Lantos Péter: Jászfényszaru története - Életleírás a redemptiótól a jász kiváltság megszűnéséig című könyvben (a FÉBE 2003-ban jelentetett meg) a 88 oldalon a következőket olvashatjuk: „Az iskola mindig fontos szerepet játszott és töltött be egy település életében. A felnövekvő nemzedék tudása itt alapozódik meg és válik meghatározóvá egy egész életre. Az 1700-as évek elején még nem vették szigorúan a gyermekek rendszeres iskolába járását, sőt a tanítás is kántori kötelesség volt csupán, sok gyerek tanítót nem is látott. A Redemptio után (1745) az oktatással kapcsolatos első feljegyzés 1754-ből származik, amelyből megtudjuk:
„az ifjak tanítatására kántorul a Tokajból való László Jakab fogadtatott fel. Évi járandósága: 80 forint, 8 liba, 50 font őrölt búza, (egy magyar ún. bécsi font = 0,56 kg) 30 font só, 5 geze vaj, egy szekér fa, 1 fontfaggyú, 10 font szalonna” (az idézet Jászfényszaru községi jegyzőkönyvének I. 1754. 194 oldaláról való). A következő évtől e tanácsi juttatás mellett a lakosoknak is tanítványonként kellett hozzájárulniok a kántori jövedelemhez. Ez alól azonban az irredemptus szülők (földnélküliek) jó része mentesült, mivel a tanács úgy döntött: „a szegények helyett a községad” (az idézet Jászfényszaru községi jegyzőkönyvének I. 1755. 228 oldaláról való). Így lehetővé vált, hogy a hátrányos családi helyzet ne befolyásolja a gyermekeket az elemi szintű műveltség megszerzésében.”
Jelentős változást hozott Mária Terézia egész országra kiterjedő 1778-as közoktatási, tanügyi reformja. Bevezette a 6 éves kortól közoktatását, a tanítók képesítés megszerzésének bővítését, azon településeken ahol egyházi iskola nem működött, állami iskolát kellet létesíteni és működtetni a helyi település anyagi forrásainak bevonásával.
Tovább lépést jelentett az 1867-es kiegyezés után Eötvös József Vallás és Közoktatásügyi miniszter nevével fémjelzett 1868-as Magyarország első népoktatási törvénye. Létrejött a hatosztályos elemi népiskola, elrendelték a tankötelezettséget, 6-12 éves korig a népiskolában, majd 12- 15 éves korig az ismétlő elemit. Állami tanítóképző intézetek létesültek, és szorgalmazta a népiskolai tankönyvek írását. 
Klebelsberg Kunó a Bethlen-kormány kultuszminiszter nevéhez kötődik az 1926: VII. tc., ami tovább lépést jelentett a népoktatás területén, mert az iskolaépítésre és a tanyai iskoláztatásra fordított nagy hangsúlyt. Ennek keretében épültek a községben 1925-ben a Homok-tanyai, 1927-ben a Vasút-tanyai iskolák.
Az 1940. évi XX. Törvény mondta ki a nyolcosztályos népiskola bevezetését. Az 1948. évi 33. trv. kimondta a nem állami iskolák államosítását, így az iskolák fenntartója az állam lett.
A húszas években, a harmincas évek közepéig születtek csak 6 elemit és ismétlőt végeztek. Szakmát a ranglétrán végig haladva inas, segéd, mester, vizsgával volt szerezhető.
Tovább tanulni a négy polgáriba lehetett, ezt a község fiataljaiból csak évente néhányan végezték el, az érettségit még kevesebben. Felsőbb iskolában 1945 előtt elvétve szerzett valaki diplomát, a településen született első orvosi diplomával dr. Sándor Imre (1910-1985) rendelkezett.
