervezeteivel az Árokszállásiak Baráti Körével, az Ágóiak Baráti Egyesületével és a Jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesülettel több éves gyümölcsöző, tapasztalatcserét elősegítő kapcsolatunk van. 1998-ban felvettük a kapcsolatot az Apátiak Baráti Egyesületével.
A helyi programjaink egy részénél a kölcsönösség elvén szoros munkakapcsolatunk van a Petőfi Művelődési Házzal - egyesületünk bejegyzett székhelye-, az Általános Iskola és Szakiskola Diákönkormányzatával, a Városi és Gyermekkönyvtárral, a ˝Béke˝ Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel, a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társasággal, a Fortuna együttesel, a Napsugár Gyermekszínpaddal, a Mi Újság Fényszarun? helyi lap szerkesztőségével.
Jászfényszaru Város Önkormányzatának törekvései, céljai az egyesület céljaival több területen egybeesnek, vagy számos esetben kikérték véleményünket, illetve erkölcsileg-anyagilag támogatták munkánkat.
Egyesületünk tevékenysége nyitott a város polgárai előtt, valamennyi rendezvényünknél ezt az elvet érvényesítjük. Ennek is köszönhető, hogy egyesületünk ˝fiatal kora ellenére˝ közismert, és jó kapcsolata van a lakosság széles rétegeivel.
A FÉBE Elnöksége megköszöni minden tagunknak, barátunknak és jogi személyeknek az elmúlt öt évben céljaink, programjaink megvalósítása érdekében kifejtett munkáját, támogatását.
Tóth Tibor
a Fényszaruiak Baráti Egyesületének elnöke
