A Kisiskola színháztermében az Emlékkonferencia az előadások megtartásával folytatódott.
Elsőnek dr. Selmeczi László habil. ny. megyei múzeumigazgató, címzetes egyetemi docens, etnográfus és régész, a FÉBE Tiszteletbeli Tag cím birtokosa, „A katolikus fényszaruiak” címmel a konferencia doyenje emelkedett szólásra.
Előadását így kezdte: „Ha a 19. századi Jászságot és a Nagykunságot kulturálisan el akarjuk különíteni egymástól, elsőként kell megemlítenünk, hogy a nagykunok reformátusok, a jászok pedig katolikusok. Kivéve Jászkisért, amely akkor még nagy többségében református, és a nagykunsági, főleg Jászapátiból újratelepített Kunszentmártont, amely katolikus.
Előadásomban azt a folyamatot szeretném bemutatni, amely a Jászság, és benne Jászfényszaru katolicizmusához vezetett. Ennek a folyamatnak a megvilágítása azonban messze nem egyszerű. Ugyanis a rá vonatkozó források meglehetősen hiányosak.
A jászok betelepedéséről írásos források nem maradtak fent. Már az is vitás kérdés, hogy mikor és honnan érkeztek ezek a jövevények, amelyek a nevüket adták a Jászságnak. Miután királyaink a jászokat és a kunokat azonos módon kezelték, az elfogadott történészi álláspont szerint a jászok Kötöny fejdelem kunjaival együtt, vagy velük egy időben költöztek be a magyar királyságba.
Egy 1953-ban megjelent tanulmányában Györffy György vetette fel azt a gondolatot, hogy a jászok 1283 körül és a kunoktól függetlenül költöztek volna be az országba. Ez a kérdés máig nem jutott nyugvópontra.
A nagy tekintélyű Györffy György követői ma is szemben állnak a ma régészetileg inkább alátámasztott Hóman-Szekfű-féle elmélet követőivel.
Akárkinek adunk igazat, a jászok csupán két területről kerülhettek ide, vagy a kaukázusi Alániából vagy Moldvából. Magam a jászok magyarországi emlékanyaga alapján a tatárok által elpusztított kaukázusi Alániából való származásukat látom igazolhatónak.
A jászokra már beköltözésüket megelőzően hatott a kereszténység, pontosabban annak bizánci, ortodox ága…” Az előadás bevezetője, akinek figyelmét felkeltette az www.febe.hu honlapon a teljes előadást elolvashatja.
Dr. Langó Péter, a Pázmány Péter BTK Régészeti Intézet egyetemi docens, tanszékvezető, Jászfényszaru Város Díszpolgára, a FÉBE tagja, szakmájából eredően a település régészetéről beszélt. Szólt Kiss József és Kolozs István szerepéről a régészet területén. A tanár úr leírásai, Kolozs István megfigyelései, helyismerete nagyban segítette a régészeti lelőhelyek feltárását.
Prezentációjában kiemelte Hild Viktor szerepét, aki végzett régészeti ásatásokat Jászfényszarun, láthattuk régészeti naplóját. A talált tárgyak bemutatásával, azok elemzésével és máshol előkerült azonos vagy hasonló tárgyak összefüggéseiről beszélt. Számtalan képkockával, feltárt letek fotójával támasztotta alá megállapításait.
Dr. Gulyás András Zoltán régész-muzeológus, a Jász Múzeum igazgatója, saját régészeti helyi tapasztalatait mutatta be prezentációjában. Az utóbbi években az ipariparkba betelepült gyárak építési területén vezetésével folytak régészeti kutatások. Láthattuk a feltárt területek fényképét, akik az utóbbi évtizedekben végeztek régészeti ásatásokat, vagy a feltárásokat helyi megfigyelésekkel segítették e tevékenységet. Ezek között szerepelt Kiss József, Kolozs István, Selmeczi László, Kertész Róber, Kiss-Bíró Gyöngyvér és a jászsági közösségi régészeti csapat. Az utóbbiak, akik közül sokan elhívatott amatőrök, de munkájuk nélkülözhetetlen a feltárásoknál. Évek óta az eredményekhez nagyban hozzájárultak. 2017 és 2023 között 253 kislelet került elő, pénzérméből 219-et találtak Jászfényszarun. A Barátok tava területen 56 éremet találtak, ennek 85 % Római kori, 15 %-a Árpád kori. 
