A játék Tóth Tibor társalkotó és fő szervező jóvoltából jutott el hozzám, és a legelső pillanattól kezdve lekötött, gyönyörködtetett.
A 96 db – szép kivitelezésű – kártyalap jól szerkesztett, rendszerezett ismereteket tartalmaz a város történelmének legfontosabb eseményeiről (az első írásos említéstől, 1433-tól napjainkig), intézményeiről, kulturális és művészeti örökségéről, kiemelkedő személyiségeiről, természeti értékeiről. A játékos ismeretelsajátítási módszer telitalálat!
Aktív tanulást eredményez: felkelti és leköti a játszók figyelmét, segítve az emlékezetben tartást is. Rendkívül sok variációs felhasználási lehetőséget is magában rejt, a játékosok érdeklődése, irányultsága, életkori sajátosságai, előképzettsége, egyéb körülmények függvényében: például válogatni, csoportosítani is lehet a lapokat. Iskolai tanításban is kiválóan alkalmazható – honismeret, történelem, hitélet, idegen nyelvek stb. tanításakor – egyes oktatási és nevelési céloknak megfelelően. Néhány percben csoportos játék beiktatását is tervezhetjük a foglalkozásra (egyúttal a „csapatszellemet” is erősítve!). Az informatika iránt érdeklődők – szakköri vagy klubszervezésben – gyakorló feladatként elvégezhetik a kérdések számítógépes játékká való feldolgozását is. A kreatív adaptálás és továbbfejlesztés határa e játék esetében valóban „a csillagos ég”!
Külön nagy jelentőségű módszer a DINAMIKUS munkavégzést, gondolkodást is fejlesztő homokórás időmérés. Ez a képesség ugyanis egyre fontosabbá válik világunkban, minden korosztály számára: „Gondolkozz, cselekedj, reagálj gyorsan!” („Think, act and react fast!”).
Ezekkel a kiválóan strukturált kártyaszövegekkel azt is el lehet érni, hogy a gyorsaság ne kapkodáshoz vezessen, hanem precíz tudáshoz. A lapok túloldalán lévő kérdések pedig a LOGIKUS GONDOLKODÁST is fejlesztik, pl. „Hányadik század vége felé épült a kápolna?”, „Hány évtizedet élt Jászfényszarun?” (Koltay József), „Hány év telt el a toronysisak két felújítása között?” stb. (a szövegekben csak a konkrét évszámok szerepelnek).
A rövid idejű emlékezet tudatos fejlesztése is jól kialakítható ezzel a játékkal: arra készteti a játékosokat, hogy alaposan figyeljenek a kép részleteire is, pl. „Mi borítja a tájház tetejét?”, „Áznak-e a nézők a meccset nézve?”, „Milyen idézet olvasható a Petőfi-szobor talapzatán?” stb. Összetett kognitív (gondolkodási) feladatot végeztető kérdések is vannak a kártyalapokon szép számban, pl. „Melyik évszakban készülhetett a kép?”, „Milyen színházi jelkép látható az életfa ágai között a képen?”, „Hogyan jelzi a katona alakja a háborús vereséget a szobron?”, „Sorold fel eddigi tanulmányaidból a hét vezért!” (A HÉT VEZÉR fája kép hátlapján).
Csak vázlatos lehet a véleményalkotás, hiszen sokféle egyéb értéket is magában hordoz ez a játék-műalkotás. Alapvető fontosságú, hogy a gyerekeink se szokjanak el az olvasástól. A játékosok itt, észrevétlenül is, érdeklődéssel OLVASNAK (mégpedig figyelmes, de „gyors”, szelektív olvasással!). A rövid, lényegkiemelő ismertető kártyaszövegek pedig mintát jelenthetnek a játékosok számára is a saját szövegeik/fogalmazásaik „tömörítéséhez”, ami szintén alapvető fejlesztési célkitűzésünk.
Végezetül: a játék minden tantárgy oktatásához inspirációt jelenthet, hiszen a módszertani változatosság az emlékezetben tartást is segíti, aktív és jókedvű tanulást eredményez.
Remélem, hogy egyre többen és többen ismerkednek meg – a városban és országosan is – a FÉNYES VÁROS helytörténeti társasjátékkal, felfedezve és hasznosítva rendkívüli értékeit.
Az alkotóknak pedig kívánok a jövőbeni továbbfejlesztési, bővítési terveikhez nagyon sok sikert! Az élményt megköszönve, tisztelettel:
Dr. Lantos Éva nyugdíjas tanár
