Kikeleti (pécsi) emlék
Esővel fogadtál
te szép kikelet,
nyakunkba májusi
eső csepegett.
Éneklő madarak
kórusa csendül,
fekete rigópár
násztáncra készül.
Mókusok mókáznak
fenyő ágakon,
pelék futkároznak
a friss pázsiton.
Milyen szép a táj
a terasz tetőről,
száguldó felhőket
nézni a Mecsekről.
Friss fenyőillatot
fúj az enyhe szellő,
beszívni tüdőre,
milyen üdítő.
Fenyvesek susognak
az ablakok előtt,
karcsú szálfa törzsük
magasra nőtt.
A Nap is lebukik
a hegyek mögé,
városi fény bújik
a völgyek közé.
Szunnyad az erdő,
pihen a kikelet,
alszik a vendég,
álmokat szövöget.
1997. május
Fotók:
Május 1-jén diáksport bemutató a sportpályán a nyolcvanas évek közepén