Augusztus 29-én a fővárossal ismerkedtünk. A Hősök terére érkeztünk, gyalogos séta keretében fedeztük fel a Város Liget egy részének látnivalóit. Farkas Róbert idegenvezetőnk a sétaközben érintett épületekről, a Vajdahunyad váráról, a szobrokról – Alpár Ignác-szobor, Károlyi Sándor gróf szobra, Hunyadi János-szobor, Anonymus szobor, Rudolf trónörökös szobra – adott információkat. Az utóbbi szobornál már láttuk úti célunkat a szemet gyönyörködtető Millenniumi Háza épületét.
A Pfaff Ferenc által tervezett épület az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Műcsarnoknak, az egyedülálló Zsolnay díszítés folytán a kiállítás egyik legszebb eleme volt. Az idő és háborúk pusztítását 2017 és 2019 között csaknem 3 milliárd forintos helyreállítás – az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően – valósult meg. Az épületet kívül belül egyedi Zsolnay kerámia díszíti. A kiállítótérben a Városliget történetét bemutató interaktív kiállítást néztünk meg, helyi idegenvezető közreműködésével. Az épületben étterem, kávéház, terasz, rendezvénytermek, terek, az alagsorban vetítőterem található. A vissza séta során újabb szobrokat és folyamatban lévő épületek építését láthattuk.
Az autóbuszra ülve városnézésre indultunk, úti cél a Budai Várnegyed, amely 1987-től az UNESCO Világörökség listájára került. A Várkert Bazár oldalán felsétálva, némi liftezés után
a Budavári Palota épületéhez értünk, majd utunkat a Szent György téren át a Mátyás templom irányába folytattuk. A templom nyitás csúszása miatt nem tudtuk benézni az épületbe.
A Campus Royal étteremben korlátlan étel- és italfogyasztással megebédeltünk.
A Vigadó téri Hajóállomástól 75 perces panorámahajóutazásra indultunk a Dunán. A körutazás során gyönyörködtünk a Duna mind két pártján álló szebbnél szebb épületekben.
Az utolsó helyszín a Farkasréti temetőBudapest és Magyarország egyik legjelentősebb sírkertje, melyet 1894-ben nyitottak meg. A temető nagyságát mutatja, hogy 72 kataszteri holdon fekszik. A temetői idegenvezetést dr. Kiss Dávid Sándor FÉBE alelnöke vállalta fel, aki korábban már fiával feltérképezte a területet. A temetői látogatásra egy nap sem lenne sok, de nekünk szűk másfélóra állt rendelkezésre. Gyorsan eljutottunk Székely Mihály (1901-1963) Jászberény szülöttjének kétszeres Kossuth-díjas operaénekes sírjához, ahol virágot helyeztünk el. Néhány személy, akinek sírjánál jártunk: Básti Lajos, Mészáros Ágnes, Papp László, Rátonyi Róbert, Latabárok, Szécsi Pál, Rutkai Éva, Hofi Géza, Tolnay Klári és sokan mások. A temető érdekessége, hogy a sírok között sok cserje és fa található. Az idő múlása a sírokon is látszik, Szécsi Pál sírján két friss virágcsokrot is láthattunk, pedig már több mint 47 éve nincs köztünk.
Négy hét elteltével szeptember 26-án a következő kirándulást Etyekre és Zsámbékra szerveztük. Időben indultunk, hiszen az Etyek Korda Filmpark látogatására 9 órára kaptunk időpont.
A Korda Stúdió 13 éve ad otthon hazai és nemzetközi filmes produkcióknak, kedvező adózás folytán sok film készül itt. Az épület komplexum 90 millió eurós költségből valósult meg, a hat műteremből áll, Korda Sándorról (1893-1956) a filmrendező és producerről nevezték el. A 6-os stúdió 5975 négyzetméteres és 61 m magas, amely a világ legnagyobb ilyen építménye. Alapították Demján Sándor nagyvállalkozó, Andy Vajnahollywoodi producer, Peter Munk és Nathanial Rothschild.
A Korda Filmpark élmény- és rendezvényközpont 10 évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy a filmezés iránt érdeklődök, közel kerülhessenek a filmgyártás kulisszatitkaihoz.
A csoport kettévált és a 3 órás programot két helyi idegenvezető vezette. Az egyik csoport a filmgyártás folyamatával ismerkedett, míg a másik csoport az életnagyságú középkori kültéri díszletvárost ismerte meg. A Borgiák történelmi alapokra épülő kanadai-magyar-ír televíziós sorozathoz tízéve felépített 15. századi olasz díszletvárosban 29 rész készült el. A filmhez épített korhű épített díszlet, amely csak a homlokzatokat jelenti meg. Némi illúzióromboló volt a látvány, hogy mi minden meglehet oldani filmes tükrözéssel. Rendszeresen készülnek itt az óta is filmek, filmrészletek, ahhoz a meglévő díszleteket felújítják (átfestik, javítják), az új igényekhez igazítják. Itt mindenki kedvére fotózhatott.