Jászfényszaru Szeméttelep I területen 1483 objektumot, 31 házat, istállót és közösségi épületek maradványait tártak fel. Térképen mutatta be hol találhatók még a város külterületén további régészeti lelőhelyek.
A kévészünet után a Kiss József által gyűjtött Az Ördögárok mondát Bordásné Kovács Katalin, a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója, a FÉBE tagja osztotta meg velünk.
Hortiné dr. Bathó Edit etnográfus, a Jász Múzeum ny. igazgatója, a FÉBE Tiszteletbeli Tag cím birtokosa Fényszaru viselete a XX. század első felében címmel tartott sok helyi képpel színesített előadást.
Bél Mátyás 1730-ban járja be a Jászkunságot. (A kunok és jászok avagy filiszteusok kerületei c. -1731) Bács-Kiskun megye múltjából I. Kecskemét, 1975 „Különben testük erős, és azt sajátos ruhába, többnyire kékbe, néha fehérbe öltöztetik.” „Ruházatukban alig különböznek a parasztoktól, de azért mutatós külleműek, különösen a fiatal nők.” „Egyaránt csinosak a férfiak és a nők...akik arra törekszenek, hogy csinos ruházatukkal elhagyjanak más előkelőbbet.” 18. századi jász viselet a levéltári források peres anyagok, tanácsi jegyzőköny-vek, testamentumok, inventáriumok stb. kerülnek leírásra. A redemptio hatása a jász viselet alakulására, a viselet kiszínesedik, gazdagodik a görög kereskedők és a katonai élet szerepe a viselet fejlődésében korai polgárosulás. A parasztpolgári fejlődés, életmód, mentalitás külön válik az ünneplő, a gyüvő-menő, a fejér öltöző (mindennapló) ruha. A társadalmi rétegződés a viseletben (redemptus, irredemptus, zsellérek). A 19. század végén újabb polgári hatás. Céhek megszűntetése, ipartársulások-ipartestületek. Varrógép megjelenése, kézi munka háttérbe szorulása, bolti konfekció stb. Új, polgári jellegű viseleti darabok megjelenése a jász viseletben (nyárika, öltöny) kiszorítják az ingvállat és a pruszlikot megindul a viseletből való lassú kivetkőzés.
Az I. világháború jelentősen felgyorsította a kivetkőzés folyamatát. A háborút követően a Jászság nagyobb városaiban (Jászberény, Jászapáti, Jászárokszállás) teljesen elhagyták a jász viseletet. Az általános polgári öltözet, ami már nem nevezhető viseletnek.
A kisebb településeken a kivetkőzési folyamat sokkal lassabban ment végbe. Még az 1920-as 1930-as években is jász viseletben jártak (pl. Jászfényszaru, Jászdózsa).
A jászfényszarui Varga István földműves az Osztrák-Magyar-Monarchia katonájaként Prágában szolgált. Itt megismerkedett a kor technikai vívmányaival pl. a fényképezőgép, kerékpár, gramofon, írógép, motorkerékpár. Hazatérve Jászfényszaruba az 1920-as évektől kezdve,1966-ban történt halálig fényképezett. A portrék, életképek, jász viseletes fotók. A képeinek digitalizált anyaga 2023-ban került a Jászfényszarui Értéktárba.
Dr. Kiss Dávid Sándor ÁTE Állatorvostudományi Doktori Iskola témavezető, egyetemi docens, a FÉBE alelnöke, helytörténeti kutató.
Édesapja inspirálta, hogy foglalkozzon a tanyavilággal, mivel szülei és ő maga is fiatal korát tanyán élte. Tőle sokat megtudott. Tudatosan 2018-tól kezdte feltárni a kutatáshoz fontos térképeket. Összegyűjteni a volt tanyai lakosok illetve azok leszármazottjai nevét és címét. A beszélgetések a tanyai életmóddal, az épületek elhelyezkedésével, a családi legendáriumban őrzött „titkok” megismerésére, a fellehető írásos dokumentumok, fényképek gyűjtésére terjed ki.
A tanyák kialakulásának legfőbb okai: szérűskertek megszűnése, a településközeli földek elfogynak, a növekedő népesség, a házhelyek telítődése, a külső betelepülések, a családi viszályok, az anyagi viszonyok változása.