Az ötvenes évek végén a hatvanas évek elején sokan szükségét érezték, hogy dolgozók iskolájában elvégezzék a VII. és VIII. osztályt. Közülük többen szakmát kívántak szerezni, melyhez kellett az általános iskolai bizonyítvány. Jó néhányan közülük, akik tehették vagy munkájuk szükségessé tették középiskolában, technikumban munka mellett tovább tanultak. Mások ismereteik bővítése, általános műveltségük fejlesztése céljából iratkoztak be. Nem volt ritka, hogy a házaspárok közösen vágtak neki az általános iskola befejezéséhez.
Az ötvenes évek végén Keresztesi József igazgatósága alatt évente, néha két osztály is indult a dolgozók iskolájában. Az 1962/63-as tanévben 25 fő kezdte el a VII. osztályt, majd a következő évben a VIII. osztályt. A tanév októberben kezdődött, öt hónapon át február végéig tartott, heti három este, naponként hat 45 perces órával. Félévi bizonyítvány nem volt. A tanulók évégi záró vizsgát tettek.
A Városi Értéktárban található napló tanulsága szerint a 1963/64-es tanévben Csirke Béla kémia, Fodor Éva számtan és mértan, Kiss József földrajz, Molnár Imre magyar nyelv és irodalom, egészségtan, Rusai Pál történelem, Zsámboki Zoltán fizika tantárgyat tanított. A tanév során 95-95 órában magyar nyelv és irodalmat, számtan és mértant, 60 órában történelmet, 40-40 órában fizikát és kémiát, 20-20 órában egészségtant és földrajzott tanultak.
Az év végi vizsga alapján kik voltak a legjobb tanulók ezt is elárulja a napló. Színjeles jegyekkel, kitűnő bizonyítványt kapott Kéri Sándor, a jelesek közül egy négyese volt Jáger Istvánnak.
Az 1962/63-as VII. osztályról 1962 ősszén a kezdéskor csoportkép a fiúiskola (jelenleg a Kisiskola) udvarán illetve az osztályteremben készült. A két képen a tanulókat nem azonos időpontban láthatjuk ezt a ruházat alapján lehet megállapítani. A tantermi képen olyanok is láthatók, akik a csoportképen nem illetve ez fordítottan is igaz (ez az adott napi hiányzást mutatja). Az anyakönyvi adatok alapján akkor a legidősebb diák Dobák János (1915) 47 éves, a legfiatalabb Tanczikó Sándor (1937) 25 éves volt.
A képet Jáger Istvánné Bagi Máriától kaptuk, kinek férje járt a dolgozók iskolájába, később munka mellett a középiskolát is elvégezte.
A tanítók közül Molnár Imre (1941-), a diákok közül Pál Béla (1923-) és Tóth Lászlóné (1932-) jelenleg is jó egészségnek örvendenek.
A dolgozók iskolája később a tankötelezettség alatt (16 év) a 8. általánost el nem végzett fiatalabb nemzedék munka melletti bizonyítvány megszerzését célozta, amely szakma, jogosítvány megszerzésének is feltétele lett.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
Fotó:
1./ Csoportkép
Balról jobbra guggolnak: Demeter Károly, Asztalos Ferenc, Jáger István, Tóth István,
Pethő Ferenc, Faragó László.
Állók: Tanczikó Sándor, Kiss B. János, Koczka Pál, Kurunczi Miklós, Varga György, Tóth
Lászlóné, Sándor Endréné vagy Gyurkovics Istvánné, Dobák Jánosné, Boros
László, Dobák Lászlóné, Ézsiás Vencel, Tóth Istvánné, Szászi László, Kéri
Sándorné, Török Imre.
2./ Osztálykép
Első függőleges sor: Tóth Istvánné, Pál Béla, Asztalos Ferenc, ?.
Második függőleges sor: Dobák János, Ézsiás Vencel, Jáger István, Kurunczi Miklós,
Pethő Ferenc, ?.
Harmadik függőleges sor: Dobák Jánosné, Szászi László, Koczka Pál, Török Imre, Tóth
Lászlóné?.
Negyedik függőleges sor: Szalai Miklós, Tanczikó Sándor, ?, Dobák Lászlóné.