Ezt követően a filmgyártás egyes mozzanatait lépésről lépésre ismertük meg, több esetben részese is voltunk a folyamatnak. A nagy stúdiók nem látogathatók.
Az ebédet a Hegyalja étteremben Zsámbékon fogyasztottuk el. Idegenvezetőnk Farkas Róbert Zsámbéki lakos, így igazán otthonosan mozgott a településen. Először Monostori Ferenc homokszobrász alvó óriását néztük meg, ahol egy csoportkép is készült, háttérben a Zichy-kastéllyal. Városnéző séta során megnéztük a török időből származó 1500-as évek második felében a bővizű forrásra épített csorgóval egybeépített kutat, melyet még az 1960 években is ivóvízként használták. Jelenleg a zárdakertben levő tavat táplálja.
Először a Zsámbéki középkori monostortemplom romjaihoz látogatunk el. Kezdetben a premontre-iek, Mátyás király idejétől a pálosok működtették. 1475-ben átépítették, de a törökellenes harcok során súlyosan megrongálódott. 1754-ben újjáépítették, de a 1763. évi földrengés nagy károkat okozott. 1889-ben történt az első nagy helyreállítási munkálatok, Möller István vezetésével. Az akkori gyakorlattól eltérően nem építették vissza az épületet, hanem elsősorban állagmegóvást végeztek. Möller építész tervei alapján a zsámbéki romtemplom mintájára építették fel az 1930-as évek elején a budapesti Lehel téri templomot. A templom maradványai mellett találhatók az egykori premontrei kolostor romjai, a hajdani ebédlőben kialakított kőtárban a templom történetét bemutató kiállítás és faragott kövek gyűjteménye látható.
A csoport kettévált az egyik fele a Szent Vendel Tájházat, a másik fele a Lámpamúzeumot nézte meg, majd cseréltünk.
Zsámbék legrégebbi lakóépülete nevét a homlokzatán látható domborműről kapta. Az 1740-es években Melchior Keller gazdag sváb állattenyésztő építtette, aki az első betelepítési hullámmal érkezett Zsámbékra. A szobákban a kézzel festett, vagy különleges technikával készült bútorok a sváb népművészetet és a régi zsámbéki életet, jelképvilágot idézik. A szabadkéményes konyhában látható a legrégebbi zsámbéki bútordarab, egy túró és mész keverékéből készült úgynevezett kazeinnel - festett konyhaszekrény, melynek elejét négy, a tulipán, a rózsa és szegfű motívumaiból álló életfa díszíti. A szoba legjelentősebb darabja az 1874-es évszámot viselő szekrény, melynek festése sok jellemzőjében a Fekete-erdő vidékéről Zsámbékra települt németek hagyományait őrzi.
Borus Ferenc kitartó gyűjtőmunkájának eredményképp létrejött Lámpamúzeum 1979-ben nyitotta meg kapuit. Jelenleg 1000-1100 db világítási tárgy található az ország egyetlen Lámpamúzeumában. Az intézmény 1995-ben bekerült a GUINNES Rekordok Könyvébe, 1980-ban felvételt nyert a Nemzetközi Lámpaklubba Amerikában, 1983-ban pedig az Ausztrál Múzeumi Társaság tagjai közé került. A tulajdonos a gyűjteményt eladta a Zsámboki Önkormányzatnak. A múzeumalapítót a Magyar Köztársasági Elnök 1999-ben Arany Emlékéremmel jutalmazta, 1998-ban Zsámbék díszpolgára lett.
Szerencsénk volt az idős gyűjtővel személyesen találkozni, mert a múzeumi helységek utáni lakrészben él.
Mind két alkalommal igazi kirándulásra alkalmas időt fogtunk ki, egy-egy napon 7-8 km került a lábainkba, igazán gazdag programban volt részünk és élményekkel gazdagodva tértünk haza.
Tóth Tibor
Fotó:
1./ Strobl Alajos: Károlyi Sándor gróf szobra Városliget, Vajdahunyad sétány Fotó: Both Béla
2./ Millennium Háza csoportkép Fotó: Both Béla
3./ Farkasréti temető Szécsi Pál sírja Fotó: Both Béla
4./ Monostori Ferenc homokszobrász alvó óriása Fotó: Czeglédi Lászlóné
5./ Zsámbéki középkori monostortemplom romja Fotó: Czeglédi Lászlóné
6./ Lámpamúzeum vitrinjei Fotó: Czeglédi Lászlóné