Az elmúlt 8 évben eddig 230 visszaemlékező személlyel történt interjú, további 100 személy van még a tarsolyában. A legépelt anyag 600 oldal. Az összegyűjtött képek száma meghaladja az 1200 db-ot.
Mészáros Márta néprajzos, múzeumpedagógus, a Kiskun Múzeum Igazgatója, a Kiskunfélegyházára fényszarui családok betelepítéséről szólt.
„Minthogy Jász Fényszarui lakosok annyira megszaporodtak… Kijelölt faluhely FERENCSZÁLLÁS PUSZTA. Mellette egy évig díjmentesen használható terület még:
FÉLEGYHÁZA PUSZTA 1743. március 24. Podhradszky György főkapitány.”
Az ide kitelepül fényszaruiaknak1743 nyarán Félegyháza puszta és nem Ferencszállás lett az új otthonuk. 1743. július 2. az első szentmise Félegyházán „sátor alatt” történt. 1743. október 27-én Szent István magyar király tiszteletére felszentelték a fatemplomot. Első plébánosuk Krizsanótzy János (1716 -1751), akit a váci püspök Üllés községből 1743. július 1-jén helyezett át Félegyházára.
A Félegyháza lakosainak 1744 évi első összeírásában, a származásnál 13 vármegye, 58 települése található, a Jászságból 148 fő, Jászfényszaruból 73 fő szerepel, ebből 59 gazda és 14 zsellér. A megváltásban (Redemptio) 1745-ben 218 családfő vett részt (ebből 179 családfő az első betelepülő köztük 53 fényszarui).
A jászfényszarui betelepülök közül főbírói tisztet töltött be: 1746-ban Pall Mihály, 1748-49-ben Szabó András, 1751-ben Szabó István,1759-ben Szabó Mihály, 1768-ban Czakó András, 1743-48 között Török Mátyás vezette a templompénztárkönyvét.
1743 – 1772 között: a 73 jászfényszarui betelepülőből 23 fő elhunyt Farkas János 1745. jan. 25. 36 évesen, Hegedűs Pál 1770. jan. 28. 60 évesen, Ézias Ádám 1747. jún. 21. kivégezték Halason, akikről még nem tudunk semmit 18 fő.
A nevet tovább vivő „maradékok” leszármazottak családnevei: Balla, Berecz, Bukó, Czakó, Dobák, Imrei, Fábián, Farkas, Fazekas, Fekete, Hatvanyi, Hegedűs, Horváth, Juhász, Karsai, Kiss, Koczka, Komáromi, Kovács, Kürtösi, Mészely, Molnár, Nagypál, Nemes Páll, Pap, Russai, Seres, Szabó, Szécsényi,Tóth, Török, Vereb, Vizi
1753-tól Félegyháza a Kiskun kerület székhelye lett, 1774-től mezővárosi rang és vásártartó jog elnyerése, 7004 fő a lakosok száma.
Dr. Farkas Kristóf Vince történész, a FÉBE tagja, mint legfialóbb és helyi előadó előadásával zárult az Kiss József Emlék Konferencia. (Előadásának összefoglalóját – kérésemre – a szerző állította össze és cikk után olvasható.)
Lovászné Török Magdolna a IV. Béla Katolikus Általános Iskola, és AMI igazgatója, önkormányzati képviselő, bizottsági elnök, a FÉBE titkára zárszóként megköszönte a színvonalas előadásokat, az érdeklődést a konferencia résztvevőinek és mindenki munkáját akik a mai ünnepséghez tevőlegesen hozzájárult. A város a FÉBE méltóképen emlékezett Kiss József településünk híres szülöttjére, neve végleg bekerült Jászfényszaru elismert személyei közzé az utókor számára.
A jelenlévőket invitálta a szomszédos Royal Kaszinó étteremben, ahol még Kiss József irathagyatékából egy kamara kiállítás nézhető meg. Aki részvételét jelezte az azt követő ünnepi ebédre annak jó étvágyat kívánt.
Köszönjük „A Jászságért” Alapítvány és az INNOVEN Kft. Abony támogatását, valamint Jászfényszaru Város Önkormányzati civilalapból történt pályázatból erre felhasznált összeg biztosítását.
Tóth Tibor
Fotó: Glonczi Rudolf
1-8 az előadók
9. zárszó Lovászné Török Magdolna
10. csoportkép
