Korábban már tájékoztatást adtunk, hogy a Fényszaruiak Baráti Egyesülete – az önkormányzat civilszervezeti támogatásának egy részéből – I. Mátyás magyar király halálának 530. éve alkalmából hetedikként Mátyás király Emlékérmet ad ki. Az érem tervezését, a gipszminta elkészítését az egyesület tagja, Szabó Imrefia Béla szobrászművész, városunk díszpolgára, a „FÉBE Örökös Tagja” kitüntetés birtokosa, térítés nélkül ajánlotta fel. Az érem Szegeden, Szabó Tamás ötvösmester Éremverdéjében készül és november elején kapják kézhez az előfizetők
A verőtőke gipszmintájának készítője Szabó Imrefia Béla a korszakot, Mátyás királyt és az érem előlapján megjelenő portrét és feliratot így foglalta össze: „A XV. század folyamán az éremművészet az itáliai reneszánsz legkiválóbb szobrászainak révén a csúcsokra jutott. Az antik érmek gyűjtése pápák, fejedelmek, humanisták sajátos kedvtelései közé tartozott. Mátyás maga is gyűjtött, és a török elől Pozsonyba menekített cameák megmaradt darabjai nyomán képet alkothatunk a királyi kincsek között őrzött gyűjtemény gazdagságáról. Részben az antik művészetek hatása alatt, részben az olasz quattrocento éremszobrászatának legszebb példái nyomán, uralkodásának idején Mátyás két érmet készíttetett. Az elsőt az 1460-as évek vége felé, a másodikat az 1480-as évek közepe táján. A műfaj sajátossága, hogy reprezentatív, sokszorosításra, terjesztésre alkalmas, ezért kiválóan megfelelt a király céljainak is. 1487-től a miniátoroknak, könyvkötőknek is ezt adták mintául a Mátyás-arcképekhez. Ezek az arcok néznek ránk a corvinák gazdagon illuminált lapjairól. A XX. században az éremművészet műfajában, illetve a papírpénzek ábrázolásain Andrea Mantegna (1431-1506) padovai festőművész Mátyás-portréja szolgált alapul. Az eredeti festményről készült olajképmásolatot Lord Lothermer ajándékozta Horthy Miklósnak 1930-ban. Ezt állították ki ekkor a budai királyi palotában, és ekkor jelent meg Mátyás arcképével a piros százpengős.
Amikor az éremportré rajzolásához, mintázásához kezdtem, a király lelki, szellemi tulajdonságait igyekeztem érzékeltetni, túl azon, hogy egyúttal szabadulni is próbáltam a már más alkotók által ismételgetett ábrázolástól. Az uralkodásának fénypontján álló, érett férfiarc néz ránk a szembe forduló portréról. Az antik medaillonok mintájára köpennyel a vállán ábrázolom a királyt. A babérággal koszorúzott fej két oldalán latin felirat: MATHIAS REX HUNGARIAE.
Sikerült egy szép köriratot választani Hunyadi Mátyás viszonylag gazdag szöveganyagából. A király 1462-ben Szeged város részére kiadott egyik oklevelében nagyjelentőségű szavakkal méltatta a város lakóinak az uralkodó számára nyújtott szolgálatait. Fontosnak tartotta, hogy az uralkodó támogassa a várost, elősegítse felvirágoztatását, mert - mint ahogy fogalmazott - "AZ ORSZÁGOK DÍSZE ÉS EREJE A VÁROSOK GAZDAGSÁGÁBÓL ÉS BŐSÉGÉBŐL ÁLL.”.
Úgy gondolom, aktuálisan alkalmazható Jászfényszarura is, lévén, hogy szűkebb pátriánk, a Jászság díszéül is szolgál gazdagodó, szépülő szülővárosunk.”
Az érem hátlapján a korábbi IV. Béla király Emlékérem hátlapján szereplő oldal lesz látható: az éremoldal felső harmadában íves szalagon felirat: JÁSZFÉNYSZARU VÁROS. A szóközben, viaszpecsétként, a település címere látható. Középső harmadban a megújult Városháza épületegyüttese. Az alsó harmadban négy vízszintes sorba rendezett felirat, a történelmi korokat idéző betűtípusokkal: ANNO DOMINI MCCXXXIX IN HUNGARIAM1433 • FENNUSZARU / OPPIDUM • 1831 / 1993 ~VÁROS
A 42,5 mm átmérőjű érem nemes ajándék és maradandó érték. Megrendelhető a Városi Értéktárban (Szentcsalád tér 12.) Tóth Tibornál személyesen, de a 30-337-3336 mobiltelefonon is, az elszármazottak telefonon, E-mailben
Tóth Tibor
Fotó:
A Mátyás király Emlékérem gipszmintája, melyről a verőtőke készül Szegeden
1930-ban kiadott 100 pengős Mátyás király arcmásával