Kikeleti (pécsi) emlék

 

Esővel fogadtál
te szép kikelet,
nyakunkba májusi
eső csepegett.

Éneklő madarak
kórusa csendül,
fekete rigópár
násztáncra készül.

Mókusok mókáznak
fenyő ágakon,
pelék futkároznak
a friss pázsiton.

Milyen szép a táj
a terasz tetőről,
száguldó felhőket
nézni a Mecsekről.

Friss fenyőillatot
fúj az enyhe szellő,
beszívni tüdőre,
milyen üdítő.

Fenyvesek susognak
az ablakok előtt,
karcsú szálfa törzsük
magasra nőtt.

A Nap is lebukik
a hegyek mögé,
városi fény bújik
a völgyek közé.

Szunnyad az erdő,
pihen a kikelet,
alszik a vendég,
álmokat szövöget.

1997. május

Fotók:
Május 1-jén diáksport bemutató a sportpályán a nyolcvanas évek közepén