Omladozó kastély
Régi idők szép emléke,
Ybl Miklós remekműve.
Csoda kastély romokban áll,
évről-évre gazdára vár.
Milyen romos minden része,
omlik-bomlik ország kincse.
Nincs, ki egyszer felkarolja,
munkájával felújítsa.
Évről-évre megtárgyalják,
szóban mindig felújítják.
Állapota egyre romlik,
díszes fala meg csak bomlik.
A teteje is beázik,
benne vihar bújócskázik.
Hull a tető cserepestől,
omlik a fal az esőtől.
Ablakait a szél nyitja,
ajtó is csak itt-ott rajta.
Kóbor kutyák lakosztálya,
gyáva macskák szállodája.
Denevérek munkahelye,
néhány bagoly is vendége.
Gyönyörű volt a nagy parkja,
szép nagy fákkal árnyékolva.
Öreg fái foghíjasak,
elhasználták oszlopoknak.
Csodájára járt mindenki,
aki szépet akart látni.
Szép volt, amíg benne laktak,
és ott mindent rendbe raktak.
Később sok lett a gazdája,
egy sem mondta, az ő háza.
Most már csak a fénykép őrzi,
mily szép kastély volt a régi.
Nézhetjük már büszkeségünk,
ami maradt, a fényképünk.
A tréfának nincs itt helye,
fogjunk össze most ízibe.
Remekmű volt, romhalmaz lett.
Emberek, siessünk, mentsük meg!
1998. augusztus
 |
 |
Fotó:
1984. május 1-jén a Sportpályán Tóth Tibor köszönti a felvonulókat, a dobogó szélén pihennek a Fúvószenekar tagjai, köztük a bal szélen a szemüveges kisfiú, Zsámboki Zsolt zenekari tag.
A Schossberger Turai-kastélyt 2017 és 2020 között felújították
