Molnár József munkás szülők gyermekeként Jászberényben, 1954. július 27-én született és élt. Jászfelsőszentgyörgyi Molnár Mariannát vette feleségül, itt telepedett le és alapított családot. Leánya Dóra tőle örökölte a tánc szeretetét, édesapját követve sikeres versenytáncos volt. Dóra két unokával ajándékozta meg, akiket a nagypapa szeme-fényének tekintett.
Testvérével, Annával korán tizenévesen a társastánc szerelmeseivé váltak. Tagjai lettek az 1969-ben megalapított Lehel Társastánc Klubnak. A klub vezetését 1976-ben Anna vette át. József sorkatonai szolgálatának letöltését követően ketten vezeték a csoportot. A Molnár testvérpár egészen az „A” osztályig jutott. Az útjaik 1994-ben végleg szétváltak.
József elindult meghódítani a Jászság nagyobb településeit, a szomszédos városokat. Anna házasság kapcsán Szolnokra költözött, az ott megalakított klub mellett a Jászberényi csoportot vitte tovább.
József először a fiatal korosztálynak alapfokú tánciskolákat szervezett (mint az elődök) sok jászsági településén. A városokban ahol nagyobb számban voltak fiatalok a tánciskolában felfigyelt a tehetségekre és csoportokat alakított, a szülők és a helyi civilek segítségével. Így történt ez Jászfényszarun, Jászárokszálláson, lakóhelyén, Jászfelsőszentgyörgyön, de még a szomszédos megyéhez tartozó Hatvanban is.
A FÉBE II. Jótékonysági bálján 1995. február 24-én a Molnár testvérpár bemutatója és a Lehel Társastánc Klub nyitótánca nagy sikert aratott. Itt született meg az gondolat, hogy egy év múlva jó lenne, ha a helyi diákok táncolnának a bálon. Molnár József ebben partner volt. A szülők, a Fényszaruiak Baráti Egyesülete (FÉBE) és alapítványának támogatásával 1996. február 16-án már a Jászfényszarui társastánc szakkör tagjai adták a nyitó táncot. A szakkör a FÉBE keretében önálló csoportként Borostyán Táncklub néven működött tovább. A csoport az egyesülethez tizenegy éven át tartozott, azt követően a helyi művészeti alapiskola tánctanszak keretében folytatta tovább a tevékenységét. Csoportvezetőként majd tanárként nagy türelemmel és odaadással tanította a fiatalokat nem csak táncok megismerésére, elsajátítására, az illem, általános tánckultúra megismertetésére, bemutatására is odafigyelt. A több mint másfél évtized alatt jászfényszarui táncosok vezetésével közel 300 alkalommal léptek fel helyben, városi, iskolai, civilrendezvényeken és számtalan vidéki, köztük budapesti fellépésükkel öregbítették a FÉBE, a város hírnevét. A művelődési ház sokszor térségi, regionális táncversenynek, gálának adott otthont szerezve ezáltal sok gyermeknek, felnőttnek örömet.
Molnár József tánctanár koreográfijával táncosai 19 bált nyitottak meg és 15 alkalommal volt a bál szépe bizottság elnöke. A FÉBE elnöksége 2003 évben Egyesületi Munkáért Kitüntető Plakettben részesítette.
A egyesületünk dokumentumokkal és tapasztalat átadással segítette 2016. márciusában létrehozott Jászfelsőszentgyörgyiek Baráti Egyesület (JÁFEBE) megalakulását, melynek alapító elnöke, haláláig Molnár József volt. A JÁFEBE volt a házigazdása a 2019 évi Jász Baráti Társaságok Fórumának. Lakóhelyén meghatározó, köztiszteletben álló közösségi emberként, a XXVI. alkalommal megrendezett Szüreti felvonulás és bál egyik főszervezőjeként is dolgozott.
Munkáját számos elismeréssel jutalmazták, többek között 1994 évben Déryné-emlékplakettet, testvérével együtt 1998 évben Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért Díjban részesült.
Fájdalmasan fiatalon hagyta itt családját, tisztelőit és a tanítványait. Emlékét a FÉBE bálok videó szalagjai, fotói és az emlékezett szívünkben megőrzi.
Jászfelsőszentgyörgyi temetőben február 16-án több százan kísérték utolsó útjára, sírját a koszorúk, csokrok és a virágok sokasága borította. Nyugodjon békében.
Tóth Tibor