A már korábban tájékoztatunk olvasóinkat – dr. Lédig Lajos (1845-1921) községi orvos, Gusztin Mihály (1876-1950) igazgató-tanító, felesége született Zibrinczki Anna (1873-1953) postamester, Nóge Gyula (1902-1962) tanár – egy-egy sírnak, az alsó és felső temetőben biztosítottuk további fennmaradásukat. A helyreállításhoz önkormányzati pályázati pénzt is felhasználtunk.
A decemberi ünnepek előtt Tóásó Tibor kőszobrász elvégezte a Szent Kereszt temetőben lévő Kápolna északi oldalának falán lévő Szűcs család emléktáblájának felújítása történt meg. Az idő vasfoga a táblán lévő több mint 300 betű és írásjel aranyozását eltüntette így 25 év után a fehérmárványtáblán ismét aranyoztatni kellett.
Szűcs Mihály (1823-1903), a település főbírája, világot látott közéleti személyiség volt. Feleségével, Berze Teréziával (1827-1913) saját költségen építették 1880 évben a kápolnát és a 12 stációt. Jelenlegi ismereteink szerint a településről az elsőkönyv 1892 évben az általa írt Életleírása és több utazásai és kalandjainak gyűjteménye című könyv. A FÉBE a könyvet hasonmás kiadásban a honfoglalás 1100. évfordulójára 1996. augusztus 20-ára – kutatási adatokkal és fotókkal kiegészítve – díszkiadásban megjelentette. A könyvkiadás kapcsán, a FÉBE a kápolna alatt lévő családi kriptát rend betette és a Szűcs család emléktábláját felújította, a betűit újraaranyoztatta.
A Városháza nagytermében 1996. március 17-én Huszárbandérium a 13 alapítótag úgy határozott, hogy Szűcs Mihály bandériumi főhadnagy nevét felveszik. A negyedszázados fennállását ünneplő közösség a FÉBE által pályázott az önkormányzathoz a tábla felújítására, amely megvalósult. Másfél év múlva emlékezhetünk szeptember 29-én Szűcs Mihály születésének 200. évfordulójára. A jubileumot a családi tábla megszépülve várja.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
Fotó: A Szűcs család emléktáblája
