Jászfényszaru határában a 32-es főút és a 3106-os út kereszteződésénél az 1920-as évek második felétől kezdődően évtizedekig állt egy kereszt a trianoni békediktátum emlékére. A helyet ma is Trianonnak ismerjük, bár a régi keresztre már csak kevesen emlékezhetnek. Az elmúlt évben társadalmi kezdeményezésre újból napirendre került a Trianoni kereszt felállítása –a régi helyének közelében-, ezért a költségvetésben biztosította a Képviselő-testület ennek költségeit.
Fotó: Berze Lászlóné Vityuka
Az emlékművet városunk díszpolgára, Szabó Imrefia Béla szobrász, éremművész tervezte, a megalkotásban közreműködött Tóásó Tibor kőszobrász, a bronzmunkát Galambos Sándor bronzöntőmester készítette, a talapzat kövét Urbán Miklós és Farkas János ajánlotta fel. A helyszín rendezését a Gamesz dolgozói valamint a Start munkaprogram résztvevői végezték el.
Az emlékmű avatására június 1-jén került sor. Az ünnepségen megjelentek a Jászság országgyűlési képviselői, szomszéd települések polgármesterei, Jászfényszaru díszpolgárai, helyi egyesületek, társadalmi és gazdasági szervezetek képviselői, vezetői, az érdeklődő lakosság. A Himnusz eléneklése után Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester asszony mondott köszöntő beszédet. Az alábbiakban ebből idézünk néhány gondolatot:
„A képviselő-társaim nevében is tisztelettel köszöntöm a jelenlévőket! Fogadják szeretettel megemlékezésünket.
A hordozott harag lelkiismeret furdalást okoz. Először elnyomorítja, de el is pusztíthatja a lelkeket.
A lélek az erő!
Mindenkit hazahoz. Haza, Magyarország, magyarság, szülőföld. A haza, az anyaföld, a szülőház szent dolog.
A hazafiasság a hovatartozás megvallása, a tiszta lélek ereje, a reménység biztos hite, ahogyan Prof. Bagdy Emőke fogalmazza, ennek transzgenerációs átadása minden akadályon képes átjutni.
Tudnunk kell tehát tiszta hittel és bizalommal élni, mert a megnyomorított lelkek soha nem élhetik meg az összetartozás semmi mással nem pótolható élményét és érzését.
A hazafiasság a hovatartozás megvallása! Ez a magyarság.
Nyelvünkben, irodalmunkban, zenénkben, tudásvágyunkban, életerőnkben.
Én azt kívánom, hogy minden nap tudjunk hálát adni a körülöttünk lévő békéért.
Tudjunk egymásnak önfeledten segíteni, mert ez további életerőt generál közöttünk.
Kívánom, hogy mi a jövőben is Jászfényszarun, hazánkban és azon kívül az egész világon, megélhessük az összetartozás nagy élményét.
Meggyőződésem szerint, mindazoknak, akik magyarnak vallják magukat, ez nemcsak lehetősége, hanem kötelezettsége is.
Nem mehet le a Nap a mi haragunkkal. Kölcsönösen együtt kell működnünk, mert egymásra vagyunk utalva és együtt nagy lesz az erőnk, és a jövőnk.
1920. június 4-ét követően mikor a Trianoni szerződés tartalmát megismerték a magyar települések, megrendültségüket, döbbenetüket egy szó nélkül fejezték ki és minden településen megszólaltak a harangok.
Ma, 2012. június 1-jén, mint már talán halkan hallják is, Jászfényszarun újra megszólal a harang a Trianoni emlékmű avatása alkalmából, amit egyre erősebben és erősebben hallanak, de ez a harangszó legyen az összetartozás, a remény harangszava és üzenete.”
Az emlékmű leleplezését követően Szabó Imrefia Béla osztotta meg az új műalkotással kapcsolatos gondolatait, majd Kiss Gábor plébános, érdemes esperes, érseki tanácsos megáldotta, megszentelte azt. Ez után került sor a megemlékezés virágainak elhelyezésére. Az ünnepségen Magyar Krisztina előadásában elhangzott Szent Pál apostol Szeretethimnusza, énekelt Pető Lászlóné, közreműködött a Fehérakác Népdalkör és Pálházi Bence zenekara.
Jászfényszaru Város Önkormányzata az emlékmű állítása alkalmából Trianoni Emlékérmet adott ki.
Sugár Istvánné
