febe fejlec lekerekitett

30 éve született meg Jászfényszarun a helyi sajtó, három évtizede
 a település lakói és az innen elkerültek szolgálatában

Település szintű kiadvány 30 évvel ezelőtt, 1990. május 25-én jelent meg Jászfényszaru történetében először, Mi Újság Fényszarun? címmel. Alcímként Híradó községünk múltjából és jelenéből szerepelt a címlapon. A 75 példányt próbaszámnak szánták a készítők, és a tanács fénymásológépével sokszorosították.
   Említsük meg - köszönetképpen is - kik bábáskodtak létrehozásában. A tanács adta ki, és fedezte költségét. A szerkesztési feladatokat Bordásné Kovács Katalin, Csirmaz Mátyás, Sugár Istvánné végezte. A grafikát Harmathné Boros Mária és Kónya István készítette.
   A harmadik oldalon a szerkesztőség szól az olvasóhoz az újság céljáról, szükségességéről, tartalmi elképzelésekről. A megfogalmazott célok harminc év távlatában ma is vállalhatók. „Nem szorul különösebb magyarázatra annak fontossága, hogy Jászfényszaru lakossága és jövője érdekében dolgozó szakemberek kölcsönösen tájékozottak legyenek. Ismerjék a közös gondokat, s a problémák megoldásán is együtt gondolkozzanak. Helyt kívánunk adni minden már meglévő és szervezendő, lakosság javát, érdekét szolgáló közösségnek, minden korosztálynak. Szeretnénk praktikus tanácsokkal, hasznos és aktuális információkkal szolgálni, szórakoztatni, hirdetési lehetőséget biztosítani magánszemélyeknek, vállalkozóknak.” 

Gyermek véleménye:„Az emberek végre megtudják, mi történik Jászfényszarun. De több kép kellene bele, mert ha megmutatom az ötéves testvéremnek ezt az újságot, nagy részben csak betűket lát, és sajnos még nem tud olvasni. És nagyon sajnálom, hogy csak most tudjuk meg, hogy mi történik Fényszarun.”
„Én javaslom az újság további kiadását, mert ami ebben a hírlapban van, az mindenkit érdekel, aki törődik a falu sorsával. Ami különösképpen vonz, az, hogy minden korosztály megtalálja a maga kis rovatát. Én nagyon örülnék neki, ha ez az újság mindig megjelenne, mert ez a lap csak olyanokat ír, ami igaz.”

   Felnőttek véleménye:
„Ez az újság a legjobb arra, hogy mindenki megtudhassa, mi is történik körülötte. Szerintem nagyon nagy szükség van rá!!!”
„ A tervezett újság véleményem szerint mindennel foglalkozik, kiváló.”
Tetszik. Nagyon Jó! Kifogásom nincs. Előfizetném.”
   Egy kis statisztika:
   A próbaszám 1990. május 25-i kiadása után az első nyomdai példány július 13-án jelent meg, magam részéről ezt tartom az újság igazi születésnapjának.
   A kiadója Jászfényszaru Nagyközségi Tanács, felelős kiadó Bálint László. A nyomdai harmadik számtól, 1990. októbertől a lap kiadója Jászfényszaru Nagyközségi Önkormányzata, 1993. januártól Jászfényszaru Város Önkormányzata, a felelős kiadó napjainkig Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester.
   A felelős szerkesztő: Pásztory Alajos, majd 1993. januártól megbízott, decembertől napjainkig Sugár Istvánné.
    A szerkesztőbizottság elnöke: Sugár Istvánné, majd 1993. februártól 2008. június 30-ig Nádudvari László, 2009. januártól Bordásné Kovács Katalin.
   Az olvasószerkesztő: 2014 májusától Kotánné Kovács Tímea, 2018. februártól szerkesztői feladatokat Györgyfiné Balogh Zsuzsanna lát el. A szerkesztőségnek kezdetektől a település könyvtára ad otthont.
   Az újság 2009. januárig a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár nyomdájában, majd - átalakulás után - a jogutódnál, a Verzál-Print Kft.-nél készült. 2009. februártól a lap nyomdai előkészítését a jászberényi ARTANDER Kft., a nyomdai munkát a Signál-Print Kft. végzi.
   A 30 év alatt a nyomdatechnikai változás, fejlődés is nyomon követhető. A kezdetekben a kéziratokból ólomsorok lettek, majd kefelevonat készült. Ezen munkaigényes és egészségtelen nyomdatechnikát váltották fel az ofszetgépek, amely a fekete-fehér képek minőségében, de a szövegnél is nagyban érzékelhető volt. Napjainkban már az állandóan fejlődő digitális nyomdatechnika hódít, szinte korlátlan nyomdai-kivitelezési lehetőségekkel.  
   Az újságra kezdetektől elő lehetett fizetni, de több árushelyen is megvásárolható volt.
   A havonta megjelenő újság példányszáma mintegy 500-ról 1200-ra nőtt az idők folyamán.
   A nyomdai példány 18,5 Ft áron indult, 1993. januártól 25 Ft, 1995 júliusától 32 Ft, 1998. januártól 47 Ft, 2003. januártól 55 Ft, 2004. januártól 65 Ft, 2005. januártól 77 Ft, 2006. januártól 85 Ft, 2009. januártól 100 Ft, 2010. januártól 120 Ft, 2011. januártól 140 Ft, 2012. januártól 150 Ft, 2013. januártól napjainkig 200 Ft összegbe kerül egy példány.
   A város képviselő-testületének döntése értelmében 2013. januártól minden helyi lakott ingatlan ingyenesen kapja meg a helyi kiadványt. A nem helyben lakó elszármazott fényszaruiak továbbra is előfizethetik a lapot, 2020 januárjától a korábbi előfizetőknek is ingyenes az újság. Így ma 2300 példányban jelenik meg a lap.
Az újság küllemét vizsgálva a címlapot az indulástól 1991. februárig Jászfényszaru 1746. évi címere, azt követően a település legújabb kori címere díszíti. A 2009. februári számtól a fejléc alsó részébe fotómontázs került, melynek tartalmát és készítőjének nevét az impresszum tartalmazza.
   A kezdetektől napjainkig a decemberi szám igényes kivitelű, kezdetben fekete-fehér, később színes és egyre tartalmasabb fali naptárt tartalmaz.
  Az újságban először az 1991. márciusi számban található színes lenyomat. Az első oldalon „Emlékezünk -1848. március a népek tavasza, 1848. március 15. nemzetünk ünnepe” címmel Lantos Péter által fémjelzett vezércikk nemzetiszínű keretben jelent meg.
   Az 1992. júliusi szám címoldalán óriási kék betűkkel nyomtatva volt olvasható a Jászfényszaruba megérkezett a gáz című szerkesztőségi cikk, mely tudósított a július 17-i gázlángmeggyújtásról, a városháza előtti felejthetetlenül szép ünnepről.
   Újabb mérföldkő: Jászfényszaru 1993. január 1-jétől újra város, melynek tiszteletére április 2-ára 10 oldalon, a címlapon óriási – az újság történetében először - színes címerrel jelent meg az ünnepi különkiadás.
   A nyomdatechnikai fejlődés lehetővé tette, hogy 1994 januárjától jobb minőségű papíron, élesebb kontúrral jelenhetett meg a kép és a szöveg.
   Az 1998. május havi szám nyolcoldalas, önálló melléklettel jelent meg, fejlécében színes címerrel, mely a redemptio 253. évfordulója alkalmából Jászfényszarun rendezett Jászok Találkozója rendezvénysorozat tiszteletére készült.
   Tízéves a város alkalmából a 2003. áprilisi tízoldalas újság fejlécében ismét színes címerrel és négy oldalon színes fotókkal jeleníti meg a korabeli eseményeket.
   2008. februári szám első oldalán a nemzeti ünnepünkre szóló meghívó nemzetiszínű szalaggal díszített.
   A nyomdaváltás folytán 2009. februártól az újság első és utolsó lapja - négy oldalon - színes technikával jelent meg, a fejléc is teljes mértékben új megjelenési formát kapott.   
   2010. májusi lapszámtól az újság első és utolsó két lapja - nyolc oldalon - színes kivitelben jelenik meg.
   2011 decemberében a karácsonyi szám dupla oldalszámban, 40 oldalon, színes kivitelben készült, és valamennyi lakott ingatlanhoz önkormányzati ajándékként ingyenesen eljutott. 
   2012. januártól a 24 oldalas helyi újság színes kivitelben, színes rovat- és cikkcímekkel került kiadásra.
   A kezdetben 8, majd 10-12 oldalas havi újság mára már 24, illetve évente néhányszor 26, 28, 32 oldalon jelenik meg. 2018 májusában 36 oldalon adott tájékoztatást az olvasóknak. A három évtized alatt a helyi lap összesen 5268 oldalon (átlag havi 15 oldal) szolgálta az itt lakók és innen elkerültek hiteles tájékoztatását.
   Az újság kapcsán egy alkalommal mellékletként, háromszor különszámként jelent meg, így 1993. április 2-án Jászfényszaru városavató ünnepsége alkalmából különszámként 10 oldalon, melyet összeállított, szerkesztett Sugár Istvánné. Közreműködtek: Kiss Marianna, Tamus Angéla, Bordásné Kovács Katalin. 1998. május hónapban 8 oldalas melléklet a jászfényszarui Jász Találkozó tiszteletére, 2018. augusztus hónapban a Jászfényszarun június 29. – július 1. között megtartott Jász Világtalálkozó alkalmából 16 oldalas színes különszám és 2019. augusztus 18-án a jászfényszarui Kalapgyár megalakulásának 50. jubileuma kapcsán Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester ajánlásával Turú István: A jászfényszarui Kalapgyár története írása és gyűjtött fotóival 36 oldalas különszámként, az első és utolsó oldalt kivéve fekete-fehérben jelent meg. A szerző és Sugár Istvánné szerkesztő munkatársai voltak: Bujdosó Katalin, Dobák Zoltánné, Nagy Ildikó, Sugár Judit és Wágnerné Gábor Andrea.
  Újságunk évszázadok múltával – a korszak kutatói számára – 1990-2020 közötti 30 évnek hiteles krónikája.
   Köszönet mindenkinek, aki bármilyen formában és módon segítette a helyi újság havonkénti megjelenését, hogy a város éves költségvetésében a költségekre forrást biztosított. Kiemelve a cikkírókat és a fotósokat, akiknek létszáma megközelíti a 800 főt.
   A Fényszaruiak Baráti Egyesülete, a Városi Értéktár, és egy cikkíró, – a sok közül – szerkesztőbizottsági tag, születésnapi ajándékának szánta a helyi lap tematikus feldolgozását.
   Az újság negyedszázados évfordulójának évében, 2015 elején született meg bennem az a gondolat, hogy jó lenne az újság tematikus feldolgozását megcsinálni. A munkám során többször kerestem korábbi információkat az újság hasábjain. A kezdetektől valamennyi bekötött évfolyammal rendelkezem, és 2018. év elejétől - az értéktár jóvoltából - hiánytalanul digitálisan is olvasható a város és a FÉBE honlapján.
   A keresett cikket, képet mégsem egyszerű megtalálni, igen időigényes, ha nem tudjuk postosan melyik évben és hónapban keressük.
   Igyekeztem felhasználóbarát, átlátható, egyszerű, a célnak megfelelő tematikus feldolgozás vázlatát összeállítani, ez még öt évvel ezelőtt elkészült. A megvalósítás idő hiányában meghiúsult.
   A március közepén COVID 19 miatti otthoni fogság és a közelgő 30. évfordulón felbuzdulva kezdtem neki a munkának. Az elhatározás nagyon fontos, a végrehajtás már kitartást, szorgalmat követtel. A kilencvenes évekkel gyorsan végeztem, hiszen nyolc, néha tíz oldalas volt egy-egy lap, majd a 2000-es években folyamatosan nőt az újság oldalszáma. Az újság az utóbbi 10 évben 20, 24, 26, 28, sőt a 2011. decemberi szám 40 oldalon jelent meg. Így egy-egy lap feldolgozása egyre több időt vett igénybe, a 2010-es éveknél már napi 11-13 órában csak két hónapot sikerült feldolgozni. Összességében négy hónap alatt végeztem, szigorú, magamnak felállított ütemterv szerint, szombat és ünnepnapi munkavégzéssel a végére jutni a feladatnak.
   Döntően két ujjal gépelek, néha hárommal, sok cikket a tartalmi kivonat miatt (időpont, helyszín, a megjelentek, a beruházásnál az érték) el kellett olvasni is. A folyamatos gépelési kontroll, a leírtak visszaellenőrzése is növelte a feldolgozási időt.
   Az anyag nagyságát mutatja, hogy a feldolgozás több mint 19 ezer sort tartalmaz, a szavak száma 190 ezer, a leütött karakterek száma 1,3 millió. Megjegyezem, azon közlemények, pályázati felhívások (állás, ingatlan), tájékoztatók, melyek csak adott időpontban bírtak jelentőséggel az utókor számára nem fontos pld. tüdőszűrési, eboltási időpontok, hirdetések, köszönetnyilvánítások nem kerültek a tematikus feldolgozásba.  
   Bízom benne, a befektetett munka és energia nemcsak nekem, hanem másoknak,a köznek is hasznos lesz.
   A tematikus feldolgozáshoz néhány hasznos útmutatás, tanács a felhasználóknak, a következő lapszámban jelenik meg.
                                                                      
Tóth Tibor